A lapok egy uj találmányról tesznek emlitést. Egy egészen uj eszme után, gőzhajóra alkalmazandó gépezetről. Legközelebb a Vasárnapi Ujság is közlötte e jeles találmányt. Azon gőzösön, mellyre a gépezet alkalmaztatik, mellőzhetővé teszi, a két hajó kerekét, csavart, különösen pedig a kormánylapátot. Olly gép ez, melly taszit, előre vagy hátra a mint kell, és megkanyarodtatja a hajót olly szük téren is, melly alig szélesebb a hajó hosszánál, mellé gyorsan végzi kötelességét. Gyürky András magyar gépész a feltaláló. Ki nem örvend e szerencsés találmánynak: ohajtsuk s munkálódjunk azon, hogy e magyar hajó hajtó gépezet mielőbb életbe lépjen, hirdesse magát tengeren innen s tul. Hangozzon minden hajós, minden gépész, minden e találmány szemlélő ajkán, hogy az magyar! Régenten e nemzet mással tett érdemeket, igy vitézségével a keresztény világnak szolgált védbástyául, ujabban tudományával kell helyét kivivnia. Régenten kardja erejével küzdött, most elmével iparkodjék győzni. Régenten kezében fegyver s csupán nehéz földszántó vasa volt, most müvészet s mesterség eszközeit is forgatja. De bármikor és bármit tett, a hazáért s emberiségért tette, kézzel ésszel, a mint jött vagy idő s körülmények engedték. A képesség megvolt mindenre a magyarban, de nem fejthette ki; mig a harcz kürtje rivalt – vitézkedett, ha az elhangzott – eszély s országbölcsességben törekedett elé. – Különben a müvészet és mesterség ágában ez ideig is több érdemei voltak s vannak, és ezek csekélyebbek vagy nagyobbak, a miként előállhattak. A XIV. XV. században, bőrcserzés gyártásban volt egyetlen mester, egész Europából tódultak ide a mesterség eltanulására, minden uralkodók külön küldöttek egyéneket e szempontból, igy Francziaországból, a történeti adatok szerint bizonyos Larosse jött. XV-dik század közepe felé, a szekerezés javitásáról lett hires Magyarhon, egész Europa nemzetünktől kölcsönözte el a kocsikészités modorát. 1457. V. László Magyar király követe VII. Károly franczia király nejének Máriának, első volt, ki kényelmes kocsival szolgált. – Mátyásunk alatt a Naptár készitése modorát, derék csillagásza rendszerbe öntvén, minden mivelt nemzet sietett e felől tudósittatni magát, s rövid időn híre lön a magyar szerkezetű naptárnak. E század elején Kempelen, pozsonyi fi beszélő és sakkozó gépe bámulatra ragadta egész Europát. 1844-ben, Seltenreich mentő léggömbe kapott hirre; elkölcsönzötték e találmányt, az azt pártólás nélkül hagyott magyaroktól a francziák, és használják, az elsülyedt hajókat könnyedén huzgálván ki vele. Ugyanekkor Kliegl betüszedő gépe tett nagy mozgást a müvészek körében. Ezeken kivül egyéb magyar találmányok is vannak, mellyek e hon érdemei vagy legalább lehetnének. Csak az kár, hogy eddig pártolás nélkül hagyta a nemzet az illy találmányozókat, némellyek kénytelenek voltak idegen ország pártfogására szorulni, mellynek sokszor következménye volt, hogy a magyar találmány más nemzet nevét kölcsönzé át, igy a mentő léggömb – ez ugy tündököl most, mint franczia találmány. Biztasson a remény, hogy Gyürky András magyar hajó hajtó gépezete megtartja nevét s pártfogásra talál nagybani kivitelre. Addig pedig örvendjünk az uj találmánynak.
i. E. S.