TÁJÉKOZTATÓ SOROZAT 1. SZÁM
AZ OMIKK EU-INFO HÍRLEVÉL MELLÉKLETE
1997. NOVEMBER-DECEMBER

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter előadása

az EU-INFO '97 "Az Információs Társadalom kialakítása az EU-ban és Magyarországon" c. nemzetközi konferencián

Budapest, 1997. november 19.

Az EU-INFO '97 "Az Információs Társadalom kialakítása az EU-ban és Magyarországon" c. nemzetközi konferencia alkalmával felmerült igények és javaslatok alapján az OMIKK e téren két irányban tervezi tevékenységét bővíteni. Ez egyrészt az EU vonatkozó információinak a gyűjtése, feldolgozása és terjesztése, másrészt pedig az Információs Társadalommal összefüggő hazai tevékenységekrol szóló információk adatbázisba gyűjtése, a hazai hozzáférés biztosítása és az EU felé történő tájékoztatás kialakítása. E célkitűzések megvalósításának egyik eszköze gyanánt jelentetjük
meg ezt a tájékoztató sorozatot.

Október 9-10. között Brüsszelben került sorra az Európai Unió tagországainak és a Közép-Kelet-Európai Országoknak Harmadik, Információs Társadalom építésével foglalkozó miniszteri Fóruma. A rendezvény jelentőségét fokozta, hogy az a közép-kelet-európai országok felzárkózási folyamatának egy fontos szakaszát zárta le.

Az 1995 júniusában Brüsszelben, majd 1996 szeptemberében Prágában megtartott I. és II. Fórum ajánlásai, valamint a közbenső időszak kapcsolódó tevékenységei alapozták meg a nemrég lezajlott III. Fórum munkáját. A továbbiakban a levont tanulságok alapján, új formában fog folytatódni az Információs Társadalom előkészítését szolgáló európai együttműködés.

Az eddigi felzárkózási folyamatot segítő munkakapcsolat lehetoséget adott a fejlett európai országok tapasztalatainak megismerésére, és az európai, beilleszkedést segítő direktívák áttekintésére. Ugyanakkor az EU tagországok is részletes képet kaphattak a régiónkban zajló, Információs Társadalom előkészítésével kapcsolatos folyamatokról. A Brüsszeli III. Fórum munkájában, csakúgy mint az azt megelőzőkében, az Európa Bizottság meghívására résztvettek a közép- és kelet-európai országok miniszterei, valamint Martin Bangemann főbiztos, s hasznos eszmecsere zajlott le az Európai Unió iparának, kutatási szervezeteinek és pénzintézeteinek meghívott képviselőoivel. A diszkussziók minden résztvevő számára hasznos következtetések levonására adtak módot.

A III., brüsszeli Fórum munkáját körültekintő előkészítés előzte meg, amelyben négy ország vállalt koordináló szerepet. Magyarország kiemelten fontos témakör, az Információs Társadalom stratégiájának és politikájának kialakításával kapcsolatos teendők és ajánlások kidolgozására vállalkozott. A közép-kelet-európai országok mindegyikére érvényes megállapítások egy nemzetközi munkacsoport egy éven át tartó, folyamatos munkájával jöttek létre, s végső diszkussziójukra, rögzítésükre ez év júniusában került sor Budapesten, az 1. Panel keretében. A Panel munkájában az Európa Bizottság és az Európai Unió képviselői is részt vettek. A Panel ajánlásait és következtetéseit a III., brüsszeli Fórum beépítette záródokumentumába.

Ma a világ szinte valamennyi országában keresik azokat a sikertényezőket, amelyek hosszú távon biztosítják az adott ország gazdasági stabilitását és versenyképességét. Az informatikát és a távközlést, valamint az elektronikus médiát látják a jövő szempontjából a legígéretesebbnek. Napjainkban a gazdaság és a társadalom minden területét érintő, mélyreható változások mennek végbe, kirajzolva az ipari társadalmat követo időszak fő vonásait. Az elmúlt években a legfejlettebb országok fejlődésének egyik fontos jellemzője a globális Információs Társadalom irányába való haladás volt.

