1	Tanulmányomban igyekszem bemutatni a vélemények rétegzettségét, a terjedelem azonban nem engedi meg, hogy többváltozós elemzések alapján részletezzem a megkérdezettek válaszai mögött meghúzódó, finomabb gondolkozási struktúrákat.
2	A Marketing Centrum 1994. októberi adatfelvétele ezerfős, országos reprezentatív mintán.
3	A Fidesz és az SZDSZ hívei abban hasonlítanak egymásra, hogy körükben abszolút többségben vannak azok, akik szerint az iskola és a család felelőssége egyforma, ám a Fidesz támogatói körében azok vannak relatív többségben, akik nagyobb felelősséget rónak az iskolára, mint a családra. MARIÁN BÉLA: Mérlegen a középiskola. Új Pedagógiai Szemle, 1997. 4. sz.
4	Forrás: Education at a Glance, Párizs, 1995, OECD.
5	Erre a szempontra Lannert Judit hívta fel a figyelmemet.
6	Az adatok a Marketing Centrum vizsgálatából származnak.
7	Az adatok az OKI ezerfős, országos, reprezentatív mintán végzett vizsgálatából származnak.
8	Az 1970-es adatok forrása: FERGE ZSUZSA, GAZSÓ FERENC, HÁBER JUDIT, VÁRHEGYI GYÖRGY: A pedagógusok helyzete és munkája. Budapest, 1972, MTA Szociológiai Kutató Intézet. Kézirat gyanánt. Ferge Zsuzsáék 1970-es adatait az összehasonlíthatóság érdekében átalakítottuk. Az eredetileg ötfokú skálára vetített válaszokat százfokúra transzformáltuk. Az 1996-os adatok az OKI 2400 fős, reprezentatív mintán végzett vizsgálatából származnak.
9	MARIÁN BÉLA: Mérlegen a középiskola. Új Pedagógiai Szemle, 1997. 4. sz.
10	Az adat a Medián 1992. októberi közvélemény-kutatásából származik.
11	LÁZÁR GUY: Mi lesz az iskolával? Közvélemény-kutatás az oktatási rendszerben zajló változásokról. Új Pedagógiai Szemle, 1992. 9. sz. 3–14. p.
12	Az adatok a Marketing Centrum 1994. szeptemberi és 1997. májusi közvélemény-kutatásaiból származnak.
13	Marketing Centrum, 1997. május.
14	Figyelemre méltó, hogy a pénzügyi szempontból leginkább támogatandó társadalmi problémák fontosságának megítélésében is az oktatás fontosságának megítélése jelenti a választóvonalat. A közgondolkozásban elkülöníthető egy olyan gondolkozási minta, amelyben az államnak nem az a legfontosabb pénzügyi feladata, hogy a szociális juttatások (az alacsony nyugdíjak emelése, a munkanélküliek támogatása, a nehéz fizikai munka jobb megfizetése) mértékét emelje, hanem az, hogy egy olyan társadalom kiépülését biztosítsa, amelyben az élet minőségének a javítása a legfontosabb. Ebben a kívánatosnak tartott társadalmi modellben egyrészt az oktatásnak és a telefonnal való ellátottságnak, másrészt az egészségügyi szolgáltatások színvonalának és a közbiztonságnak van elsőbbsége. Ezt tapasztaltuk az Országos Közoktatási Intézet 1995-ös közvélemény-kutatásában is, amelyben ugyanezek a lehetséges célok szerepeltek, de ezek mindegyikét rangsorolták a megkérdezettek. LANNERT JUDIT–SZABÓ ILDIKÓ: Mit várunk az iskolától? Új Pedagógiai Szemle, 1996. 9. sz.
15	Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet – Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán,1990 és 1995 tavaszán) és Országos Közoktatási Intézet–Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997. május).
16	IMRE ANNA – LANNERT JUDIT – MÁRTONFI GYÖRGY – SZABÓ ILDIKÓ: Hetedik osztályosok pályaválasztási aspirációi. 1997, Országos Közoktatási Intézet, kézirat.
17	LÁZÁR GUY: i. m. 1992.
18	HALÁSZ GÁBOR – LANNERT JUDIT (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 1997. 1997, Országos Közoktatási Intézet, Okker Kiadó.
19	MARIÁN BÉLA: Mérlegen a középiskola, i. m.
20	Az iskola szocializációs funkcióinak teljesítését megnehezíti, hogy az iskolában sem kristályosodtak ki igazán a kívánatos állampolgári erények mintái a rendszerváltást követő években. Az átalakulóban lévő értékrendek társadalmi „használhatóságával” kapcsolatos bizonytalanság rányomja bélyegét a tanárok szerepfelfogására is. Emellett az iskolának az olyan új kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a társadalmi szerepek változása (nemi szerepek, családi munkamegosztás, a nemzedékek közötti viszonyok stb.), illetve bizonyos témák beemelődése a nyilvánosságba (szexualitás, védekezés, egészségvédelem, káros szenvedélyek stb.).
