Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1998 április > Könyvjelző

Könyvjelző

Karlovitz János Tibor (szerk.): Tanulást, tanítást segítő kiadványok jegyzéke az 1998/99. tanévre

Budapest, 1998, Tankönyvesek Országos Szövetsége. 140 p.

Immáron ötödik alkalommal jelenik meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízásából a könyvkiadók által szolgáltatott információk alapján elkészített kötet, amely a tankönyvvé nem minősített, ám az alap- és középfokú oktatásban jól használható kiadványok bibliográfiai adatait tartalmazza. A kötetet kiadói címjegyzék egészíti ki, mivel a kiadványlistán szereplő könyvek egy része nem került kereskedelmi forgalomba, s így csak a kiadó címén rendelhető meg.

A középiskolai munka néhány mutatója

Budapest, 1997, Művelődési és Közoktatási Minisztérium. 109 p.

A kiadvány az 1986–1996 közötti időszak középiskolai teljesítményeinek számszerűsíthető eredményeire vonatkozó adatokat és mutatókat dokumentálja, s az iskolák sorrendjét az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek, a középiskolák számára szervezett egyéb versenyek, valamint a felsőoktatási felvételek adatai alapján csoportosítva – tantárgyankénti bontásban is – közli. A kötet célja, hogy bemutassa a legilletékesebbeknek: a tanároknak és tantestületeknek az eddigi adatgyűjtő munka eredményeit, és bevonja őket az összehasonlítás módszereinek kialakításába.

Bálványos Huba – Sánta László: Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció

Budapest, 1997, Balassi Kiadó. 125 p. + képmelléklet

A rajztanítás helyén a NAT-ban a vizuális kultúra elnevezés nyert polgárjogot, mivel a vizuális nevelés mellett a vizuális ismeretanyagok átadásának feladatait is magában foglalja. A Balassi Kiadó Vizuális kultúra című sorozatának első tankönyve nagyobb egységeiben a vizualitásnak a megismerésben betöltött szerepét, a vizuális kommunikáció jelenségeit, valamint a megismerésben és a kommunikációban működő képjelenségeket vizsgálja; tisztázza a vizualitás és pedagógiája leírásához szükséges fogalmak jelentését; s a vizuális nevelést mint szemlélet-, képesség- és készségfejlesztő pedagógiát írja le.

Hartai László – Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret 12–18 éveseknek

Budapest, 1998, Korona Kiadó. 366 p.

A tankönyv egyetlen, vaskos kötetben tartalmazza a 7-től a 12. évfolyam anyagát. A könyv Mozgóképkultúra című fejezetei a mozgókép kifejezési lehetőségeit a filmtörténet anyagából vett művek segítségével mutatják be, a Médiaismeret című fejezetek a televízióval, annak műsortípusaival és magával a televíziós jelenséggel foglalkoznak, míg az utolsó fejezet a napjainkban születő új kommunikációs formáknak – multimédia, Internet – jövőnkre, valamint a mozgóképi univerzum mai rendszerére gyakorolt hatását vizsgálja.

Kristály Mátyás: Vállalkozás-lélektan

Budapest, 1997, NOVORG Kiadó. 231 p.

A könyv a NAT Ember és társadalom, az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi részterületek, valamint a közgazdasági és műszaki szakképzés Vállalkozási ismeretek tantárgy követelményrendszerének figyelembevételével készült, s nagyobb egységei az emberi személyiség fogalmának és összetevőinek, illetve az üzleti kapcsolatok kiépítésének kérdéskörével foglalkoznak. Az ön- és emberismeretet, a konfliktus- és stressztűrő képességet, a vezetői rátermettséget, a vállalkozói és vezetői hajlandóságot, valamint az intelligenciát mérő tesztek a tankönyv tartalmának hatékonyabb elsajátítását szolgálják.

Dr. Bodnár Gabriella: Az emberi erőforrás fejlesztése az oktatásügyben

Budapest, é. n. OKKER Oktatási Iroda. 71 p.

