Az uj tanitóképezde Sopronban.

Ha van a két testvér hazában hely, hol jelenleg az életmozgás és mindennemü előhaladási törekvés egész hévvel mutatkozik, akkor Sopron sz. k. városa bizonyosan az. Ez a város, – melly már is olly csinos, mintha tojásból fejtették volna, – folytonos szépülés stadiumán halad; falai közt örzötte drágalátos ereklyeképen a II. András magyar király 1222-ben kelt arany bullájának egyikét, a kiadott hét eredeti példány közől; – a legközelebbi évek óta egy cs. kir. közigazgatási kerületnek székvárosa, mellyben a helytartóság és három törvényszék öszpontosul, az ide szolgáló bécsi távirda és vaspálya pedig ezt, a birodalmi fővárossal egészen közelre hozza. Mind ezek e városban az életmozgást és közlekedést olly nagyszerüen és minden oldaluan ébresztik, ápolják és magasitják, mint ez korábban soha nem tapasztaltatott. De mindezek közepettén zaj nélkül pezsg itt egy szellemi életár, melly mindenek figyelmét és részvétét magára vonja; s ez nyilvánul a dunántuli ágostai evangelikusoknak uj életre költött itteni főgymnázialis iskolája, s különösen a most keletkezőben levő népiskola tanitói képezde körül.

Sopronnak, ugynevezett Ujteleki (Neustift) kapujától balra, nehány száz lépésnyire a várost környező faltól s nehány ölnyire, az egyházkerület által megvett, és szép kertté alakitott régi eperfáskert előterén, a város határának egyik regényesebb részén áll, ezen délkeletre egy, északnyugotra két emeletű, szilárd anyagból készült és cseréppel fedett csinos épület, mellyet a közönségnek, a nevelés szent templomául mutatunk be, hangosan kiáltó bizonyságul, mit képes Isten segitségével a vallásos érzület és buzgó részvét, jelen időnkben is előállitani. – Mint sok egyéb dologban, ugy a nevelés szent ügyében is, eljutottunk valaháa azon meggyőződéshez, hogy azon régen és gyakran megvitatott kérdésre „mi kell a magyarnak?” nem elég többé hosszas dictiókban felelgetni „nevelés, – hanem ha lépést akarunk tartani a haladó korral és áldozatul nem esni tespedésünknek, a munkához is hozzá kell fognunk, és tanitókat képeznünk. A nemzetiség tekintetén kivül egyházilag is kiáltó szükséggé vált ez. – Érezte ezt ugyan régóta az egyházkerület, és több mint egynegyed század óta, a soproni főtanoda kebelében ápolt egy szerény tanitóképezdét, de a csekély anyagi erőhöz mérve ugyancsak csekély eredménynyel is. Ez előtt négy évvel merült fel tehát, az egyház kiáltó szükségének magasztosabb érzetéből, nehány lelkesebb férfiuban azon ohajtás, miszerint az eddigi tanitóképezdét czélszerübben szervezni, az abba felveendő növendékeket – mint többnyire csak szegényebb sorsu ifjakat – nagyobb kedvezményekben részesiteni és az intézetet, a már szervezett főtanodától külön vált önálló intézetté kellene alakitani. – Az egyházkerület buzgósága osztozott ezen ohajtásban, de a nélkül, hogy az intézetre nézve szorosabb kötelezettséget vállalt s az egyházakra ezért ujabb terheket rótt volna, azt a gyülekezetek buzgó részvétébe ajánlotta, s egyszersmind Pálfy József képezdei igazgatót, Király József főtanodai igazgatót és Kolbenheyer Móricz soproni lelkész és iskolai bizottmányi tagot megbizá, a képezde részére, a kerületben és külföldön segélypénzt gyüjteni. És ezen buzgó férfiak elkezdék a gyüjtést, benn a hazában és a külföldön, bizva Istenben és a hitrokonok részvétében. Meghordozák az egyház üres perselyét a külföld jótékony intézeteinél, meg a koronás fejedelmeknél és nemeskeblü magánosoknál, meg a csatornán tuli hitrokonoknál a Temze partján, hol a 85 éves, fiatal szellemü patriarcha dr. Steinkopff, londoni német lelkész, az intézet érdekében alakult külön bizottmány élére állva, ritka lelkesedéssel működik folytonosan az ügy javára. És az eredmény a vállalkozók várakozását meghaladta, a kishitüek kétségeit megszégyenitette, ugy, hogy az épület alapköve 1857. julius végén már letétethetett, november hó végével pedig tető alá kerülhetett. Van benne 56 lakosztály, egy tágas zene és 4 tanterem, könyvtár, étterem, három tanitónak s legalább 40 növendéknek kényelmes lakás. Hozzá csatolva van egy tágas kert, hol a konyhakertészetnek, gyümölcsfa-, szőlő- és selyemtenyésztésnek és méhészetnek is alapjai megvetvék; egy tágas és jól felszerelt testgyakorlóintézet, – ezt képünk jobb oldalán a lobogó zászló mutatja – egy ahoz tartozó külön kisebb épülettel.


