Varga Attila

Az eredményes környezeti nevelés lehetséges útja

– Összehasonlító vizsgálat a „Természettudományokkal Európán keresztül” program kapcsán

A Természettudományokkal Európán keresztül program jól illeszkedik a hazai közoktatásban jelenleg felmerülő igényekhez. Tantárgyközisége rímel az érvényben lévő Nemzeti alaptanterv tantárgyakon túlmutató szemléletmódjára. Életközeli, gyakorlatias, segíthet választ adni a hazai pedagógia túlzott ismeretcentrikusságát támadó kritikákra. Ösztönzi az idegen nyelvek tanulását és használatát ezáltal elősegítheti, hogy Magyarország zökkenőmentesebben tudjon csatlakozni az Európai Unióhoz, mivel az idegennyelv-tudás az egyik olyan terület, melyen Magyarország nem éri el az uniós szintet.

Magyarországon 1997 ősze óta több mint harminc pedagógus kapcsolódott, be a Természettudományokkal Európán keresztül programba. A csatlakozók tábora folyamatosan bővül. A bekapcsolódott iskolák közt vannak budapestiek és vidékiek, egyházi, alapítványi és önkormányzati fenntartásúak egyaránt. Képviseltetik magukat az elit iskolák éppúgy, mint a közoktatás derékhadát képező intézmények.

Nyolc részprojekt munkafüzetének magyar nyelvre fordítása megtörtént. Az Országos Közoktatási Intézet koordinálja a munkát, szakmai segítséget nyújt a felmerülő problémák megoldásában, továbbképzéseket szervez, működteti a Természettudományokkal Európán keresztül program magyar Internetes honlapját. Jelenleg a magyarországi helyzetet az jellemzi, hogy a bekapcsolódott iskolákban egy-két osztály dolgozott fel egy, esetleg két, nagyon ritkán több részprojektet. A legtöbb iskolában 1998 szeptemberétől kezdtek foglalkozni a Természettudományokkal Európán keresztül programmal. Tehát a program kísérleti fázisban van. Vizsgálatunkkal e kísérleti fázis eredményeit igyekeztünk empirikusan megragadni.

A vizsgálat

1998 novemberében vizsgálatot végeztünk annak felmérésére, hogy a Természettudományokkal Európán keresztül program használatának vannak-e kimutatható hatásai a programban részt vevő diákok környezeti ismereteire és környezeti attitűdjeire.

A vizsgálati módszer

A vizsgálati minta kiválasztása során arra törekedtünk, hogy az lehetőleg minél jobban reprezentálja azokat a tanulókat, akik a programba Magyarországon bekapcsolódtak.

A vizsgálatban az ország 8 iskolájából 320 tanuló vett részt. A diákok a 1998/1999-es tanévben a 8–10. évfolyamra jártak általános iskolákban és gimnáziumokban. Az iskolák közül három vidéki (egri, esztergomi, illetve gyöngyösi), öt pedig budapesti. A mintában megtalálható önkormányzati iskola és alapítványi fenntartású intézmény, világi és vallásos intézmény, egyetemi és főiskolai gyakorlóiskola is.

A részt vevő diákok 13–17 évesek, átlagos életkoruk 14,8 év. Nemek szerinti megoszlás: 191 lány és 127 fiú (ketten nem válaszoltak a nemmel kapcsolatos kérdésre).

A vizsgálati csoportot a vizsgálati mintából az a 130 tanuló alkotta, akik valamilyen mértékig már találkoztak a Természettudományokkal Európán keresztül programmal. A kontrollcsoportban 190 olyan tanuló szerepelt, akik a hagyományos oktatási rendszerben tanulnak, és csak annyit foglalkoznak környezeti kérdésekkel, amennyire bármely hazai iskolában bármely tanuló. Ők általában ugyanabban az intézményben, a Természettudományokkal Európán keresztül programban rész vevő diákokkal párhuzamos osztályban tanulnak.

