Tárogató.

x* A budapesti kereskedelmi s iparkamara rendes és külső tagokból álló bizottmánya, mellyről mult számunkban tettünk emlitést, eddigi tanácskozmányai szerint, a párisi világ-iparműtárlatban kiváltképpen jeles állat- növény-és ásvány példányokkal leendne hazánk képviselve. Illyenek például az állatországból: nyest, róka, nyúl, farkas, medve stb. nyersbőrök, azonkivül a kikészitett bőrök közől főleg szattyán és kordován, melly utóbbi Francziaországban nem ismertetik; továbbá ökörszarvak, enyv, gyapju, selyem, túró, vaj, szalonna, csepegtetett méz, kőrösbogár, stb. Növényországból: mindennemü gabona, jelesen buza, zab, kukoricza, len, kender, ázalékfélék, fatapló – melly Német- és Francziaországban a régi erdők kivágatása következtében nem létezik; – továbbá gubacs, makk, repczemag, borok, kerti, festészeti és gyógyszertári növények. Az ásványországból: érczek, sziksó, timsó, só, békasó, mindennemü szappanok, kőszén, hámorvas,l réz stb. Tudomás szerint a bejelentési határidő a budapesti iparkamránál nov. végeig terjed, s az itt elfogadott tárgyak Pestről dijmentesen szállittatnak Párisba és vissza. Egyuttal figyelmeztetjük az illető termesztőket, miszerint majdan például a magfélékből, legalább egy itczényi mennyiséget küldjenek be.

x* A cholera kedves hazánkat, hála a mindenható gondviselésnek, mai napig megkimélte, s örömmel tudatjuk német lapok után, hogy Bécsben is csökkenni kezd az epemirigyben szenvedők száma, melly nem is volt olly rémületes nagy, mint azt némelly hirkalapálók szeretik emlegetni, csakhogy nagyot mondhassanak, épen nem gondolva azzal, mennyit árthatnak nagyitott hireikkel félénkebb természetü emberek nyugalmának. – Bécsi tudósitások szerint a 1/2 milliomot megközelitő lakosságu fővárosban 12 nap alatt 2279-en estek cholerába, kik közől 827 halt meg. Adja isten, hogy jövő számunkban azon örvendetes hirt közölhessük, miszerint végkép odahagyta a rémvendég bécsi atyánkfiait.

x* A mult számunkban közlött cholera elleni szabályoknak, többek között azon üdvös hatását is tapasztaljuk, hogy a haragosak, ha talán nem békéltek is ki egészen jó barátokká, de nem veszekednek, bölcsen figyelemben tartván, hogy a harag nagyon előmozditja a cholerát. Annyi bizonyos, hogy a mult héten csak egy lap látogatá meg polemiával olvasóit.

xx A pesti ágost. hitv. egyház kebelében több év óta viszálkodásban voltak a magyar- német- és tótajku hivek, kiknek mindegyiknek külön papja van. – Ezen vitának immár véget vetett egy békés egyezmény, melly szerint a tótok kapnak 12 ezer pftot, s a kerepesi-uton levő közös telket kizárólag, papjok és egyházfiok jövő Sz.-György napján elköltözik az egyház épületéből, melly a magyar és német atyafiaknak marad szinte kizáró tulajdonuk, csak a templom marad mindaddig közös, mig a tót atyafiak mást nem épitnek maguknak.

x* Pesten a magyar szinházban német szinészek francziául játszottak, Kr. U. sz. 1854-ik nov. 26-án.

x* Valami Starven J. H. W. hamburgi származásu gyűrükupecz, koleraellenes gyűrüket talált fel, s erősen állitja, hogy a ki illyen gyűrüt visel, azt kikerüli a kolera. Mi pedig ajánljuk minden hazánkfiának, hogy az illyen zavarosban halászó urakat kerüljék, Starven urat pedig figyelmeztetjük, hogy néhány nap előtt Temesvárott egy pár lud lőn a cholera áldozata; iparkodjék tehát oda, lehet, hogy a ludakkal sikerülend neki elhitetni találmánya bűbájos hatását, de valamire való eszü vevőkre széles e hazában számot ne tartson.

x* Komáromban e hó közepén 12 ház elégett, 6 leromboltatott a tűz megakadályozása miatt. Különösen dicsérik Inhof bábsütő mestert ez alkalommal is, ki hasonló vészes esetekben emberül szokott a dologhoz látni. Beillik telivér magyar embernek Inhof ur, mert látszik, hogy nem fél tűzbe menni.

00 Az alvidékről különösen Sziszekről nagyon panaszkodnak, hogy a sekély viz miatt erősen felakadt a szállitó kereskedés. Azt sem igen szeretik az ottani kereskedők, hogy a gabna ára nem eléggé arányosan emelkedik a bánátihoz képest.

00 Aradról azt irják, hogy a Maros vize növekszik, s emeli a gabnaüzletet. A szüretnek vége, termés kevés jó, az uj bor ára 4, a tavali termésé 8–9 ft.

