Edelmann Károly, pesti könyvárusnál kapható:
MAGYAR ÖNÜGYVÉD,
vagyis: mindennemü jogügyletekbeni tanácsadó,
minden osztályu honpolgárok számára
gyakorlati ismertetésekkel s utmutatással is, a legujabb törvényeken alapuló jogviszonyok elintézésére,
különösen pedig: hogy kelljen szerződéseket kötni, folyamodásokat, hatósági beadványokat fogalmazni, okiratokat mint: nyugtatványokat, meghatalmazványokat, kötleveleket, kötelezvényeket, bizonyítványokat, utalványokat, váltókat, végrendeleteket stb. stb. szerkeszteni, melly hatósághoz fordulni, ugy hogy
ÜGYVÉD segitsége nélkül minden jogügyek teljes biztossággal, jogérvényességgel, s czélszerüen intéztethessenek el; több száz magyar és német példánynyal s példával felvilágositva irta OLÁH LÁSZLÓ.
30 iv nagy 8-rét. – Ára csak 1 forint; keményen kötve 1 forint 20 kr. pengő pénzben.
Az általános polgári törvénykönyv 2-ik §-a ekkép rendelkezik: „mihelyt valamelly törvény kellőleg kihirdettetett, senkisem mentheti magát avval, hogy az neki tudomására nem esett”: de különben is átalánosan elfogadott elv az, hogy „ignorantia facti excusat, sed non excusat ignorantia juris.” Ugyan ennélfogva, különösen mostani átalakulási időszakunkban legnagyobb szüksége van minden honpolgárnak a törvényekkeli megismerkedésre. Hogy ezen megismerkedés, különösen azokra nézve, kik nem épen törvényes szakférfiak, legkönnyebben megyen az efféle könyvekből, mellyek többnyire minden előfordulható esetet, egyenes példákkal világositanak, már régen elismerték az angolok, kiknél az Önügyvéd (Self-Lawyer) mint nélkülözhetlen házi kincs, a legkelendőbb könyvek közé tartozik. Némethonnak is van már Önügyvédje, és hisszük, hogy egy illyennek kiadása által Magyarországon is a legnélkülözhetlenebb szükség lett kielégitve.
A munka tartalomgazdaságának megitélhetésére szolgáljon a tartalom.
TARTALOM
I. RÉSZ. – 1. Fejezet. – Magán-okiratok általában.
a) Hatóság közbenjárása. b) Aláirás. c) Nyelv. d) Pecsétlés. e) Kelet kitétele. f) Tanuk használása. g) Szerkesztés módja. h) Bélyeg. Bélyegadótól mentes személyek, tárgyak. Bélyegpapir, Birói eljárásnál fizetendő bélyegadó. Közvetlen bélyegadó.
II. Fejezet. – Egy oldali okiratok vagy nyilatkozatok.
I. Bizonyitványok. II. Vét bizonyitványok s nyugtatványok. III. Tértivény. IV. Felmondás. V. Hirdetmények. VI. Engedmények. VII. Számadások és számlák. VIII. A végrendeletekről.
Kicsoda képes végrendelkezni? – Az örökség kiosztása. – Mi a fiókvégrendelet? – Mellyek a végrendelet külső kellékei? – Mikor szünik meg a végrendelet érvényessége? – Kik nem képesek a végrendeletnél mint tanuk fellépni? – Mi értetik növendék jog alatt? – Mi a kedvezményes végrendelkezés? – Az örökjogról. – Örökleni nem képesek. – A hagyományokról. – A törvényes örökösödésről. – A köteles részről és a köteles vagy örökrészbei beszámitásról. – Mellyek az örökösnek teendői, s mellyek az ellene tehető jogos intézkedések? – Az ősiség. – Az általános polgári törvénykönyv hatályba lépte előtt kelt végrendeletek, örökségek s az ide vágó jogokról. – Özvegyi és hajadoni jog. – Bélyeg. – Példányok.
III. Fejezet. – A szerződésekről.
I. Az adás-vevési szerződés. II. A csere-szerződés. III. Társasági szerződés. IV. Bérszerződések.
1. Munkaszerződés. 2. Dijszerződés. 3. Kiadási szerződés. 4. Oktatási szerződés. 5. Szolgálati szerződés.
V. Ajándéki szerződés. VI. Meghatalmazási szerződés. VII. Zálogszerződés.
A szerződési és birói zálogról.
VIII. Kezességi szerződés. IX. Szerencsekötések. X. Letéti szerződés. XI. Utalvány. XII. Az egyesség. XIII. A haszonkölcsöni szerződés. XIV. A kölcsönszerződés. XV. Bérlési szerződések. XVI. A házasulási egyezmények.