Az információ-robbanás forradalmi jellegű hatása abban is nyomon követhető, hogy alapvetően átalakítja a korábban kialakult munkamegosztást, a munkakultúrát, a kommunikációt, s ezzel az emberek és intézmények kapcsolatát. Az új technológiák bevezetésében élenjárók eredményei átrendezik a világot, az új lehetőségekkel élni tudó gazdagok és az alkalmazások alacsony szintjén álló elszegényedők között. E folyamat ma már a világ hatalmi központjainak áthelyeződésében is jelentkezik. Az információs és kommunikációs technológiák használatát tekintve vezető országokban az informatika, a hírközlés és a siker szoros összefüggést mutatva mintegy szinonim fogalommá lettek. A következo évezred meghatározó technológiájáról és piacairól van szó, amelyre való felkészülésben most történik meg a hídfőállások kiépítése. Amelyik ország most lemarad, behozhatatlan hátrányba kerül, ugyanakkor van lehetőség a kiugrásra is. Az új technológiák alkalmazása a modernizáció fő hajtóerejévé is válhat.

Jól érzékelhető egy új társadalom kezdete, amelyet a második információs forradalom vezet be, a harmadik évezred állampolgára számára. Ez az új társadalom a tudáson és felhasználási módjának radikális átalakításán alapul, ahol a tudás alapja az információ, amely globális kiterjedésű elektronikai hálózatokon terjed. A távközlő hálózatok átviteli sebességének növekedése és az információ-továbbítás költségeinek rohamos csökkenése teszi reálissá az informatikai rendszerek igényekhez alkalmazkodó, decentralizált, ugyanakkor egységes rendszer-szemléletben történő megvalósítását. Az informatika nem véletlenül napjaink leggyorsabban fejlődő iparága, s ezért a különböző országok jelentos erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azt gazdasági növekedésük motorjává tegyék.

Az információs társadalom kialakulása olyan globális jelenség, amelynek hatásaival minden országban találkozni lehet. Nem mindegy azonban, hogy e folyamatban aktív vagy passzív szereplőként veszünk részt, és milyen mértékben. Mindezt felismerve régiónk országaival együtt arra törekszünk, hogy részese legyünk a fejlődést meghatározó európai folyamatoknak. Így alapvetően fontos a globalizációt segítő infrastruktúra fejlesztési és a kapcsolódó szabályozási, törvényalkotási folyamatokban való részvételünk. Mindehhez a kutatási-fejlesztési együttműködésekbe, keretprogramokba történő bekapcsolódásunk nyújthat hasznos járulékot. Ezek eredményeként remélhető az összeurópai, elektronikusan segített gazdasági, kereskedelmi, beruházási és pénzügyi folyamatokba való beilleszkedésünk.

Az Európai Unió 370 millió főt számláló 15 tagállamának is érdeke a közép-kelet-európai fogadókészség kialakítása. Ily módon régiónkban a korszerű elektronikus kereskedelem eszközeit megbízható, kiszámítható gazdasági környezetben hasznosítva számukra fontos piacbővülés érhető el. Mindez nélkülözhetetlen Európa globális versenyképességéhez. Az Információs Társadalom építésére irányuló összehangolt európai munka tehát minden résztvevő számára létfontosságú.

Amint arra a Harmadik Fórumot megelozo júliusi bonni Európai Miniszteri Konferencia rámutatott, Európa versenyképessége a reális áron biztosított, magas színvonalú, globális hírközlési és informatikai szolgáltatások létrehozásával segíthető.

A globális információs hálózatok megjelenése döntő jelentőségű Európa jövője szempontjából, meghatározó hatást gyakorolhat a társadalom egészére. E lehetőségeket ki kell használni, s ennek érdekében a vállalkozásoknak, fogyasztóknak, és az államigazgatásnak együtt kell működnie. Ugyanakkor meg kell akadályozni az olyan megosztottság létrejöttét, amely az országokon belül, Európában, vagy a világon bárhol, létrehozza az információval rendelkezők és nem rendelkezok elkülönült társadalmát.

