Válasz: „otthon-osztály” és Kedves ház (optimális tanulási feltételek, szociális biztonság, mentálhigiénés törődés, család- és gyermekvédelem, családsegítő szolgálat).
Lázár Péter
A „Kedves ház” pedagógiája II.
|
1998. májusi számunkban közöltük Lázár Péter A Kedves ház pedagógiája című írását, amelyben a szerző összefoglalta az azóta széles körben ismertté vált roma oktatási programnak az előtörténetét, nevelésfilozófiai alapjait. Ezt a komoly visszhangot kiváltó, szenvedélyes hangú írást most egy meglehetősen pragmatikus írás követi, amelyben Lázár Péter közreadja a Kedves ház pedagógiai programját. A tanulmány kézzelfoghatóvá, adaptálhatóvá teszi a roma oktatás egyik lehetséges tartalmi és metodikai paradigmáját, bizonyítva azt, hogy a sokszor intuitív pedagógiai elképzelések kigondolói számára is szükségszerűvé válik a rendszeralkotás, a korábban ösztönösen végzett tevékenységek tudatos végiggondolása, racionalizálása. |
Az Új Pedagógiai Szemle 1998. 5. számában a Kedves ház létrejöttéhez vezető utat, az azt kísérő pedagógiai munkát mutattuk be röviden. Négy év távlatából visszatekintve ezek voltak a leglényegesebb felvillanások, életképeket, történéseket kiváltó pedagógiai törekvések és hatások, melyek azóta tudatos és tervszerűen felépített struktúrába ágyazva a Kedves ház pedagógiai alapját képezik. A következőben a Kedves ház pedagógia filozófiájáról, a nevelési-oktatási alapelvekről, valamint a pedagógiai folyamatról lesz szó.
Filozófiai alapvetés
A Kedves ház pedagógiája egy sajátos pedagógiai hatásfolyamat eredményeképpen kikristályosodott, a pedagógiai gyakorlat tapasztalataiból felépített rendszer. Abból indultunk ki, milyen tényezők határozzák meg leginkább a roma gyerekek iskolai sikertelenségét, és melyek a sikertelenség legfőbb okai.
A roma gyerekek iskolai sikertelenségének legfőbb okai (KÉZDI–KERTESI
1997):
– a szociális hátrány,
– az eltérő családi szocializáció,
– a nyelvi hátrány,
– a pedagógiai gyakorlat,
– az előítélet,
– a motiváció hiánya.
A Kedves ház pedagógiai arculatának kialakításához
elsősorban arra volt szükség, hogy a fenti okokat értelmezzük, elemezzük.
Az elemző értékelésen túl az okokra mint kihívásokra próbáltunk választ
adni, mely
Szociális hátrányok
Nyomor, nélkülözés, esélyegyenlőtlenség az iskolarendszerben, a tanulás otthoni feltételeinek hiánya.
|
Válasz: „otthon-osztály” és Kedves ház (optimális tanulási feltételek, szociális biztonság, mentálhigiénés törődés, család- és gyermekvédelem, családsegítő szolgálat). |
Eltérő családi szocializáció
A jelenlegi iskola nem képes befogadni és nem tudja megfelelően kezelni a roma gyerekek kulturális és etnikai másságát, eltérő szubkultúráját.
|
Válasz: a családi szocializáció értékeire épített pedagógiai gyakorlat. Az iskola (és a Kedves ház) először a gyerekek családi biztonsághelyzetét erősíti meg, s erre építi a tantárgyi képességek és készségek elsajátításához szükséges fejlesztéseket. |
Nyelvi hátrány
Az iskolába érkező elsős roma gyerek nem ismeri az iskola nyelvezetét, mert otthon nem használják azokat a szavakat, melyeket az iskolában naponta hall.
|
Válasz: A gyerek előzetes tudását, élettapasztalatát, nyelvi kifejezőkészségét kell először megismernie a pedagógusnak, s csak ezután lehet bővíteni a gyerek szókincsét. Nyelvi hátrányok kezelésére a leghatásosabb pedagógiai eljárások a dráma, a zene, az ének, a tánc, a rajz és a képzőművészet használata. |
Előítélet
A pedagógusok egy része a romákhoz kapcsolódó negatív sztereotípiákon keresztül kezeli a roma gyereket.
