Legujabb kutfők után kidolgozta Fényes Elek, magyar akademiai levelező tag. – A török birodalom földabroszával.
Pest, 1854. Kiadja Heckenast Gusztáv. Nagy 8-rét, 444 lap. Ára 3 pft.
Az orosz-török háboru a magyar irodalomban is mozgalmat keltett. E mozgalom alatt természetesen nem háborut kell érteni. Harczolnak ugyan néha egymás ellen a magyar irók, kivált a hirlap-szerkesztők, de ez igen ártatlan háboru, s a legtöbbször nem is annyira a közönséget érdekli, mint magokat a szerkesztőket. A mozgalom alatt csak azt értjük, hogy egymás után jelennek meg könyvek, mellyek a keleti kérdést tárgyazzák, a harcz szinhelyét festik, s a török birodalom állását irják le.
S ez igen rendén van. Az irodalomnak mindig gondoskodni kell az idő és közönség szükségeiről. Bizonyosan olvasóink közől is sokan vannak, kik szeretnének némi bővebb felvilágositást olvasni a keleti kérdés bonyodalmairól, mikkel hirlapjaink telvék, a török birodalom állásáról, mely már is olly nevezetes események szinhelye.
Fényes e kivánatoknak eleget tesz. Ő egy a legujabb kutfők után gondosan összeállitott munkát nyújt, mellyhez igen csinos s csak egy pár név leirásában elhibázott földabrosz van csatolva. A munka rendszeres, s a lehetőség kimeritő. Mindjárt elől a török birodalom történetének vázlatát veszszük: mikép fejlődött ki, érte el fénykorát, s kezdett hanyatlani; ott hol a régibb időkben a törökök a magyarokkal érintkeznek, az események terjedelmesebben advák elő. De legbővebben vannak leirva a két utolsó zultán, II. Muhamed és fia Abdul-Mesid uralkodása alatt történtek, különösen az ugynevezett görög-szabadság-háboru, az 1828/9 orosz-török hadjárat, a menekültek ügye, a montenegroi zavarok, s a legujabb bonyodalmak, mellyek a jelen háboru alapját képezik.
Ezután előadja a szerző a török birodalom alkatrészeit, kiterjedését, népességét nyelv és vallási tekintetben, a török birodalmi népfajokat, vallásfelekezeteket, a törvényhozást, a kormány-szerkezetet, a száraz és tengeri erőt, közjövedelmet, nyers- és iparterményeket, kereskedelmet, a birodalom felosztását, az egyes tartományok s benne fekvő városok, és nevezetesebb községek helyirati rajzát. Az európai Törökország legbővebben van tárgyalva. A különböző népfajokról szoló szakasz nem csak tanulságos, de egyszersmind mulattató olvasmány. A törökök, arabok, magyarok, szerbek jelleme szokásaik s egész magánéletök szeretettel és kedélyesen rajzolvák. Az előforduló nevezetesebb városok viszontagságai is előadatnak, a többek közt a Janináé, Viddiné (magyarul Bodon). A főváros Stambul leirása leghosszabb s legérdekesb.
Ime a gazdag és érdekes tartalom. Olvasóink nem találhatnak irodalmunkban czélszerűbb könyvet, a mostani Törökország, a keleti bonyodalmak, s a folyamatban levő háboru megértésére, mint a Fényesét. Az ára igaz nem olly olcsó, hogy minden szegényebb magyar ember megszerezhesse, de általában a magyar könyvek drágaságán lehetne lassan-lassan segíteni. Ha több lesz az olvasó, olcsóbb lesz a könyv. A német és franczia kiadó szép tiszteletdijt fizet az irónak, még is olcsóbban adja könyvét. Ezt bizonyosan nem nagylelküségből teszi, hanem mert nagy közönsége van. Törekedjünk mi is ide.