Az emberi erőforrás fejlesztése az eredményes munka számára fontos forrást jelentő személyiségtulajdonságok felnőttkori alakításának törvényszerűségeivel és módszertanával foglalkozó alkalmazott tudomány, amely az oktatás területével a személyiség- és a szervezetfejlesztés kérdésein keresztül függ össze. Az egyetemi, főiskolai jegyzet a mindezek megismeréséhez nélkülözhetetlen pszichológiai ismeretekkel, az iskolai szervezet fejlesztésének problematikájával, a pedagóguspálya követelményeivel és a vezetéslélektan feladataival ismertet meg.

Halász Gábor – Golnhofer Erzsébet – Tóth Béla: Oktatási rendszer és iskolaszervezet

Budapest, é. n. OKKER Kiadó. 135 p.

A kiadó Közoktatási menedzser sorozatának első kötete három tanulmányt foglal magában. Az első írás az oktatáspolitikába nyújt bevezetést, s az oktatási rendszerek, illetve a bennük zajló változások vizsgálatával foglalkozik, valamint a fejlett országok és hazánk oktatáspolitikai tendenciáit elemzi. A második tanulmány középpontjában a szervezet- és vezetéselméletek és az iskolavezetés modelljeinek problémája áll, míg a kötetet záró írás az iskola nevelési-oktatási rendszerének és szervezeti felépítésének kérdéseivel foglalkozik.

Holló Dorottya – Kontráné Hegybíró Edit – Timár Eszter: A krétától a videóig

Nyelvtanárok kézikönyve
Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó. 200 p.

A három tapasztalt nyelvtanár rengeteg ötlettel fűszerezve a nyelvtanítás gyakorlati módszertanát nyújtja gyakorló pedagógusok és nyelvszakos hallgatók számára. Sorra veszik a nyelvóra legfontosabb kellékeit: a tantermet, az óravezetést, a tankönyvet és a nyelvtanítás konkrét kérdésköreit: a nyelvtan és a lexika tanításától a tanulók értékeléséig. A szerzők korszerű szemléletmód kialakítására törekednek, valamint annak az eszközrendszernek a bemutatására, melynek segítségével bármely nyelv igényes tanára sikeresen tudja megvalósítani elképzeléseit.

Lőrinc László: Életmódtörténet I.

Őskor – ókor (Gimnáziumi segédkönyv)
Budapest, 1997, Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány Kiadója. 291 p.

A középfokú oktatásban úttörőnek tekinthető kötetben a történelem olyan dimenziói tárulnak fel, melyekkel a szokásos tankönyvek legfeljebb érintőlegesen foglalkoznak. A könyv nagyszámú forrásszemelvény, illusztráció és feladat segítségével a múlt teljességét igyekszik felidézni – rendszerezett módon bemutatva az őskori vadászó hordák és törzsi társadalmak, valamint az ókori civilizációk mindennapi életét, vallási szokásait és hiedelmeit, az állam és hatalom sokrétű kapcsolatát, az anyagi kultúra, az emberi viselkedés, a gondolkodásmód és a világkép változásait.

Erika Landau: Bátorság a tehetséghez

Ford.: Tarján T. Katalin
Budapest, 1997, Calibra Kiadó. 85 p.

A kötet szerzője munkatársaival több mint tízezer tehetséges gyerek számára nyújtott segítséget az általa vezetett intézetben fejlesztő programokkal, tanácsadással, szülő- és pedagógusklubok segítségével. Könyvét a tehetségeseknek és környezetükben élőknek írta, megosztva benne hosszú idő alatt szerzett tapasztalatait, s annak a gondolkodásmódnak, magabiztosságnak és bátorságnak a kialakításához próbál olyan tanácsokat és eszközöket nyújtani, melyekkel könnyebbé válik a tehetséges gyerekek nevelése, a kreativitás megőrzése és a szükséges alkalmazkodás közti egyensúly megteremtése.