|
Válasz: A roma kultúra megismerése és közvetítése a gyerek felé. A családból jövő szokások és értékrend megismerése, elfogadása. Az identitás erősítése. |
Pedagógiai gyakorlat
Frontális osztálymunka; elavult és hatástalan pedagógiai eljárások, érdektelenség és alulmotiváltság.
|
Válasz: Kiscsoportos foglalkozások, egyéniség- és csoporterősítő hatások, beszélgetőkör, kooperatív tanulás, differenciált foglalkozás, integráció, pozitív elfogadás. |
Motiváció
A szülőknek is csak negatív élményeik vannak az iskoláról; az iskolától kapott tudás nem érték sem a szülőnek, sem a gyereknek.
|
Válasz: identitáserősítés, csoportépítés, értékelés, rejtett üzenetek a család felé, sikerélmény, továbbtanulási esély. |
Alapelvek
A Kedves ház pedagógiai programjában az alapelvek és célok egységes rendszert alkotnak, melyek áthatják a pedagógiai gyakorlatot.
– Minden gyermeknek esélyt kell adni ahhoz, hogy azzá válhasson, amivé lehet.
– Erősíteni kell a gyermekekben és a szülőkben azt a felfogást, hogy a romák felemelkedése és integrációja az oktatáson át vezet.
– Megfelelő módszerekkel, pozitív pedagógiai attitűddel minden gyermek eljuttatható egy bizonyos szintre az ismeretszerzésben.
– Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a roma gyermekeket etnikai hovatartozásuk miatt ne érje hátrányos megkülönböztetés az iskolában.
– A pedagógusnak kell kezdeményeznie a szülői segítőkapcsolat kialakítását és ápolását.
– Tiszteletben kell tartani a gyermeki személyiségjogokat s a gyermek autonómiáját.
– A gyermeket olyannak kell elfogadni, amilyen, hibáival és erényeivel együtt. Lehetőséget kell adni arra, hogy a pozitív tulajdonságok megerősödjenek (a hibáit pedig kijavíthassa).
– A pedagógusnak minden esetben a gyermek érdekeit kell szem előtt tartania, szükség esetén a szülőket is próbálja erről meggyőzni.
– A pedagógus legyen kiegyensúlyozott lelkületű, reális önismerettel bíró, humort értő, kreatív, hivatástudó szakember.
– Legyen képes pozitív kisugárzással erkölcsi és esztétikai értékek átadására.
– Minden nevelési-oktatási tevékenységet olyan céllal és megfontolással kell végezni, hogy az (lehetőleg) pozitív hatással legyen a családi környezetre is.
– A személyiség- és közösségfejlesztésben kiemelt fontosságú legyen a családi nevelés (összetartozás, családban elfoglalt hely, szerep, családi életre való felkészülés stb.), illetve az egészséges életmód és életvitel kialakítása.
– A szülőket (és az otthoni környezetet) lehetőség szerint be kell vonni az iskolai, Kedves házi élet eseményeibe, rendezvényeibe, s egyben hangsúlyt kell fektetni a korrekt információcserére, kölcsönös tájékoztatásra.
– Legyenek olyan foglalkozások, rendezvények, melyek kifejezetten a szülők egészségnevelésével, művelődésével, igényeik lehetőség szerinti kielégítésével kapcsolatosak (előadások, felnőttek iskolája, tanfolyamok stb.).
– A nevelésben kapjon helyet a gyermek kreativitásának, önkibontakozásának és kritikai érzékének szabad megnyilvánulása. Sőt, ezek fejlesztése legyen irányadó a nevelési folyamat és a tevékenységek tervezésekor.
– Az életkori sajátosságok figyelembevételén túl fokozott óvatossággal, kellő toleranciával kell kezelni az eltérő egyéni képességeket s ezek hatásait. A nevelő legyen tájékozott a pszichológia (fejlődéslélektan) és a pedagógia (alternatív pedagógia) elméleti és gyakorlati kérdéseiben egyaránt.
– Egy-egy nevelési helyzet és probléma megoldásakor elsődleges szempont legyen a gyermeki magatartás megnyilvánulását kiváltó okok felmérése, elemzése. Az okokat környezeti valóságukban és hatásrendszerükben kell értelmezni, s ennek megfelelően felmérni a nevelési hatásokat.