A globális információs hálózatok jelentőségét növeli, hogy ezek teszik lehetővé a jelenleginél hatékonyabb kommunikáció segítségével az egyes országok gazdasági növekedését, s az európai, illetve világméretű elektronikus kereskedelem kialakítását. Nyilvánvaló, hogy mind az európai tartalmi szolgáltatások, mind az elektronikus kereskedelem, az európai fogyasztók szükségleteinek kielégítése mellett egyben kínálatot jelent a világ más országaiban élő fogyasztók számára is. Az elektronikus kereskedelem tehát merőben új üzleti lehetoséget nyit a vállalkozások, és szélesebb, olcsóbb kínálatot biztosít a fogyasztók számára.

A globális információs rendszerek elterjedését szükségszerűen a piac irányítja, így az a magán vállalkozások érdekeltségi körébe is tartozik. Az üzleti szektor kulcsfontosságú szerepét segítendő, a pénzintézetek bevonásával meg kell teremteni a vállalkozások alkalmas pénzügyi hátterét. A kormány feladatai közé tartozik olyan szabályozási környezet létrehozása, amely a szükséges deregulációra épülve új eszközökkel, kiszámíthatóan és átláthatóan segíti a fenntartható gazdasági növekedést. Ehhez meg kell teremteni a személyi jogok és az adat- valamint érdekvédelem megfelelő garanciáit.

A globális információs hálózatok az Egyesült Államokban, Japánban, Ázsia egyes országaiban és Európa fejlett régiójában az ezredfordulóig létrejönnek. Jelentos verseny fog kialakulni a kontinensek között, elsősorban a tartalmi és informatikai szolgáltatások terén. Európa számára létkérdés, hogy követni tudja az Egyesült Államokat a fejlesztésben, szolgáltatási kínálatban. Ha ez nem sikerül, akkor csak kiszolgálói, bedolgozói és fogyasztói szerepet tud majd betölteni.

A globális információs hálózatok létrejöttével megteremtődnek az Információs Társadalom infrastrukturális alapjai. Az így elérhető tartalmi és informatikai szolgáltatások "munkaeszközzé" és "munkalehetoséget teremtővé" válnak, biztosítva, hogy az államigazgatás-ügyfél kapcsolat egyszerűsödjék, az oktatás tartalmasabbá, a kereskedelem és a termelési együttműködés nemzetközibbé váljon.

A harmadik miniszteri Fórum hasznosította a bonni Európai Miniszteri Konferenciáról kiadott miniszteri nyilatkozat most röviden összegzett következtetéseit. Megállapította, hogy a közép- és kelet-európai országok a második, prágai Fórum eredményeként gyorsabban haladnak előre az Információs Társadalom megvalósítása felé. Sok fontos lépés maradt azonban még, amely indokolja az együttes erőfeszítések folytatását. Az eddigiekben régiónk néhány országában az Információs Társadalomba való átmenetet még inkább a kormányok, mint a vállalkozások vezérlik. Nyilvánvaló, hogy az Információs Társadalom egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a vállalkozások számára. A lehetőség abban jelentkezik, hogy új termékekkel és szolgáltatásokkal léphetnek be az újszeru piacra, s ezeket a vállalkozás hatékonyságának javítását szolgálva hasznosíthatják.

A brüsszeli, harmadik Fórum hangsúlyozta a távközlés további liberalizálásának szükségességét, beleértve a tarifák újra súlyozását, jobb és olcsóbb szolgáltatások biztosítását. Rámutatott arra, hogy az Információs Társadalom építésének eredményessége nagyban függ a transzeurópai távközlési hálózatok létrejöttétől. Ez ad lehetoséget az európai és globális együttműködésre, mind a gazdaság, mind pedig az oktatás, kutatás-fejlesztés terén. Az Információs Társadalom jövőbeni sikerét meghatározza, hogy milyen súlyt adnak a mai tantervekben a korszerű információs és hírközlési technológiáknak.

A brüsszeli, harmadik miniszteri Fórum záródokumentumában, az Elnöki Következtetésekben jelentős szerepet kaptak a budapesti panel során megfogalmazott ajánlások, azok döntő többségét figyelembe vették. Ez nemcsak az általunk kidolgozott témakör --stratégia és politika-- fontosságára enged következtetni, hanem arra is, hogy a felmérő és elemző munka, amelyet irányítottunk, eredményes volt, és az régiónk minden kormánya számára hasznosítható.