IV. Fejezet. – Váltói kötések és váltórendszabály. – Átalában.
Az idegen váltókról. – Az óvás, az elfogadás végetti bemutatásról. – Biztositási viszkereset. – Fizetés hiánya miatt viszkereset. – Névbecsülő. – Másodpéldányok és másolatok. – Elveszett váltók. – Hamis váltók. – Váltói elévülés. – A váltóhitelezőnek kereseti joga. – Külföldi törvényhozás. – Hiányos aláirások. – Saját váltók. – Bélyeg. – Váltók példányai.
II. RÉSZ. – I. Fejezet. – Törvénykezési eljárás peres-ügyekben vagyis perrendtartás
A per foganatba tétele. – A bizonyitásról átalában. – A bizonyitási különös módokról. – A tanuk általi bizonyitásról. – A birói szemle általi bizonyitásról. – Az eskü átali bizonyitásról. – Becsomózás. – Az itéletek és végzések. – A fölebbezésrűl, fölülvizsgálati kérelemről, semmiségi panaszról és folyamodásról. – Az előbbi állapotbai visszahelyezés. – Az egyességről. – A választott birák. – A biztositásról. – Az időleges személyi fogságról. – A tilalomról. – A zárlatról és egyéb időleges rendelkezésekről. – A végrehajtásról. – A szünnapokról.
II. Fejezet. – A birói hatóságok hatásköre illetősége.
A) Az első birói törvényhatóságok.
I. SZAKASZ. – A peres ügyekbeni törvényhatóságokról.
I. A határozati eljárásban.
1. Személyi birói illeték a) általánosan, b) különösen. 2. Dologi birói illeték. 3. Kereskedelmi és törvényhatóság. 4. Bányai törvényhatóság.
II. Végrehajtási eljárásban. III. A csődeljárásban.
II. SZAKASZ. – A peres ügyeken kivüli ügyletekbeni törvényhatóságokról.
Hagyaték tárgyalás. – Gyámság és gondnokság. – Az ágytól s asztaltóli közakarattali elválás. – A meghalálozás bebizonyitása s holtnak nyilvánitás. – Hitbizományi ügyek. – Dologi ügyek. – Kereskedelmi és könyvekrőli bizonyitványok. – Okiratok, hitelesitések s végrendeletek föltétele.
B) A birói hatóságok másod és harmadbirósági illetőségéről.
III. Fejezet. – A helytartóság szerkezete és hivatalos hatásköre.
VI. Fejezet. – A szolgabirói hivatalnokok szerkezete és hatásköre.
Első szakasz: politikai közigazgatás ügyeiben. – Második szakasz: az igazságszolgáltatás ügyeiben. – Harmadik szakasz: adó és pénzügyi ügyekben.
V. Fejezet. – Megyei hatóságok szerkezete és hivatalos hatálya.
1. Megyei hatóságok szerkezete. 2. Megyei hatóság hatásköre.
III. RÉSZ. – Beadványok, kérelmek, folyamodások.
1. Fogalmok és nemeik. 2. Nyelvszerkezeti szabályok. stb. 3. Törvényes rendszabályok stb. 4. A beadásról s a beadványok elintézéséről. 5. Bélyeg-illeték.
Példányok.
I. Uj felfedezések szabadalmai iránt. II. Beadványok adóssági követelések iránt. III. Beadványok kereskedelmi s ipar ügyekben.
Előismertetés.
I. Kereskedés.
A) Szabad kereskedés, B) Rendes kereskedés. – Nagykereskedés. – Kis vagy részletbeni kereskedés. – A kereskedői segéd személyzetről.
II. Gyárügy. III. Kézmű-ipar.
Kellékek, az engedélyezett szorosabb értelembeli iparoknál. – Az engedélyezett iparágakat illető jogok. – Az iparüzők kötelességei. – Czéhek. – Czéhrendtartás. – A legényekről. – A mesterekről. – Az özvegyek. – A czéhelőljárókról. – A czéhgyülésekről. – A czéhládáról. – A czéhvagyonról. – A nem czéhbeli kézmű-iparágak belviszonya. – Az iparüzletek megszünéséről általánosan. – Bélyeg. – Példányok.
IV. Folyamodások a gyámbirósághoz házassági engedélyért. V. Beadványok kihirdetés alóli felmentésért.
Panasz megtagadott felmentés miatt.
Függelék. – Rövid jogtudományi szótár.