A vizsgálati eszköz

A vizsgálat során használt vizsgálati eszköz két fő részből áll. Egy tíz kérdésből álló feleletválasztós tesztsorból, mely a vizsgálati személyek környezeti ismereteit volt hivatott felmérni. E tesztsor négy olyan témakörből (Savas eső, Ivóvíz, Táplálkozás, Egészségmegőrzés) tartalmazott kérdéseket, melyekkel a Természettudományokkal Európán keresztül programban részt vevő diákok foglalkoznak. A vizsgálati eszköz másik része egy húsz tételből álló Likert típusú attitűdkérdőív, mellyel a tanulók környezeti attitűdjeit igyekeztünk felmérni. Ez a kérdőív is az előbbi témakörökre kérdez rá, és tartalmaz még általános kérdéseket is. Az attitűdkérdőív tételei két csoportba oszthatók aszerint, hogy a környezeti attitűd viselkedési vagy érzelmi összetevőjére kérdez rá. A tesztre és az attitűdkérdőívre kapott válaszok pontozása úgy történt, hogy a nagyobb tudás és a pozitívabb környezeti attitűd kapott mindig magasabb pontot (1. melléklet).

Eredmények

Alapadatok

A tíz környezeti ismerettel foglalkozó kérdés közül majdnem hatra, vagyis a kérdések közel kétharmadára helyesen válaszoltak a tanulók, amely korábbi vizsgálatainkkal egybehangzóan (Varga 1997) arra utal, hogy a magyar diákok környezeti ismeretei magas színvonalúak. Azért is figyelemre méltó a környezeti ismeretek ilyen magas színvonala, mivel nem tartoznak egyetlen hagyományos tantárgy meghatározó ismeretei közé sem. Különösen sokat tudnak a diákok az egészséges életmódról, viszont ehhez képest meglepően keveset az egészséges táplálkozásról.

A környezeti attitűdöt vizsgáló húsz kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a magyar serdülők környezeti attitűdjei nagyon enyhén pozitívak.

Korrelációs vizsgálatok

Az életkorral mind a környezeti attitűd, mind a környezeti ismeret nagyon enyhén, de szignifikánsan¹ korrelál. De míg ez a korreláció a környezeti attitűd esetében negatív (r= –0.189), addig a környezeti ismeretek esetében pozitív (r= +0.154). Vagyis a környezeti ismeretek az életkorral bővülnek, a környezeti attitűdök viszont romlanak. A környezeti attitűd és a környezeti ismeretek közti összefüggés szintén nagyon enyhe, de szignifikáns r= 0.183.

Az összehasonlító vizsgálatok eredményei

Az 1. táblázatban mutatjuk be vizsgálati és a kontrollcsoportok között kimutatott különbségeket.

A táblázat adataiból leolvasható, hogy a Természettudományokkal Európán keresztül program minden vizsgált változó esetében pozitív hatást eredményezett.

Megvitatás

Elöljáróban hangsúlyozni szeretnénk, hogy mivel a Természettudományokkal Európán keresztül program csak 1997 őszén és korlátozott keretek között indult be hazánkban, következtetéseink inkább útmutatók, jelzések és semmiképpen sem ítéletek.

Alapkövetkeztetésünk annyiban összegezhető, hogy a Természettudományokkal Európán keresztül program magyarországi bevezetése sikeresnek bizonyult. Ezt támasztják alá a kísérleti és kontrollcsoportok közti összehasonlító vizsgálatok eredményei. Míg a hagyományos értelemben vett oktatás csak az ismereteket növeli (Varga 1997), addig a Természettudományokkal Európán keresztül program az attitűdöket is kedvezően befolyásolja. Ez a hatás azonban nem tökéletes. Nem tudja például eltüntetni az életkor környezeti attitűdre gyakorolt negatív hatását, pedig a környezeti ismeretek kapcsán e tényező hatását is ki tudta küszöbölni a program.