Martin Bangemann fobiztos úr közösen tartott sajtóértekezletünkön külön kiemelte e munkák hasznosságát, utalva egyben arra is, hogy Magyarország jelentős előrehaladást ért el az Információs Társadalom előkészítésében. Ez különösen jól érzékelhető a távközlési és informatikai infrastruktúra fejlődésében, és a kapcsolódó, európai normákkal összhangban lévő szabályozások bevezetésében. Miként azt Martin Bangemann hangsúlyozta, mindez fontos szempontot képez az uniós tagságért folyamodó országok kérelmének elbírálásánál.

A záródokumentum felhívja a közép-kelet-európai kormányok figyelmét, hogy ahol még ilyen nem működik, ott hozzanak létre nemzeti tanácsadó testületet, amely az EU Információs Társadalom Fórumával is együttműködik.

Régiónk országai társulási lehetőséget kaptak a Kutatás, Technológiai Fejlesztés és Demonstráció 5. Keretprogramjához, amelynek hasznosítása minden ország alapvető érdeke. Ily módon részt tudnak venni a nemzetközi kutatási-fejlesztési együttműködésben, s mód nyílik a korszerű technológiák közös muvelésére, hasznosítására.

A vállalkozások és a fogyasztók körében ki kell építenünk a bizalmat az elektronikus kereskedelem fogadása és megalapozása érdekében. Ennek feltételei a már többször említett világos és kiszámítható jogi keretek, amelyeket független szabályozó hatóságok és magatartási kódexek támasztanak alá, nemzeti szinten. E direktíváknak figyelembe kell venni a nemzetközi fórumokon elfogadott ajánlásokat, és a jelenleg is folyó előkészítő munkát, az európai és globális szintu koherencia elősegítése érdekében.

Az Elnöki Konklúziók tartalmazzák az Európa Bizottság részére megfogalmazott felkéréseket is, amelyek közül néhányat ki kívánok emelni.

A Bizottság részére javasolják, hogy az EU Információs Társadalom Fórumának munkájába vonja be a közép- és kelet-európai országok képviseloit, s vizsgálja meg, mely bizottságokban, ill. Tanácsadó testületekben vehetnének részt régiónk országainak képviseloi. Ajánlja továbbá egy több országra kiterjedő PHARE program létrehozását, hogy támogassa régiónk küldötteinek és szervezeteinek részvételét a kooperatív folyamatokban.

Felhívta a figyelmet a PHARE alapok felhasználására az információs infrastruktúrába történő, nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködésben tervezett befektetések érdekében. Intézkedéseket javasolt a tagországok és régiónk üzleti köreinek különféle projektekbe való bevonására, a rövidebb döntéshozatal és a rövidebb futamideju kifizetések érdekében.

A záródokumentum az Európa Bizottság részére javasolja egyes fontosabb, Információs Társadalomra vonatkozó felmérések régiónk országaira történő kibővítésének pénzügyi támogatását. Ennek egyik célja a távközlési szolgáltatásokban, információs infrastruktúrákban és alkalmazásokban meglévő regionális különbségek felmérése és elemzése. Javasolja továbbá a finanszírozás illetve társ-finanszírozás megoldását a közép- és kelet-európai országok EU Információs Társadalomhoz kapcsolódó projektjeiben való részvételéhez. Mindezt annak érdekében, hogy az Információs Társadalom teljes skálája kialakulhasson, amit például az INFO-2000 és az ENDS projektekbe történő bekapcsolódás segíthet.

Hangsúlyosan szerepelt az ajánlások között az információs és távközlési technológia oktatásba történő integrációja. Az Európa Bizottság a kapott felkérés értelmében megvizsgálja a nemzeti és több országra kiterjedő PHARE programokban kifejezett indikatív célokat az oktatás fejlesztésének fokozottabb támogatása érdekében. Ehhez kapcsolódóan mérlegelik azon támogatás biztosítását, amely módot ad régiónk részére a TEN-Telecom projektekben, így kitüntetetten a TEN-34-ben való részvételre, amely utóbbinak célja a résztvevok közötti tudományos és kulturális kapcsolat elmélyítése.

