Tárogató.

– Hogy az uzsoráskodásnak eleje vétessék, Pest város hatosága azt határozá, hogy zöldségárulással csak azok foglalkozhatnak a pesti piaczon, kik erre előleges engedélyt nyertek. Valamennyi kofának folyamodnia kellett tehát illy engedélyért.

– A balatoni gőzhajózási társulatnak f. h. 9-én tartott gyülésében igéretet tőn az elnök, hogy a Kisfaludy gőzös elromlott gépét minél elébb jó karba állittatja s reményét fejezé ki, hogy a gőzös még az idei fürdőszak alatt fog szállithatni utasokat.

– A takarékpénztáraknál legujabb időkben azon örvendetes tapasztalást tették, hogy a betételek sokkal számosabbak, mint a kivételek, mi arra mutat, hogy a budapesti népség kereseti forrásai s módjai ismét emelkedőben vannak.

– Érdemdus szinészünk Lendvay Márton, egészségi állapotának folytonos kedvezőtlen állásánál fogva arra látta magát kényszeritve, hogy a nemzeti szinházi nyugdijintézethez nyugdijért folyamodjék. A mennyire sajnáljuk jeles művészünk sorsának e mostohaságát, szintolly erősen hisszük, hogy a nyugdijintézeti igazgató választmányhoz nálánál érdemesebb férfiu nem folyamodhatott volna.

– Julius 23 és 24 mindkét napon 9 órától 12-ig és délután 3-tól 6-ig a kir. Pest városi rajztanodában a tanulóknak idei próba rajzolásai nyilvános megtekintés végett felállittatnak.

– Bajáról irják, hogy az idei aratás szerfelett kedvező eredményeket mutat a mult évhez képest. Nem csak minőségre nézve jobb a gabona, hanem mennyiségre nézve is még egyszer annyi szemet adnak a keresztek, mint taval, különösen nagynak mutatkozik az áldás az árpa körül. Temesvárról és Csongrádból is ugy szólnak a tudósitások, hogy egyes vidékek jégkárai daczára is a kedvező évek közé kell sorozni az ideit. Innen van, hogy a gabonaárak a mult hetivásárokon már lejebb is szállottak. – Bort Budapest környékén nem sokat várnak. A kora burgonyák mindenütt megfeleltek a várakozásnak.

– A magyarországi protestansok egyházi ügyei, egy legközelebb megjelent legfelsőbb rendeletnél fogva, az 1791 évi országgyülési törvényczikkek alapján fognak szabályoztatni.

Uj könyv. Házasságkötés és elválás a jelen törvények értelmében, „Minden bevett törvényes vallásfelekezetüek számára.” Irta Oláh László. I. füzet.

– Hire jár, hogy egyike a leggazdagabb spanyol mágnásoknak, Ossuna herczeg Magyarországon szándékozik jószágokat venni s majorátust alapitani.

Az oktatásügyi ministerium elrendelé, hogy olly közönségekben, hol az iskolapénz hetenként 1, 1 1/2 és 2 kr. volt (mi a mostani drágasággal semmi arányban sem áll), f. hó 1-jétől kezdve aránylat 2, 2 1/2 és 3 krra emeltessék hetenként, vagyis havonként 8, 10 és 12 krra. Kevésbé tehetősek az eddigi iskolapénzt fizetendik, de a dij meghatározott mennyiségig a község pénztárából egészittessék ki. Igy a szegények gyermekeiért az iskolapénzt a község fizetendi.

– A ,Pesti Napló’ több izben dicséretesen amlékezett a pesti szépirástanitó Lövényi urról, közfigyelmet nyert és már sok tanintézetben elfogadott ütény-rendszere miatt (Taktir-Methode), melly által az irás-oktatást egészen uj elvekre fektetve, az irás gyors betanitását tette lehetségessé. Hozzájárul, hogy e rendszer által a tanitványok nem csak irni, hanem szépen irni is megtanulnak. Jelenthetjük, hogy e derék tanár legujabban „Szépirászati segédlapokat” adott ki az élet, iskola és müvészet használatára több füzetben. Egy füzet ára 1 ft. 20 kr. pp.

