Ujabb időkben sokat hallunk beszélni Szebasztopolról, melly a krimiai félszigetnek egyik csucsán épült város és kikötő, hol jelenleg az orosz hajóhad horgonyoz. A hir bevehetetlennek rajzolja a kikötőt és várat, mellynek hajdani neve Achthiár. 1831-ben épitették a kikötő bejárásához kétfelől Constantin-várt és Sándor-várt, mig Pál-erősség ágyui szemközt fenyegetik az öbölbe törni kivánó hajókat. Ez erősségeknek három sor ágyutelepzete van, mindegyik 250 ágyuval, melly a természeti előnyök mellett elég ijesztő körülmény volna minden támadás ellenében; ha ez erősségeknek két igen nagy gyöngéje köztudomásra nem jött volna. Egyik az, hogy minden bástya csak a tenger felőli támadásra van alkotva, s egy alább kikötött szárazföldi sereg ostromát nem állhatná ki. Másik pedig az, hogy az erősségek nem kellő tudománynyal és czélszerüséggel vannak épitve, ugy hogy a Constantin vár bástyái, a mint nehány ágyut elsütöttek rajtok, már repedéseket kaptak, s minden ágyunak külön szobája levén, az ugy megtelik füsttel minden lövés után, hogy a tüzérek a megfuladással küzdenek. Különös nagy baja még a szebasztopoli kikötőnek, hogy egész tengeröböl tele van valami féreg nemével, melly két-három esztendő alatt a hajók fenekeit összeőröli. E bajon segiteni akarván, édes vizet gondoltak az öbölbe vezetni, s e végett a Csernoi Recska folyamot negyven mérföldről huzták oda, néhol alagutakat vágva számára a hegyeken keresztül; de a férgek épen az édes vizet szerették legjobban, s azóta még jobban elszaporodtak.