Az uj tanitóképezde Sopronban.

A főgynasium vezérei, – a szent ügy mellett lelkesülten működő férfiak, – tudván, hogy tisztakezü eljárásuknak legcsalhatlanabb pecsétje a nyilvánosság: nem mulasztják el az illető nagy közönséget időről időre nyomtatásban kiadandó részletes közlések által tudósitani, mindennemü befolyt ajándékokról, az ezerektől alá a fillérekig, – a fejedelmi adakozoktól és az uri rendtől alá a legutolsó napszámosig, – egyszeresmind számot adván a kiadásokról is. Az efféle közleményeknek harmadika levén kezünkben (jan. 20-ról 1858.) – ebből a következőket kivántuk kiemelni.

Befolyt mindjárt az alapkő letételekor, a kitett perselybe, közadakozás utján: 114 pft.; – az épités ideje alatt magából a soproni evang. egyházból 569 pft.; a város közönségétől 60,000 tégla, sok kő, ingyen fuvar és ingyen kontó. A dunántuli 150 gyülekezet egymással versenyezve gyüjti és küldi kegyes adományait e nagy munkához, pénzben és pénzt érő különféle ajándékokban. Nem vonják ki magukat az adakozó világi egyháztagok sorából a papok és tanárok sem; – nemeslelkü egyes férfiak vegyest a hölgyekkel. Sőt római katholikus és helvét hitü adakozók neveivel találkozni sem ritkaság. A dunántuli ágost. egyházakon kivül folytak be ajándékok a hazának sok vidékéből és városából. – A cs. kir. birodalom egyéb részeiből kegyes adakozók: a trieszti reform. egyház, magából a birodalmi fővárosból szintén többen, a cs. kir. kultusminiszterium pedig ez intézet gyámolitására évenként öt házassági felmentvény diját kegyeskedett felajánlani, aza 250 pftot.

De leginkább meglepő az az áldozatkész bőkezüség, melly ezen magyarhoni nevelő-intézetnek létrehozása és fönnmaradása iránt külföldön nyilatkozott. Igy adakozott pl. a porosz király ő felsége 20 darab Frigyesaranyat; a poroszhoni egyházak gyüjteménye 2000 pengő forint, Schönburg-Waldenburgi herczeg 500 pft., Bázel 40 pft., a leydeni egyetem 1129 tallért, Hamburgból némelly hazafiak gyüjeménye 400 tallér. Némethonból a számos Gusztáv-Adolf-féle egyletek küldöttek: a lipcsei 116, a göttingai 20, a frankfurti 571, a leydeni 16, lübeki 45, hamburgi 365, münsteri 40, a középponti elnökség 925 tallért. Angolhonból küldtek 1500 pftot, Londonból Forster ur ajánlott évenkint 400 pft., dr. Steinkopff küldött 103 pft., báró Culling Eardley 40 pft. stb. stb.

Különös elismerést érdemel a soproniak és szomszéd gyülekezetek áldozatkészsége. Mert az a sok ingyen fuvar és leengedett árjegyzékek, fényesen tanusitják, miszerint a régi ősök édes emlékü buzgósága és áldozatkészsége még unokáikban is csak alkalomra vár, hogy életének jeleit feltüntesse.

Lássuk most ez intézet eddigi belső elrendezését.

