Született 1808. april 20-án Párisban. Szülei voltak Bonaparte Lajos Napoleon, volt hollandi király és Beauharnais Hortensia, Napoleon császári mostoha leánya; ezeknek volt harmadik fiok. A nagy császár bukása után az egész Napoleon családot számüzték Francziaországból, ekkor a herczeggel anyja Bajorországba Augsburgba költözött, hol igen jeles nevelést nyert. Anyja később Arenenberg kastélyt vette meg Sweiczban a Bodeni tó mellett. Itt a herczeg polgárjogot nyert, s ez időtől fogva leginkább hadi tudományokkal foglalkozott. 1831-től 1836-ig Sveiczban több könyvet adott ki a herczeg; 1836-ban pedig egy nagy tettel akarta meglepni a világot. Strassburgba ment, s itt több hiveivel egyesülve, octob. 30-án egy csapással egész Francziaországot akará meghóditani. De a tett nem sikerült, s a herczeget fogva vitték Párisba, itt azonban Lajos Fülöp király megkegyelmezett neki. Kevés idő mulva ismét hasonló módon tünt fel. 1840. aug. 6-án ujra, a régi császári testőrség egyenruhájába öltözött kis csapattal szállott ki egy angol gőzösről Boulogne közelébe, kiséretében volt egy roppant eleven sas is, melly olly szelid volt, hogy eledelét a herczegnek háromszögü kalapjából ette. Ezen kisérlete is megbukott, mint az első. A herczeget elfogták, törvényszék elé állitották, és csupán Berryer ügyvéde fényes védelmének köszönhette, hogy nem halálra, hanem örökös fogságra itéltetett, s Ham várába küldetett. Fogsága alatt veszélyes betegségbe esvén Toskanában atyja, a herczeg szabadságot kért, atyját meglátogathatni, becsületszóval kötelezvén magát, hogy börtönébe visszajön. De a király s a ministerium nem levén hajlandók ez engedély megadására, a herczeg 1846. május 25-dikén orvosa segitségével megszökött Ham várából Angliába. – 1848 juniusban 84,131 szavazattal a franczia nemzetgyülésbe választatott meg képviselőnek, mit ő egy Londonban kelt levelében elfogadott, hüséget igérvén a köztársaságnak. Septemberben egész csendben Párisba ért, s másnap először jelent meg a nemzetgyülésben. Kevés hónap mulva, december 10-én 6 millió szavazat választotta meg 3 évre Francziaország elnökének. 1852. decemberben mint III. Napoleon ujra felállitá a franczia császári trónt.