– A győriek ismét erősen hiszik (a mit különben már 20 év óta hisznek), hogy a bruck-győri vasutból csakugyan lesz valami, mi által Győr csak 4 órányi távolságra lesz Bécstől. Annyi bizonyos, hogy a mérnökök jelenleg ismét élénken sürögnek forognak a kijelelt pályavonal körül, s ezuttal, ugy látszik, komoly szándékuk van. – A győri sétatéren ez idén savógyógyintézetet állitottak, hol reggelenként meleg savó mellett ásványvizekkel is szolgálnak. Ismét ásványvizek! Volna ennél okosabb divat is, akármennyi, a mit utánozni lehetne. – A tűzkárosult ácsiak fölsegélésére a győriek szépen jövedelmezett tánczvigalmat tartottak, hol többi között 3, tisztességesen öltözött földmives is megjelent a szomszéd Pér helységből. Részt akartak ők is venni a szegény ácsi atyafiak fölsegélésében. – Azt is reménylik a győriek, hogy végre nekik is lesz képtárlatuk; az ottani műegyesületi részvényesek már választmánynyá alakultak.

– Egy nagy tekintélyü magyar férfiu egykor azt mondá: hogy a magyar emberek azért ollyan komolyak, mivel a hazában levő elpusztult, rosz és elhanyagolt utak miatt, főleg téli időben, egymást vagy ritkán vagy soha meg nem látogathatják. Valóban a közlekedési eszközök hiánya egy nemzet szellemi és anyagi életének lassu halála. Annyival inkább örvendhetünk tehát, midőn tapasztaljuk, hogy napjainkban nem csak vasutvonalaink szaporodnak, hanem rendes országutaink javitására is tetemes erő s pénz fordul. Unokáink bizonyosan mozgékonyabbak s ez által derültebb, vidorabb kedélyü magyar emberek lesznek. S a keleti komolyság helyébe nyugoti vidámság fog lépni. Csakhogy ahhoz még egyéb is kell azután, mint jó országut!

– A budai alagut nem csak szép és hasznos, hanem igen nyereséges vállalat is lesz. Tudva van, hogy azt vasár- és ünnepnapokon már most is sürün használja a közönség a nap bizonyos óráiban, természetesen még csak a gyalog átjárók. Ha készen lesz, terhes szekerek is fognak rajta átvonulhatni, még pedig éjjel nappal. A legkisebb napi jövedelem mart 19-dike óta jul. 2-ig 44 ft. 48 kr, a legnagyobb 227 ft. volt. Az összes jövedelem 2398 ftot 52 krt tett. A lánczhid jövedelme ugyanezen idő alatt tett 9045 ft. Az arány e két jövedelem között, tekintve a befektetett tőkét, az alagutra nézve nagyon kedvezőleg üt ki. Mert az alagut tőkéje csak 300,000, a lánczhidé 6 1/2 millió pft. s mig e két summa ugy áll egymáshoz mint 1 a 21-hez, addig az alagut eddigi jövedelme a lánczhid jövedelméhez ugy áll mint 1 a 3-hoz. S ha csak 55 pftot tenni is a napi jövedelem, már ez is 5 proczentjét teendi a tőkének és rendes költségeknek.