A vizsgálat eredményeinek tanúsága szerint nagy lehetőségek rejlenek a programban. Kevéssel a bevezetés után már empirikusan mérhető hatást gyakorolt a résztvevőkre, mely hatás a program elterjedésével reméljük, fokozódni fog.

A siker egyik záloga, hogy a program megfelel azoknak az irányelveknek, melyeket az OECD ENSI (Kelley–Lainé 1998) fogalmazott meg a magyarországi környezeti nevelés fejlesztésével kapcsolatban, s melyeket a magyarországi környezeti nevelés erősítésében, továbbfejlesztésében megfontolandónak, betartandónak gondol. Az OECD ENSI által megfogalmazott irányelvek a következők:

— a lehetőségekhez képest támaszkodni kell a helyi folyamatokra, erőforrásokra;

– hálózatos összekötetést kell teremteni a környezeti nevelés résztvevői között;

– magas szintű szakmai munkához a keretfeltételeket biztosítani kell.

Mivel a Természettudományokkal Európán keresztül program megfelel ezen irányelveknek, és eredményessége immár empirikusan is bizonyított, valószínűsíthető, hogy a jövőben a jelenleginél nagyobb szerepet fog betölteni a hazai környezeti nevelésben. Éppen ezért a vizsgálat tapasztalataira támaszkodva szeretnénk néhány jobbító szándékú javaslatot tenni. A Természettudományokkal Európán keresztül program tanulsága az is, hogy jobban oda kellene figyelni az életkor tényezőre. Az életkorok pszichológiai sajátosságaihoz a lehető legmesszebbmenőkig alkalmazkodó aktivitásformák minél gyakoribb alkalmazására lenne szükség a környezeti nevelési munka során.

A Természettudományokkal Európán keresztül program projekt jellegét kihasználva pedig olyan munkaforma használatát tartjuk elképzelhetőnek, melyben több osztály, esetleg több pedagógus működik együtt egy-egy részprojekt kapcsán, ezzel is hangsúlyozva a környezeti nevelés tantárgyköziségét és segítve kapcsolatok kiépítését.

Irodalomjegyzék

HAVAS PÉTER (szerk.) 1995: Környezeti kapcsolatok Természettudományokkal Európán keresztül. 1998, Országos Közoktatási Intézet.

KELLEY-LAINÉ, K. – POSCH, P. – HOUSE, E. 1998: Az OECD ENSI jelentése a magyarországi környezeti nevelés helyzetéről. In PALMER, J. – NEAL, P.: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Körlánc Környezeti Nevelési Program.

LEEMING, F. C. – DWYER, W. O. – BRACKEN, B. A.: Children's environmental attitude and Knowledge Scale: Construction and Validation. In: The Journal of Environmental Education, Vol 26. Nu 3. 22–32 pp. Spring 1995.

VARGA ATTILA 1997: 13–16 éves diákok környezeti attitűdjei és ismeretei. In: Fejlesztő Pedagógia, 1997. 4–5. sz. 81–86. p.

Melléklet – A vizsgálat során használt kérdőív

Kedves diákok!

Ez a kérdőív egy országos vizsgálat része. A vizsgálat során összehasonlító elemzésekre kerül sor középiskolás tanulók környezeti ismereteivel és szokásaival kapcsolatban. Arra kérlek, a kérdőív kitöltésével segítsd a vizsgálat lebonyolítását.

Iskola, osztály:

Fiú Lány (a megfelelő bekarikázandó)

Életkor: év

A következő kérdések mindegyike után öt válaszlehetőség van. Karikázd be a szerinted helyes válasz betűjelét!

II.

A következőkben állításokat olvashatsz. Azt kell eldöntened, hogy rád mennyire igazak az állítások. Döntésed eredményét úgy jelölheted, hogy bekarikázol egy számot az állítás mellett. A számok a következőket jelentik:
1: Teljes mértékben hamis
2: Többnyire hamis
3: Nem tudom
4: Többnyire igaz
5: Teljes mértékben igaz