Az Elnöki Következtetések javasolják az Európa Bizottság felé a közép- és kelet-európai országok számára történő tanácsadás folytatását a jogi szabályozásnak az acquis communautaire-rel való összehangolása érdekében. Így szorgalmazzák az összhang megteremtését az adatvédelmi direktívával és e jogi szabályozás bevezetése terén, kitüntetett figyelmet fordítva arra, hogy régiónk valamennyi országában létrejöjjön egy független testület, az adatvédelem céljából.

A harmadik miniszteri Fórum záródokumentuma kérte minden egyes európai ország üzleti köreit, hogy járuljanak hozzá kormányaik Információs Társadalom kialakítása érdekében kidolgozott nemzeti terveihez. Nyújtsanak továbbá segítséget az államilag finanszírozott kutatási és fejlesztési programok kidolgozásához annak érdekében, hogy a finanszírozás a termékfejlesztést segítse.

A jövőbeli együttműködést tekintve a harmadik Fórum magas szintű, kormányképviselokbol álló közös bizottság létrehozását javasolta, hogy figyelemmel kísérjék a most levont következtetéseket és az ezekre épülő ajánlások megvalósítását. Erről egy 1999-ben összeülő miniszteri konferencia részére javasolnak jelentést adni.

Hazánkban is jól érzékelhető az informatikai jellegu illetve alapú szolgáltatások iránti igények növekedése, a hagyományos és az elektronikus média-üzlet erősödése, amely világviszonylatban a teljes információs piac jellemzően legnagyobb szelete.

Ami lehetőségeinket illeti, a távközlés fejlődését az univerzális szolgáltatás koncepciójának fokozatos megvalósítása, és mindenki számára elfogadható áron történő hozzáférésének biztosítása jellemzi. A hazai távközlési hálózat és szolgáltatásainak bővítése többek között magában foglalja az intelligens, hálózati széles sávú szolgáltatások elterjesztését, előfizetői optikai összeköttetések bevezetését, új, alternatív gerinchálózatok kiépítését a közcélú távközlés számára, a vezeték nélküli hozzáférés bővítését, mobil személyi kommunikáció, személyre szóló telefonszám kialakítását, a hely-hely kommunikáció felváltását a személy-személy kommunikációval, globális muholdas szolgáltatások bevezetését, valamint a kábeltelevízió rendszerek technológiaváltását és távközlo hálózattal való integrálását. Ily módon biztosítható a hírközlési infrastruktúra és a kínált szolgáltatások rendszerének korszerűsítése.

E folyamatot több hazai kutatási-fejlesztési projekt támogatja, de már jelentős a magánszféra érdekeltségi alapon való bekapcsolódása is.

A jövő egyik vonulatát az interaktív, digitális, multimédia szolgáltatást nyújtó hálózati számítógépek alkalmazása jelenti, amely felváltja az otthonok összes szórakoztató elektronikai berendezését.

A hazánkban kialakult szolgáltatói ár-verseny eredményeként ma már az elofizeto havi néhány ezer forintért tetszoleges időt tölthet a "hálózaton", és valamennyi Internet szolgáltatást el tud érni. A magánfelhasználók is egyre többen veszik igénybe az Internet szolgáltatásait. Terveink szerint 1-2 éven belül a közép- és általános iskolák mindegyike rendelkezni fog Internet hozzáféréssel.

Meghatározóan fontos élnünk hazánk földrajzi elhelyezkedése adta lehetőségekkel, amelyek alkalmassá teszik az országot a hírközlési híd szerepének betöltésére Európa nyugati és keleti, délkeleti régiói között.

Az Információs Társadalom felépítésének legmagasabb szintű koordinációját az ez év márciusában megalakult Informatikai és Távközlési Kormánybizottság végzi. Tavaly jött létre a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, amelynek feladata a különböző intézmények, szervezetek szakmai és érdekképviseleti szövetségek javaslatainak összegyujtése, megvitatása és az Országgyulés elé történo terjesztése. A befektetni szándékozókat segítik többek között az érdekegyeztető fórumok, mint például a Távközlési és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum.