Uj találmány. Nemzeti muzeumunkat az utóbbi napokban Gyürky András magyar gépész egy mintával ajándékozá meg, melly egészen uj eszmét ábrázol. Gőzhajóra alkalmazandó gépezet mintája ez, bár eltér azon szerkezettől, mellyszerint kell nagybani kivitelének történni, s csak arra szolgál, hogy a szakértők könnyebben felfoghassák mindazon alkalmazhatóságot és fortélyokat, mellyeket azzal – ha nagyban kivitetik – elérni lehet. Feltalálója e gépezetet magyar hajtóhajó-nak (propeller) nevezé el. Azon gőzösön, mellyre alkalmaztatik, mellőzhetőkké teszi a két hajtó kereket, az archimedesi csavart, különösen pedig a kormánylapátot. A kormányost egészen szabad urává teszi a hajó minden mozdulatainak, ugy hogy ez a hajót – a nélkül hogy a gépésznek legkevesebbet is kellene változtatni a gőzgép járásán – hajthatja előre vagy hátra, egyenesen vagy a legerősebb kanyarodásban, s a legnagyobb gyorsasággal fordulhat meg vele olly szűk téren, melly alig szélesebb a hajó hosszánál. – Ezen előnyös tulajdonainál fogva a „magyar hajóhajtó” igen alkalmatosnak kinálkozik hadihajók számára, hol a gyors megfordulás olly annyira fontos, – továbbá olly hajókra nézve, mellyek keskeny s igen tekervényes folyókon (millyen például a Tisza) járnak. De kiváló becse még különösen abban is mutatkozik, hogy e hajó hajtó a zátonyon megfeneklett hajókat a kormányos kezelésével vizen lebegőkké teheti. – Többszöri kisérletek, mellyek a mintával tétettek, tökéletesen bebizonyitják, hogy az elősorolt eredményeket az elmés gépezet egész biztossággal valósitja s igy nem lehet egyéb ohajtásunk, mint hogy e találmány mielébb nagyban is alkalmaztassék s igy az eredendő közhaszon mellett a szerény feltalálónak szintén kijusson az annyira megérdemlett jutalom. Gyürky ur nem csinál semmit titkot feltalálásából s ezen nyilt fellépés, melly valódi magyar vonás és egyszersmind ujabb bizonyiték a gépezet jelessége mellett, annál inkább biztos reményre jogosit bennünket, hogy a „magyar hajóhajtó”mielőbb életbe fog léptetni.

(P. Napló)

– Derék tudósunk, Brasai ur, az általa 1851-ben szerkesztett „Fiatalság Barátja” czimü jeles ifjui olvasmánynak fennlevő példányaival az iskolai ifjuságnak kiván jutalomdijul kedveskedni. Az iskolai előljáróságok, mellyek illy ingyen példányokat birni ohajtnak, felszólittatnak, hogy e tárgyu megrendeléseiket Geibel Armin pesti könyvárusnál megtenni siessenek.

– A nemzeti muzeum igazgatóságának közelebbi jelentéséből kitünik, hogy ez intézetünk, hazánkfiai buzgóságánál fogva, mult félévben ismét számos nagybecsü müvekkel szaporodott. Az ajándékozók között minden osztály képviselőit találjuk, a legfelsőbbektől a legalsóbbakig. Szaporodott a régiség és ritkaságtár, a természetiek tára, a képtár, s könyvtár. Ez utóbbira nézve azonban fájdalommal s némi boszankodással olvashatta mindenki a jelentésből, hogy a vidéki 30 könyvnyomda közül csak hét (Vácz, Veszprém, Sz. Fehérvár, Sárospatak, Esztergom, Pápa és Komárom) küldte be rendesen a nála megjelent nyomtatványok példányait, a többi semmit sem küldött. Igy teljesitik azon nyomdatulajdonosok egyik legszebb hazafiui kötelességöket? a kötelességet, mellynek teljesitése saját érdeköknek is csak használhatna? valóban megrovásra méltó megfeledkezés.

– A termékeny Csallóközből, melly már két év óta igen silány termést volt kénytelen tapasztalni, ez idénre ismét szomoru hirek érkeznek. Tavaszszal nagy szárazság uralkodott, de a mi kis remény még fennmaradt, a jun. 29-ki jégeső, melly 23 helység határain dühöngött; azt is elpusztitotta. Biztositva pedig a jószág ugyszólván sehol sem volt!

Sajtóhiba igazitás. 161. lapon 32. sorban „egy lábnyi hasábok” helyett olvasandó „egy, három lábnyi hasábok.”