Ha találkozik valaki, ki elég erőt érzend majd magában, helyneveket magyarázni, kinek elég ideje lesz ezekben buvárkodni, őket gyüjteni és a tudomány terjesztéseért, egy kötegben közrebocsátani – az helyesen fogná tenni, ha a helyeket, nem csupa névmagyarázattal, de földtani ismertetéssel is, szótár alakban, betürendben körülményesen irná le. Kedves könyv lenne az minden magyar kezébe. A fáradhatlan szorgalmu Fényes „Magyarország geographiai szótára” nem a kedvesebb tudományos magyar könyveknek egyike? Ebben minden város, falu, és puszta betürendben, körülményesen iratik le. Bármelly honiutra vigyük magunkkal, csevegő kalauz is, kis Cicerone, ki mindenütt magyaráz, elmondja, hogy itt ez van, ennyi van, illyen s igy fekszik, – utazzon valaki egy helyről másikra, a közbe eső helyekkel, tán egyet se kihagyva, mindenikkel találkozik a könyvben is. Hátha a könyv még helynevek magyarázatával is mulattatná az embert! Mielőtt meg fog születni a helynevek Magyarázója egy kötetü gyüjteményben, egy második kiadást váró Geographiai szótárnak kellene magyarázni, az eddigi előtte ismeretes, vagy megismertetett helyneveket illő beosztással. A Vasárnapi Ujság f. év 23-ik száma irta, hogy a Tudóstársaságnál már hever illy gyüjtemény, akkor használatul ez is kikérendő lenne. Ohajtva a perczet, melly e kivánságot teljesedésbe hozza, folytatjuk s bevégezzük A. B. C nket.
P. Pest. Királyi város Pest Pilis megyében, s egyszersmind legnagyobb, leggazdagabb s legnevezetesebb városa Magyarországnak. Fekszik egy homokos térségen a Duna balpartján, Budával átellenben, mellyel Europának egyik legelső remekműve, egy pompás lánczhid által köttetik öszve, Bécshez 36, Debreczenhez 24, Kassához 32 mfdnyi távolságra. Első eredete bizonytalan, de több történetiróink állitják, hogy a rómaiaknak itt már gyarmatuk volt Transacincum név alatt. – Igy ir Fényes Geographiai szótárában Pestről. Szépen ismertet multjaival, szépen jelenével, ha a tér engedné, ide irnám rajzát szóról szóra. Multjából látná az ember mennyi viszontagságokon ment keresztül e város, jelenéből, hogy mennyire van előre, mennyire hátra.
Magyar eleink bejöttekor sziget volt várral, környéke bástyákkal volt körülvéve; mellyek 1787-ben rontattak le, több helyen most is van még maradványa, igy a főutczában Emerling ház mellett. – Mi elnevezését illeti:
Béla Király névtelen jegyzője szerint**) őseink bejövetelekor marahoni szlávok lakták. Ezek keresztelték Pestnek, „Pest” ó szláv nyelven kemenczét jelent. Kemencze telepjeik lehettek itten, erről bérmálták el. Németül innen kapta, Ofen, vagy Oven nevezetét; s ez Horvát István szerint nem Budának hanem Pestnek most is tulajdon neve. E név Pest, Taksony vezér alatt már előjött, Pestvárát ő adta Billa és Bulcsu két vezérének. Sz. István korában szabadvárosok sorába tétetett, világos ez Zápolya István nádornak 1496-ban költ leveléből. Pest a mostani Budát is magában foglalta, több 11. 12. 13. „századbeli oklevelek szerint. Sz. Gellért hegyalja „paraszt Pest-”nek iratott (Lásd: Palugyai Imre:” Megye rendszer czimü kétkötetes könyvét, ő ha röviden is, minden megye nevét magyarázza.)
Némelly arab nyelv emésztők, Pest nevezetét az arab nyelvből ismerik származtatik. – Mert ugymondják „Pest” azon nyelven alacsony fekvésü helyet jelent, e város pedig alacsony fekvésü – tehát Pest arabból kapta nevét. Kár, hogy nincs megirva miféle arab keresztelte el!
Találkoznak kórszámlálók is, kik a pestis járványtól eredeztetik nevét, azt mondják, „Valerián római császárnak itteni uralma alatt, egy 15 évig uralgó nyavalya – pestis – ütött itt ki; ez időtől van divatban a gyász ruha is”. Ez mind szép előadás, de nincs bebizonyitva, hogy azon nyavalyát akkor pestisnek hitták, és hogy itt ütött ki legelőbb. – Különben mindezeket a helynév magyarázójának jó tudomásul venni.
R. Rákos. Kisfaludy Károly illy czimü dala „Rákosi szántó” ki előtt nem ismeretes:
Miről apám nagy búsan szólt,
Hogy itt hajdan szebb élet volt;
Érzi szivem s felsohajtok
A mint Rákos téren szántok.
Rákos Pest mellett szabad térség s folyó is e néven. Ez utóbbi rákokban gazdag szokott lenni, kisded a medre ugyan, de felduzzadáskor sok kárt okoz, ered Gödöllő felett, s foly végig Rákos mezején, s Buda irányában szakad a Dunába. Hajdan országgyülések tartattak is.
Igy már 1286-ban volt itt országgyülés. 1505 Erdély és Magyarhon országbirája Verbőczy – mellyik törvénytudó nem ismeri nevét s tiszteli ez időben is? – Oktober 13-án itt olvasta fel százezreknek a magyar országgyülés abbeli végzését, hogy Ulászló király, magnélküli halála esetére magyar ember lehet csak király. 1526 II. Lajos is itt tartott ülést.
Némellyek szerint nevét azon lengyel szótól „Rohosz” veszi, melly szabad térséget jelent, s mert a lengyelek is már előbb, miként a magyarok, szabad téreken tartották összejöveteleiket. – Mások szerint a rákkal gazdagon bővelkedő pataktól veszi nevezetét. Jelenleg igénytelen térség, legelőül használtatik, jövőre ha részletekben eladja a város, eladósodott pénztárán sok segélyére leend. (Fényes megjegyzése).
E néven Rákos, különben sok helység van; mint puszták előjőnek, Pozsony, Borsod, Komárom megyékben, mint faluk: Gömör, Baranya, Bereg, Sopron, Vas és Abauj megyékben.
(Folytatjuk.)