– Bátorítani kell a gyermeket minden olyan tevékenységében, mely személyiségfejlődésében pozitív hatású lehet. Segíteni kell őt abban, hogy kellő önbizalma és hite legyen ahhoz, hogy képes valamit megtenni önállóan. Minden apró teljesítményt értékelni kell, hogy az újabb, komolyabb teljesítményre késztesse őt.
– Az erkölcsi és etikai értékek megszólíthatóságát valós környezetben, konkrét tapasztalásokhoz kötve a közösségépítés és a személyiségfejlesztés középpontjába kell állítani. Itt kapjon helyet az egymás iránti felelősség és tisztelet, a megbecsülés és az elfogadás, a szeretet és együttérzés értékének és érzésének a kifejezése és erősítése is.
– Olyan szokások és normák kialakítását és interiorizálását kell a nevelési hatásokkal elősegíteni, melyek az egészséges életvitel (higiénia, táplálkozás, mozgás stb.), a közösségi értékrend, a társas kapcsolatok és kommunikáció alapjait biztosítják.
Célok, feladatok
A Kedves ház pedagógiájának általános céljai megegyeznek a Kedves ház fenntartását és működtetését végző Gyerekekért SOS '90 Alapítvány általános céljaival, mint például:
– A roma gyerekek iskolai sikerességének elősegítése, az iskolarendszerben való továbbjutási esélyek biztosítása (tanulási, szociális feltételek).
– Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek olyan pedagógiai és szociális környezetet nyújtani, mely pozitívan hat a családi környezetre is.
– A pedagógiai hatásfolyamattal, illetve a roma kultúra megismerésével, megismertetésével erősíteni az etnikai identitástudat kialakulását, egyben az oktatáson keresztül elősegíteni a romák társadalmi integrációját.
– A Kedves ház pedagógiájának minél szélesebb körben való terjesztésével lehetővé tenni azt, hogy a roma gyerekeket (is) tanító pedagógusok megismerhessék a program lényegi elemeit és módszereit, melyek segítséget nyújthatnak a mindennapi pedagógiai gyakorlatukban (képzések, tanfolyamok, továbbképzések stb.).
– Az iskola és kollégium (Kedves ház) jó kapcsolatának megtartása. A tevékenységek összehangolása, egymás munkájának segítése.
– A lemorzsolódás megakadályozása, a továbbtanulási esélyek növelése, a tovább tanuló növendékek „utánkövetése”, segítése.
– Tehetséggondozás és pályaorientáció. A jó képességű gyerekek és családi környezetük ösztönzése az érettségit adó középiskolákba való továbbtanulásra (patronáló tanár, ösztöndíjalap).
– A szülők segítő kapcsolatának megtartása és erősítése.
– Minél több szülőt meggyőzni, hogy végezzék el (fejezzék be) az általános iskolát.
– Olyan szokások és értékrend kialakítása, mely pozitívan hat a családi környezetre.
– A roma kultúra megismerése (megismertetése), a meglévő hagyományok ápolása, a családi értékek, szokások tisztelete és erősítése.
– Differenciált személyiségfejlesztés, felzárkóztatás.
– A romák integrációjának elősegítése az iskolában és a helyi társadalomban.
Élet a Kedves házban
A következőkben a pedagógiai folyamatról és azokról a tevékenységi területekről lesz szó, melyek a filozófiai alapvetésekben, illetve az alapelvekben megfogalmazott értékeket közvetítik és egyben tükrözik a célokat és feladatokat is.
A Kedves ház kollégium fenntartója a Gyerekekért SOS '90 Alapítvány. Mivel az iskola háttérintézménye, ezért az iskolával közösen működtetjük. Jelenleg húsz halmozottan hátrányos helyzetű roma tanuló számára nyújt otthonos elhelyezést hétfőtől péntekig. Az itt lakó gyerekek valamennyien a Nyírtelek 1. Sz. Általános Iskola tanulói. A kollégiumban két állandó nevelő dolgozik, valamint egy iskolai pedagógusokból álló csoport, akik délutánonként különböző foglalkozásokat tartanak a gyerekeknek.
Alkalmazunk még egy háztartásvezetőt, egy védőnőt és egy karbantartót. A fenntartási és működési költségeket az alapítvány az állami normatívából fedezi. A hétvégét a gyerekek otthon töltik.
