A régi egyiptomiak Afrikában már kétezer évvel ezelőtt ismerték azon mesterséget, mint kelljen a tojst tyúk nélkül is kikölteni s igy rövid idő alatt számtalan szárnyasállatot szaporitni. E czélra kemenczéket épitettek, a tojást ezekbe rakták, s annyi meleget eresztettekazokba, mennyi szükséges volt a szárnyasok kiköltésére. Ezek voltak a költőkemenczék, mellyekben, amint Plinius, ott utazott latin iró állitja, évenkint 100 milliónyi csirkét hivtak az életre.
Több rendbeli kisérlet után végre sikerült kitalálni a régi egyiptusiak e titkát; ma már Európában is vannak költő kemenczék. Ezek feltalálása után lehetségessé vált figyelemmel kisérni a csirke kifejlését a tojásban. Mielőtt ezt leirnánk, szükséges lesz ismerni a tojás részeit. Ezek pedig a következők:
1) A külső héj, melly keményes és szénsavas mészből áll. 2) A héjbőr, melly közvetlen a kemény héj alatt fekszik, vékony, de erős és szironyszerü (pergamentartig). 3) A fehérnye vagy tojásfehér, mellyet három részre lehet választani s ezek: a külső hig, a melly a héjbőr alatt van s a tojás fölnyitásakor legelőbb kiömlik; a sürübb belső, elly csakzután ömlik ki, midőn már a higabb lefolyt; a legbelsőbb fehérnye, melly erősen a székhez tapad s igen nyulós, szivós. 4) A tojásszék, melly a fehérnye közepén lebeg. Ezt körülveszi 5) a székbőr, ennek kétfelől 6) két vékony czérnaszerü nyujtványa van, mellyekegyike a tojás egyik, másika a tojás másikcsucsához tapad s ezáltal a szék a fehérnye közepén lebegő helyzetben maradni kényszerül. A szék közepén van 7) a középür, melly csekély fehérnye nemü folyadékkal van tele. Ezen emelkedik egy üres menet, mellyen van, 8) a kakashágás vagy bibe (fehéres folt). Az üres menet lényegesen arra van rendeltetve, hogy a széknek sulypontot adjon, vagyis,hogy ezen oldal, mellyen a csira van, mindig fölfelé fordulva maradjon a tojás akármelly helyzetében. A bibe alatt van 9) a csirlevél, melly költés alatt ismét három levélre oszlik. A 10-ik rész a légréteg, melly a tojás tompa végében van, s melly lényeges rendeltetéssel bir; de erről alább.
Lássuk már most mint fejlődik ki fokonkint a csirke a tojásban.
A tojás a költés első óráiban már lényeges változáson megy át; a szék fölemelkedik közvetlen a külső héjig és sötét vonások vagy árnyéklatok támadoznak benne; a csirlevél három részre oszlik. E három levélből képződnek aztán a test különböző részei.
20 óra mulva a székben barna foltok láthatók, mellyek 24 óra mulva vörössé lesznek. E vörös pontok hálót képeznek, mellyekből a 30-ik órában már nehány köldökedény támadt. Már a sziv képződését is, a vér gyenge mozgásával egyetemben, lehet észrevenni, mi a 36-ik órában már jobban látható, mivel a sziv már kifejlettebb. A 48-ik órában kezd az ébrény (embryo) kikerülni.
Harmadik nap az ébrényen a fej és egyéb részek véredényei tünnek fel; 5-ik nap a szemek és agyhólyag valamint a szárnyak kezdete is, látható; ugyan e napon és a 6-ikon az ébrény már mozog, a fehérnye megsürüdött s a tojás csucsaihoz tapad, a szék higfolyós lett; az állat fölső álló jól, az alsó alig látható, a szemek kifejlettebbek.
A 7., 8. és 9-dik napon az ébrén jelentékenyen nagyobb lett, kiválóan pedig a szemek tökélyesbültek. A 11., 12. és 13-ik napon már a fehérnye igen megfagyott, jelentékenyen megsürüdött, mint a szivós mézgageny. Az állaton már a tollhéjak mutatkoznak, a fülek is némileg észrevehetők, valamint a szemhéjak is; a 13-ik napon a karmoka szaru boritja be, a láb felbőre megpikkelyesedik. A 14–16-ik napon a hágyhólyag, melly közvetlen a héjbőr alatt terül el, az egész tojást belől körülveszi; a székbőr jobban összeesik, a fehérnye már igen kevés; az állaton az alsó s felső szemhéj elérvén egymást, a szemet betakarják; az orrlyukak pikkelyei feltünnek, a tollhéjak sokkal nagyobbak már; a 16-ik napon a fehérnye már teljesen eltünt; az állat feje melle felé hajolt vagyis inkább már a jobb szárnya alatt van. A 17–19-dik napon eltünik a szék, mivel a köldökön át a csirke belső részébe nyomul. A tojás tompa végén levő léggel telt ür a 19-ik napig egyre növekszik, mikor nagy jelentőséggel bir. A csirke t. i. az üres térben kinyujtózhatik s csőrével a tojáshéjat kopácsolhatja, melly ez üres tér nélkül a csirkére nézve börtön volna, mellyből ki nem szabadulhat, mivel mozogni s erejét kifejteni nem birná. Igy végre a csirke kikerül a szabad levegőre vagyis a világra jő.