Hunyadiak kora. I. II. III. és X. köt.
Irta gr. Teleki József. Pest, 1852–1853. Emich nyomdája. Egy kötet ára 3 ft. 20 kr. pp.

A Hunyadiak kora, mellynek halhatlan hősei a nagy Hunyadi János és dicső fia Mátyás, hazánk történetének legfényesb s tett, hatalom és dicsőségben leggazdagabb korszaka. E korszak történetét tárja elénk gr. Teleki munkája Zsigmond király halálától a nagy Mátyás király haláláig s igy 1437–1490-ig: ben foglaltatik tehát abban a Hunyadi János kormányzóságán és Mátyás uralkodásán kivül osztrák Albert, lengyel László vagy I. Ulászló a kis vagy német László uralkodási idejük is, kiknek korában már Hunyadi János volt tulajdonkép az ország lelke, a nemzet legelső embere.

Csaknem harmincz évi folytonos tanulmány gyümölcsét adja át nemzetének a köztiszteletben álló szerző. Egy több, mint hatvan éves s mintegy negyven magas és fényes országos hivataloskodás gazdag tapasztalásai szólnak hozzánk komoly nyugodt, szenvedély és pártnézettől tiszta felfogás hangján, lelkesült hévvel emelve és dicsőitve mindenütt a haza, emberiség ügyeért küzdött és élt nagy férfiak erényeit és sujtva mindenütt a gazt, erkölcstelent.

Gróf Telekit e munkája minden eddigi történetirónk fölé emeli. Hasonlithatlan szorgalommal s lelkiismeretességgel gyüjtött össze és birált meg minden adatot. Ő minden állitásának, minden szavának urát adja s igy az olvasónak csak igazat nyújt. Korrajzot ad, melly minden oldalról elé van állitva. S e korrajz fölött egy nyugodt, higgadt, önmagával teljesen önhangzó, tiszta kedély, és erős ítélet varázsa lebeg. E mellett azon magas hivatalos állás, mellynél fogva sok zárt vagy nehezen használható levéltárak előtte megnyiltak, számos eddig használatlan történettani kincset juttatott kezébe. Gazdag könyvtára mellett a közdolgoktól ment óvást egészen tanulmányának szentelhetve nagy előnye volt abban, hogy szeretett nemzetét egy illy emberileg szólva tökéletes történeti mükincscsel megajándékozhatta.

Az egész munka 12 nagy kötetre fog terjedni, mellyek közől a három első és a tizedik már a közönség kezében, a negyedik sajtó alatt. A három első kötet hazánk történeteit adja 1437–1467 igy egy-egy darab mintegy tiz esztendőt. A tizedikben a munka közben felhasznált és idézett csaknem mint ismeretlen oklevelek vannak közölve 1437–1460-ig leghűbb másolatban s magyar kivonatokkal. A negyedik és ötödik kötetben négy kötet hazánk polgári, egyházi katonai kormányát, az ország szerkezetét és földrajzát, a nemzet szellemi beléletét, a tudomány, müvészet, ipar és kereskedelem állását, törvények, szokások, erkölcsök ismeretét fogja adni. A tizedikhez még két kötet járuland, mellyek kiegészitendik a gazdag „oklevéltárt.”

Az előadás világos, mint világosak a szerző gazdag ismeretei, tiszta, mint szerző élet és politikai elvei, komoly méltóságos, mint a tárgy, melylyel foglalkozik, egyszerüen szép, természetesen folyékony. A nyelvujjitásokat szerző nem hajhászsza, de azért a helyes ujat meg nem veti s némi régiség zománczával tündöklik, melly jó illik a tárgyhoz s mi legfőbb, igen érthető tiszta magyar. Sehol sem találhatni keresettség vagy erőszakoltságot. E munkát nem csak a szaktudós, de minden értelmes magyar gyönyör és haszonnal olvashatja.

S ki ne ohajtaná ismerni nemzetét a nagyságot és dicsőség tetőpontján? Ezt csak az összes müből fogja igaz világitásban beláthatni. Hiszszük, hogy nem csak a felsőbb vagyonos körök, nem csak a tudományosan mivelt férfiak, hanem azon magyar közép osztályban is, melly hona és nemzetisége szeretetében egy által sem engedte, s engedi magát felülmutatni, számosan fognak találkozni, kik sietni fognak e soha becsét nem vesztő müvet családi kis könyvtárukat gazdagitani.

A nemes gróf, mint a magyar akadémia elnöke, a nemzeti tudományosságban olly fényes Teleki névhez méltón e munkájának összes példányait ez intézetnek ajándékozta, miden költséget maga fizetvén ki. Kik tehát e munkát megveszik, egyik legdrágább országos intézetének pénzalapját gyarapitják. Az egész munka egyébiránt igen diszesen van kiállitva. Az eddig megjelent köteteket e következő hü arczképek diszitik. I. Albert és Erzsébet II. Hunyadi János, V. László, III. Mátyás király. Szilágyi Mihály és II. Pius pápa. X. Albert és Erzsébet gyermekkorukban és két hasonmás.