A kollégiumi és az iskolai tevékenységek egymásra épülnek, kiegészítik egymást. Ezt egy évente elkészített közös programterv biztosítja, melyben meghatározzuk a főbb feladatokat, célokat, fejlesztési irányokat. Az élet és munkarend keretét a házirend és a heti foglalkozási terv adja. Ezt egészítik ki a gyerekekkel közösen alkotott törvények és szabályok.
Felkészülés a másnapi órákra
– Tanulópárok, kiscsoportos tanulás, egyéni tanulás, „felelés” (a tanulópárok kikérdezik egymástól a leckét, és pontozzák egymás teljesítményét).
Felzárkóztatás
– Egyéni tanulmányi terv (célok által meghatározott tanulás, alapképességek fejlesztésére irányul).
Tehetséggondozás
– Projektek: föld, víz, levegő, híres emberek, nevezetes események, növényvilág, állatvilág.
Ezenkívül vannak kijelölt
– Kő- és ásványsarok (ásványok, csiga- és kagylóházak meghatározása).
– Olvasókuckó (könyvek, újságok, folyóiratok, aktualitások; kapcsolódik a „híres emberek, nevezetes események” projekthez).
Minden héten három téma közül lehet választani, melyeket fel kell dolgozni (elolvasni és írásban válaszolni a kérdésekre). Itt lehet megtalálni a „heti dal”-t is, melynek szövegét bemásolhatják a dalosfüzetbe.
Ezenkívül van „élősarok”, „kondisarok” és „játszósarok” is.
(Heti három alkalom, 17.00–18.30 között.)
Manuális, dráma-, zene-, tánc-, rajz- és képzőművészeti, sport- és játékfoglalkozások, melyek témájukban a mindennapi élethez is kapcsolódnak. Jó alkalmakat kínálnak a különböző képességek fejlesztésére is, és mindig valami alkotás születik a foglalkozás végére.
A foglalkozások egy része egy-egy projekthez kapcsolódik, de van olyan is, mellyel egy később bekövetkező nagy eseményt készítünk elő (pl. egyhetes nyári indiántáborozáshoz: anyaggyűjtés, térképek, fejdíszek, jelek, szavak tanulása, jellegzetes csatakiáltások, csataterv, „fegyverek” stb. készítése).
Szokások, életrend, értékrend
A gyerekek maguk takarítják és tartják rendben az egész házat. A szobák otthonossá tétele (dekoráció) is az ő dolguk. A rendszeres napi házimunka elvégzésén túl ez az egészséges életmód alapja is. A rendszeres és egészséges táplálkozás szintén fontos feltétele ennek. Fontosnak tartjuk, hogy a preferált értékek „visszaköszönjenek” a falakról is. Ezért aki belép a Kedves házba, a falakon mindazt láthatja, ami történik a házban, egyszóval nemcsak otthonos, de családias és életszerű is.
Csoportépítés – közösségfejlesztés
Minden délután – mikor megérkeznek a gyerekek az iskolából – beszélgetőkörrel kezdünk Ez jó arra, hogy kibeszéljék magukból az iskolában történteket. A hétfői beszélgetőkörök hosszabbak, mert ilyenkor hagyjuk „lecsengeni” az otthoni hétvége eseményeit, s megbeszéljük az előttünk álló hét programját. A beszélgetőkör fontos szerepet kap a csoportépítésben is.
A Kethano csoport hét vezérgondolatból áll, mely gondolatok külön-külön és együtt mint csoportnormák segítik és alakítják a közösség fejlődését. A hét vezérgondolatot egy-egy „kék mackó” (Kethano macik) tartja egy-egy kis táblán, melyek a Kedves házban a csoportszoba falán szétszórva vannak elhelyezve. Egy-egy vezérgondolat alatt található a gondolat rövid értelmezése és a szabály lényege, célja. Minden Kethano mackó alatt van egy jelmondat, melyet minden héten közösen fogalmazunk meg a gyerekekkel az adott Kethano vezérgondolathoz illően s az aktualitásoknak megfelelően, s ez egy hétig emlékeztetőként ott marad.
Minden hét elején új jelmondatokat találunk ki, a lecserélt emlékeztető pedig egy nagy „Kethano drom” (cigány nyelven „közös út”) falitáblára kerül (természetesen mindegyik a megfelelő macihoz). Így ahogy nő, fejlődik a közösség, úgy növekszik a Kethano csoport ereje is, melyet tükröz a „Kethano drom” falitáblán sokasodó emlékeztető jelmondatok rendszere. A Kethano csoport a közösség és az egyén önszabályozó, önfegyelmező rendszere is, mely attól működik, hogy mindenki elfogadja azt, és részt vesz megalkotásában.