21	Ennek hátterében többek között az áll, hogy a) bizonyos ismeretek (nyelvtudás, informatika, gazdasági ismeretek stb.) társadalmilag felértékelődtek; b) azzal párhuzamosan, hogy a rendszerváltással a társadalomban legitimmé váltak a különböző politikai és ideológiai értékrendek, az iskolai oktatás depolitizálódott; c) a direkt (párt)politizálás kiszorulásával lehetővé vált az olyan iskolai állampolgári szocializáció, amely társadalmilag széles körben elfogadott értékeken alapul, és d) a rendszerváltással nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalomban való érvényesüléshez olyan magatartási értékekre is szükség van, amelyekre korábban nem vagy csak kevéssé volt szükség.
22	Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, Országos Közoktatási Intézet – Szocio-Reflex Kft. (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán,1990 és 1995 tavaszán) és Országos Közoktatási Intézet – Marketing Centrum (1000 fős, a magyar felnőtt lakosságot reprezentáló mintán, 1997 május).
23	Már 1992-ben elvetette a többség az egységes világnézet szerinti iskolai nevelést. Csak 12 százalékuk volt ennek a híve, míg 82 százalékuk úgy vélte, hogy az iskolában többféle világnézettel kellene megismertetni a tanulókat. LÁZÁR GUY: i. m.
24	Arra a kérdésre, hogy az iskola választásában mennyire fontos, hogy az iskola a gyakorlati életre készítsen fel, 1995-ben 83 százalék válaszolta azt, hogy nagyon. Majdnem ugyanennyien tartották fontosnak azt is, hogy az iskola önálló, kreatív gondolkodásra neveljen. Az adatok az Országos Közoktatási Intézet közvélemény-kutatásából származnak.
25	1996-ban arra a kérdésre, hogy mennyire fontos, hogy a középiskolákban különböző tantárgyakat tanítsanak, 11 tantárgy közül az állampolgári ismeretek a 8. helyre került 85 százalékkal, a vallástörténet pedig a legutolsó helyre 72 százalékkal. „A vallástörténet középiskolai oktatása alatt azonban nem teljesen azonos dolgot ért minden ember. Van, aki vallásoktatásra gondol, és van, aki az általános kultúrtörténet vallási aspektusaira. Jól jelzi ezt, hogy mind a diplomások, mind az érettségi nélküliek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a tárgy oktatásának, mint az érettségizettek.” MARIÁN BÉLA: Mérlegen a középiskola, i. m. 45–46. p.
26	Itt érdemes megemlíteni, hogy 1996-ban arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire fontos, hogy az iskola törekedjen bizonyos képességek kialakítására, azt tartották fontosnak, hogy szakképzettséget szerezzenek, majd hogy meg tudjanak szerezni egy állást, valamint hogy tudjanak egészségesen élni, és hogy törekedjenek tanulmányaik folytatására. A rangsort ezután az követte, hogy legyen önbizalmuk, legyenek jó állampolgárok, tudjanak együtt élni különböző származású emberekkel, és értsék meg a világ többi országát. Ezeket a képességeket azonban gyakorlatilag mindenki fontosnak tartja: százfokú skálára vetítve a válaszokat, az első fontossága 96, az utolsóé 89 pont volt. MARIÁN BÉLA: Mérlegen a középiskola, i. m. 45. p.
27	A húsz feladat fontosságáról alkotott tanári vélemények közötti kapcsolatokat faktorelemzéssel vizsgálva négyféle elképzelés rajzolódott ki az iskoláról: a családias, a hazafiságra nevelő, a sikerorientált és a személyiségfejlesztő iskola mintája. SZABÓ ILDIKÓ: Tanárok szakma- és szerepfelfogása a kilencvenes években. In: Tanári pálya és életkörülmények 1996–97 (szerk.: Nagy Mária), 1998, Okker Kiadó.
28	Forrás: Broadfoot et al: What Professional Reponsibility Means to Teachers: national contexts and classroom constans. British Journal of Sociology of Education, 1988. 9. kötet 3. szám.
29	Sajnos, nem tudjuk, hogy a magyar pedagógusok számára mennyire hordoz kidolgozott tartalmakat a szocializáció fogalma.
30	Ez a csökkenés talán összefügg az iskola depolitizálódásának érzékelésével, illetve az állampolgári nevelés kétségtelen hangsúlytalanságával.
31	Emlékeztetünk rá, hogy a 3. táblázat szerint ezt a tanárok jóval kevésbé tartották fontosnak, mint a lakossági mintában megkérdezettek.
32	FERGE ZSUZSA: i. m. 201. p.
33	Az adatok a Marketing Centrum 1995. februári vizsgálatából származnak.
34	Az adatok az Országos Közoktatási Intézet és a Marketing Centrum 1997. májusi vizsgálatából származnak.