00 Mosony-ban igen lohadt a régihez képest a gabonakereskedés. – Várva-várják a győr-brucki vasut megnyitását, melly jövő augusztusban megtörténhetik, mert mindenfelől ugyancsak emberül hozzálátnak. A „P. N.” melegiben közli azon hirt, hogy a bécs-győri vasutvonalnak egy franczia társaságra átruházása megtörtént, s igy még több reményt táplál, hogy az minél előbb elkészülend.

xx Az Ipoly tájáról irják, hogy ott f. h. 21-én déltájban olly szép nyári idő volt, miszerint a ki tehette, szabadba költözött a szoba falai közől, d. u. 3 óra tájban pedig nyugotról észak felé sürü felhőtömeg vonult olly villámlás-és menydörgéssel, hogy az ablakok is megrezdültek, miután pedig e haragos ütegek kiadták villámos tüzöket, a felhők északon elenyésztek, s ismét ugy ragyogott a nap, mint azelőtt. Vajjon nem akadtak-e viharjósok, kik ránczba szedett homlokkal jövendőt mondának ezen szokatlan, de azért mégis természetes tüneményből? A szüretnek ott is vége, bor kevesebb mint remélték, de jobb mint a minőt vártak. – Annál előbb végigkóstolják.

xx Figyelmeztetjük azon jámbor atyafiakat, kik egész nap torokszakadtába kinálgatják dunavizöket, hogy siessenek portékájokkal Szebastopolba, mert egész világon nem adhatják azt el jelenleg nagyobb procenttel, mint ott. Az ujságok azt irják, hogy Szebasztopolban egy akó ivóviz 2 rubel, azaz 3 p. ft, vagyis 9 ezüst huszas. És a szives fogadás is ér valamit, mellyben bizonyára részesülne egy jó torku tótlegény, ha váratlanul Szebasztopol falain belől megjelennék szerény fogatával, s elkiáltaná, hogy: „Woszer hobi dó.”

x* Párisnak is megvannak az ő fűzfa-vadászai. Egy illy szerencsétlen nem régiben egy napon, ugyanazon vadászaton három veszélyes lövést tett, első lövése kutyáját, második szomszédja kalapját és egyik fülét, a harmadik pedig őt magát terité le. Pedig mind a háromszor másfelé czélzott.

xx Egy vidéki levelező nagy örömmel jelenti, hogy az ő városában olly jól ütött ki a kukoricza-termés, miszerint egy köböl ára 8 váltó ftra szálla, mert – ugymond – különben „temérdek drága lesz vala a szalonna és kolbász, ha a kukoricza ára le nem száll.”

xx Kőrösön is olcsó lett a kukoricza, de drága lesz a bor, mert a szüret olly szegény volt, hogy elolvasván az idevonatkozó tudósitásokat, eszünkbe jutott egy hajdani zsémbes öreg tiszteletes, ki 1816-ban igy kezdé szüreti prédikatióját: „Magasra aggatá az Ur a ti kancsóitokat.”

– A „Magyar nép könyve” utolsó két füzete e napokban egyszerre fog megjelenni. Mint halljuk, többi között Aranytól hoz egy nagyobb népies költeményt, és báró Eötvöstől egy hosszabb elbeszélést „A molnárleány” czim alatt. Ez utolsó füzethez egyszersmind az uj előfizetési felszólitás, s az ujabb (24–28 ives) kötet programmja is mellékelve lesz.

– Folyó hó 20 és 21-ike közötti éjjel Soroksáron a postaház előtt álló levélszekrényt lopták el a benne volt levelekkel együtt. Vajjon mit nyerhetett ezekkel a tolvaj?

– Minap emlitettük, hogy Bácskában sok ember foglalkozik a selyemtenyésztéssel. Most azon tudósitást veszszük, hogy ez idén igen kedvező eredménynyel ütött ki a selyemfonás. A gubó összegyüjtése igen bőséges volt s fontját 36–42 pkrajczárral fizették. A selymet többnyire Bécsbe szállitják, s Zomborban, hol több fonógyár létezik, egy bécsi kereskedőháznak (Hoffmann) van legnagyobb illy intézete.

x* Cholerás időben nem ajánlják a sörivást. Münchenben tehát, a melly hires söremésztő város, vörösborral pótolják a megszokott árpalevet, s minthogy a budai vetélkedik óságban a bordeauxival, ára pedig jóval kisebb, nagy barátságba kezdenek lépni a cholerakerülő müncheni atyafiak budai piros hazánkfiával, a mit ugyan kevés fejtöréssel cholera nélkül is rég megtehettek volna. Most egy kis ügyességgel ugy rá lehetne kapatni a jó szomszédokat jó borunkra, hogy csak az ásó és kapa választhatná el egymástól. Majd meglássuk ki mit tud borkereskedő- és termesztő hazánkfiai közől, kiket szükségtelennek tartunk figyelmeztetni, hogy a ki a budait megszerette, megiszsza az egyéb borainkat is, csak capacitálni kell azok jelességéről.

x* Irják, hogy a zsombolyi tanitó 10–14 éves gyermekekből ollyan ügyes zenetársaságot alakitott, melly mindenféle zenemüveket képes jól eljátszani, s készül velök Magyarországon, a birodalomban, sőt egész Európában hangversenyezni. – Hát az otthon maradt nem csodagyermekeket kántorné asszonyomra, vagy valami kezdő preczeptorra hagyják? szóla egyik ismerősünk, de mi hiszszük, a t. tanitó ur csak mellékes szorgalommal képezte az apró zenészeket, és korántsem az összes ifjuság rovására, mert az megbocsáthatatlan hiba lenne.

00 Besztercze-Bányán, octob. 23. Olly élénk gabonavásár volt, minőnek már rég nem látták mását ezen felvidéki városban, a mi onnan magyarázható, hogy szokottnál többet hoztak a hetivásárral, s kissé alábbszállván az ár, emelkedett a vevők kedve, s kiki iparkodott a télrevalót beszerezni. – Az egészségi állapotot dicséri, a szüret ellen pedig szóval sem panaszkodik levelezőnk, hihetőleg azon oknál fogva, mert Beszterczének nincs szőleje.