Esti csoportmegbeszélés
A vacsorát, a tisztálkodást és a takarítást követő esti csoportmegbeszélésnek három funkciója van.
1. Ekkor történik a napi értékelés (értékelési rendszert lásd később).
2. A heti tervben aznap estére tervezett program kerül megbeszélésre. Ezek lehetnek:
– kötetlen beszélgetés,
– Kethano (heti emlékeztetők),
– heti, illetve havi értékelés,
– névnapi köszöntés,
– diáktanácsi program megbeszélése,
– játék, film stb.
3. Az utolsó negyedóra a nap lezárását jelentő beszélgetőkör.
– Mi volt jó, mi volt rossz a mai napon?
– Mit szeretnék holnap?
Értékelési rendszer
Az értékelési rendszer a kollégiumhoz kötődik, de átfogja az iskolai tevékenységet is. Kidolgozása során a következő szempontokat vettük figyelembe:
– Egységes követelményrendszerre épüljön.
– Ösztönző legyen a gyerek számára (és a szülők számára is elfogadható legyen).
– Egyénre szabott legyen (a gyengébb képességű és lassabban haladó tanuló számára is teljesíthető és motiváló legyen).
– Közvetítse és erősítse a program értékrendjét.
– Segítse a továbbtanulást, erősítse a pozitív jövőképet és reális életcélok kialakulását.
A Kedves ház sajátos programjai
Úgy ünnepeljük meg a születésnapokat, hogy az maradandó élményt nyújtson az ünnepeltnek és a többi gyereknek is. Minden szülinapról könyvet készítünk, melyet a gyerekek hazavihetnek. Ezért két részből áll az ünneplés:
1. élményt adó születésnapi buli,
2. születésnapi könyv készítése.
„A nappaliba érve mindenki kapott egy szép sapkát,
aztán elénekeltük a Boldog születésnapot c. dalt.” (Karolin)
(Nyírtelek, Kedves ház, 1998)
Minden születésnapi buli más és más élményt nyújt, a szülinapi könyvek különböző technikával készülnek (festés, montázs, kollázs stb.).
Havonta egy alkalommal a gyerekek önállóan szervezhetnek délutáni, esti programot (pl. tátika, Ki mit tud?, különböző nagy társasjátékok és vetélkedők). Előtte az esti beszélgetőkörben vitatjuk meg, hogy mi legyen ez a program. Ilyenkor a beszélgetőkör átalakul diáktanácsi üléssé. A gyerekek maguk döntenek arról is, hogy ki milyen feladatot vállal a program előkészítésében és lebonyolításában.
A Koli-napokat rendszerint a hónap utolsó csütörtök délutánján rendezzük, egybekötve a havi értékeléssel, ami eleve jó hangulatot kínál a gyerekeknek, hiszen ilyenkor mindenki kap valamilyen ajándékot.
A hónap első csütörtök délutánján szoktuk tartani. A délután programja két részre osztható:
– Ilyenkor beszéljük meg a szülőkkel az aktuális problémákat és örömöket, szólunk az eredményekről és arról is, amit szerettünk volna, de nem sikerült megvalósítanunk. Egyszóval megbeszéljük közös dolgainkat.
– Ezután mindig valamilyen közös tevékenység (családi vetélkedő, játékos foglalkozás stb.) következik, melynek eredményeképpen közös alkotás születik. Ezek a foglalkozások a kultúrával, szokásokkal, hagyományokkal, illetve a mindennapi élettel kapcsolatosak, és magukban foglalnak írást, olvasást, számolást, ének-zene tevékenységet és közös étkezést is.
A családi délutánok több szempontból is fontosak. A nem hagyományos szülői értekezletnek is felfogható beszélgetés során kicseréljük tapasztalatainkat a szülőkkel. A korrekt tájékoztatás azért fontos, mert különben nem minden esetben jut úgy el a szülőkhöz az az információ, ahogyan mi közvetíteni szeretnénk nekik, s ez fordítva is igaz lehet. A szülők számára is „nyitott” a Kedves ház, ezen alkalmakkor ők is részt vesznek annak életében, tapasztalatokat szereznek gyermekeik hétköznapjairól, körülményeiről, programjaikról.