A soproni ev. iskolatanitói képezde a számára ujonnan állitott épületben a f. é. október elsejével fog megnyittatni. Az épület 56 lakosztályt tartalmaz, s a város legszebb s legegészségesebb részén áll, bájoló kilátással, s kapcsolatban egy tágas kerttel, mellynek egyik oldalát végig egy kis patak mossa. Ezen kertben egy jól rendezett testgyakorlóintézet, hozzá tartozó külön csinos épülettel, gyümölcsfa- és szőlőiskola és méhészet, – s körülötte nagy számu eperfák léteznek, s a városi uszoda tőle csak egy pár száz lépésnyire esik.

Felvétetnek ezen intézetbe négy algymnásiumi osztályt vagy reáliskolát végzett, legalább is 14 éves ifjak, s rendkivülileg mások is, kik sem az egyiket, sem a másikat nem végezték, de jó erkölcsüek, s kellő előkészülettel s a tanitói pályára különös hajlammal birnak. – A képezdei tanfolyam három évi, kettőt az elméletre, egyet a gyakorlatra számitva. S ezen idő alatt oktattatnak a növendékek egy igazgató s két rendes- és több segédtanár által, – kik mindnyájan a képezdei növendékekkel együtt ugyanazon épületben laknak, – a rendes képezdei tanulmányokon kivül a zenészetben (ének-, zongora-, orgona- és hegedűben), rajzolásban, testgyakorlatokban, kertészetben, gyümölcs- és eperfa-, szőlő- és selyemtenyésztésben és méhészetben; – s hogy alkalmuk legyen magukat a tanitási módban is gyakorolni, a képezdével egy gyakorló elemi iskola áll kapcsolatban, hol az egyik képezdei rendes tanár, – s ennek közvetlen felügyelete alatt az ügyesebb képezdei növendékek oktatják a gyermekeket az elemi tanulmányokban, magyar és német nyelven egyiránt. – Fizetnek pedig a képezdei növendékek lakás, fütés, tisztogatás és tandij fejében évenkint 30 pftot, s élelemmel, addig is, mig az intézet maga láthatja el őket, a főtanodai tápintézetben fognak elláttatni, részint ingyen, részint 12–20 ft. évi fizetésért.

Minthogy pedig a képezdei növendékek száma még most kisebb, mint a mennyit az intézet befogadni képes, addig is, mig az a teljes számot elérné, az igazgatóság ugy intézkedett, hogy más, kisebb tanulók is nyerhessenek ott lakást, kik, ha kivántatni fog, ugyanott élelmezéssel is el fognak láttatni, – és pedig részint ollyanok, kik a helybeli algymnásiumban tanulnak, részint ollyanok, kik a gymnásiumhoz előkészittetni kivánnak, – megjegyezve, hogy 6 éveseknél fiatalabbak nem vétethetnek fel. – Az elsők az igazgató felügyelete alatt a képezdei tanitók által iskolai óráikra készittetnek elő, az utóbbiak pedig mind azon tanulmányokban s képességekben fognak oktattatni, mellyek a gymnásiumba leendő felvétetéshez megkivántatnak. Ezenkivül oktattatnak a zenészetben, rajzolásban, s ha kivántatni fog, az idegen nyelvekben is. – Minden 2–3 növendék egy melléjök rendelendő kipróbált erkölcsü képezdei növendékkel együtt egy külön tágas lakszobát kap lakásul; fizet pedig mindegyik: élelmezésért és lakásért, ide értve a fütést és mosást, ugy nem különben lábbelijök és felsőruháik tisztogatásaért, s a tanitásért, ide értve a rajzolást és testgyakorlatokat: 10 hónapra 250 pftot, a mi félévenkint előre leteendő; – csupán lakásért, fütéssel és mosással együtt 30 pftot. Ezenkivül a zenészetben, idegen nyelvekben és uszásbani oktatásért külön dij fizetendő. Magában értetődik, hogy a szükséges ágynemüvel minden növendéknek el kell látva lenni. – Elegendő és egészséges étkek felől az igazgatóság gondoskodik, s a tisztaságra és rendre atyai szeretettel párosult szigorral ügyel fel. – Az oktatási és társalgási nyelv a magyar és német.