Az egyesült álladalmak népessége mintegy 23 millióra megy, kik nagy részben bámulatos szellemi és anyagi jólétüek. Vajjon mi képezi ennek főleges alapját? Mi szolgál ama példás közszellem, rendíthetlen hazafiság, és a vén Europa előtt mesésnek látszó alkotmány és egyéb intézmények támaszául? – A társadalmi müködés s legfőképpen a sajtó.
Az északamerikai sajtó működése által előállitott olvasmány terjeszti minden pontból a felvilágosodást, értelmiséget, és közli a szorgalom mindennapi eredményeit. Földerít és mulattatva oktat. – Az egyesült álladalmakban a napi lapok és folyóiratok olly általánosan elterjedvék, mint az áldáshozó napfény.
De tekintsük a sajtó működését kissé közelebbről. Hitelt érdemlő kutfők szerint, az egyesült államokban 1775. évben még csupán 37 lap jelent meg, 1834-ban azok száma már 1265-re rugott, holott jelenleg már több 2000, mond kétezerféle hirlap és folyóirat adatik ki. A legkisebb város külön nyomdával bir és mindegyik hetenkint legalább egyegy ujságot állit ki. – Maga Pennsylvania álladalom (lakosságának száma 1,885,629) 1837-ben már kétszáz ötvenegy ujságot állitott ki.
New-York 2,648,028 lakossal kétszáz nyolczvanöt ujságot közönségesít.
Massachusett – 796,809 lakossal – száztizennégy, és a – 2,610,560 lakosu – Ohio államban, száznegyvenhét ujság jő ki.
Minden államnak megvannak saját közlönyei, a régibbeknek ugy mint az ujabbaknak. Az ujságolvasás a társadalom minden rétegeiben olly annyira nélkülözhetlen szükségletté vált; hogy a lapok megszerzése az élet fentartására kivánt közök után legelső levén, reá napszámos, ugy, mint a vagyonosb polgár, keresményének nem csekély részét költi.
A lapok a nép miveltségének minden fokozatát vissza tükrözik, ezek az emberi tudalom nagy tárházai és szakadatlanul közlik mindazt mi érdekkel birhat.
A megjelenő folyóiratok között a tudomány minden szakmájának megvannak képviselői és közlönyei. Az Europából behozott hasznos könyvek haladéktalanul utánnyomatnak vagy leforditatván kinyomatnak, hogy eképen közvagyonná válva, a honi elmeszüleményekkel jótékonyan versenyezzenek.
A lakosoknak olvasáshozi rendkivüli fogékonyságát táplálják, a roppant mennyiségü kisebb közkönyvtárak, valamint azon körülmény, hogy gondolatjait a sajtó után mindenki könnyeden közölheti.
Az ujságok postai vitelének ára egy számtól vagy folyóiratoknál egy ivtől 100 mérföldig, egy cent vagyis körülbelől 1 1/2 kr. Azon felül pedig az egyesült államok határáig a mi pénzünk szerint 2 1/2 kr. vétetik. Egyéb nyomtatványoktól 4 illetőleg 6 kr. kell fizetni.
Hát hazánkról e részben minő adatok léteznek, és az olvasók mennyisége minő arányban van a népességhez?
A két hazában mintegy 8,000,000 magyar lakik, van 13 magyar lapunk, köztük egy tisztán tudományos havi folyóirat. Boldog Isten! lapjaink legeslegelterjedtebbike, némelly tős gyökeres magyar mezővárosba egy-két példányban jár. – Van-e nálunk is minden községnek ujsága? Igenis van, ha a hold megújul. – Nyomdák dolgában ugy állunk, hogy talán a pestbudaiaikon kivül, a többi nagy részt csak hir szerint áll fenn. Irodalmunk terményei leginkább némelly egyes lelkesek működése és fáradhatlan ösztönzése folytán terjednek, – mert a magyar emberben minden jó szándéka mellett is, az irodalom terményei iránti vágy és azok tettleges pártolása, eddigelé hiányzott.
De ez nem marad és nem maradhat igy; lehetetlen, hogy a magyar, kinek sok szép tulajdonait a mivelt világ méltánylólag elösmeri, magát e piritó szemrehányás alól diadalmasan meg ne mentené. – Hisz az értelmiség népünk egyik kitünő jelleme, hogyan hanyagolnók tehát el annak emeltyüit. Ha valahol, minden esetre a tudomány és ösmeretek dolgában áll az hogy: ki nem halad, az marad. – E tekintetben elég ha megérintjük azon előmenetelt, mellyet a természettudományok két évtized óta tettek. A nyugati nyelvek irodalmaiban a tudományok minden ágának, minden fölfedezésnek és buvárlatnak, sőt a természet minden legkisebb jelenségeinek megvan saját irodalma, mi által az ösmeret és tudományszomjas emberek vágya, minden tekintetben kielégittetik.
Mit mond mind e hiteles adatokra a jó magyar ember? – Szép, szép, de az amerikai gazdag, nagy keresménye van, könnyen birhat olly óriási forgalmú sajtóval!
Igaz, az amerikaiak gazdagok, mi pedig szegények vagyunk és maradunk a mennyiben értelmiségünket, eszünket és Istentől vett szép tehetségeinket továbbá is parlagon hevertetjük. – Kisértsük csak meg közlekedésbe jönni az ismeretekkel és kövessük azok tanait, mindjárt másként lesz.
Népünk minden jóra fogékonysággal bir, csak komoly és szilárd akarat kell, azért is legyen jelszavunk: szorgalom és kitartás! – Áldozzék mindegyikünk hétről hétre annyi fillért a sajtó terményeire, a hányszor napjában a közhasznu ösmeretek hiányát érzi és sinyli, ekkép irodalmunk és vele a felvilágosodás, értelmesség és a közjóllét mindenütt felvirágzik.
közli B. J.