Az információs technológia fejlesztését, az információs társadalom kultúrájának elterjesztését szolgálja a társadalmi kezdeményezésként indult teleház projekt, amelyeket a KHVM és KTM támogat, és várhatóan országos programot indít. Hasonló céllal, szintén társadalmi kezdeményezésként indult el az OMFB által is felkarolt intelligens város mozgalom. A két projekt összekapcsolását az Intelligens Régió program szolgálja.

Hazánk távközlési és informatikai fejlődését világszerte elismerik. Ennek jeleként választották például szeptemberben Budapestet az e téren vezető vállalkozások az Európai Technológiai Kerekasztal és Kiállítás színhelyéül. Ugyancsak a közelmúltban adott otthont hazánk a Beruházási Döntések a Valódi Versenypiacon témájú, INTELEVENT '97 nemzetközi konferencia számára.

Ami a teendőinket illeti, igen fontos azoknak az akadályoknak és hátráltató tényezőknek a feltárása és azonosítása, amelyek a Közép- és Kelet-Európai régió speciális történelmébol erednek, s ezekkel szembe kell néznünk.

A Fórum egyik legfontosabb konklúziója az, hogy a nemzeti identitást megőrizve a régió kormányainak egységes és koherens, de a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő megközelítést kell találniuk az Információs Társadalomhoz kapcsolódó főbb problémák megoldásához.

Megoldásokat kell találnunk, ill. választ kell adnunk azokra az alapkérdésekre, mint például az információs és telekommunikációs eszközök helyi, regionális és globális szintű használata elősegítésének gazdasági realizálhatósága. Példaképp említhetők továbbá az olyan kulcsfontosságú kérdések, mint a fenntartható gazdasági növekedés, az információs és távközlési technológiai eszközök fejlesztése és kutatása, társadalmi, szociális és politikai szempontok, oktatás és szakmai továbbképzés, a kormányok és a kis- és középméretű vállalatok szerepe az Információs Társadalom létrehozásában, foglalkoztatási politika, stb.

További akadályt jelentenek általában az információ- és távközlés-technológiai eszközök beruházási és működtetési költségeihez viszonyítva alacsony jövedelmek. Emiatt nehézkes a kezdeti felhasználók azon kritikus tömegének létrehozása, amelynél az új technológia alkalmazásának gazdasági előnyei már érezhetők.

Nyilvánvalóan figyelemmel kell lenni arra a veszélyre, hogy ha a régió potenciális felhasználója nem rendelkezik szilárd háttérismeretekkel az Információs Társadalomról, akkor nem kerül abba a helyzetbe, hogy felismerje és kiaknázza annak előnyeit és újdonságait. Így elofordulhat, hogy jelenleg nem képes maradéktalanul felismerni az Információs Társadalom hasznát, holott ezek könnyen megérthetők és maguk a fogyasztók is könnyen fel tudják fedezni őket.

A korábbi eszmecserék alapján világossá vált számunkra, hogy prioritásokat kell megállapítanunk, s definiálnunk kell egy olyan politikát, amely összhangban áll az ország egyes régióinak valóságos gazdasági-társadalmi szükségleteivel.

Megfelelő eszközöket kell találnunk ahhoz, hogy a helyileg hozzáférhető alapok hiányát kiegyenlítsük, pótoljuk, főleg a regionális információ- és hírközlés-technológiai eszközfejlesztési programok kezdeményezésével megyei és városi szinten, bevezetve a magán/állami együttfinanszírozás gyakorlatát.

E munkában az eddigieknél nagyobb mértékben kell támaszkodnunk az egyes kereskedelmi és iparkamarák, szakmai és érdekképviseleti valamint érdekegyeztető szövetségek, vállalkozók, média-tulajdonosok, stb. tevékenységére. Ily módon lehetne a határok menti, interregionális együttműködés szerepét hangsúlyozni az Információs Társadalomhoz kapcsolódó próba-projektekben, amelyekben az egyik résztvevő célszerűen EU tag lehetne. További kezdeményezésekkel több külföldi vállalkozói tokét kellene magunkhoz vonzani.

Ki kell használnunk az üzleti szféra új szerepét a megfelelő politikai területeken, az infrastruktúrára és a szolgáltatásokra vonatkozó ár- és minőség-verseny kereteinek megteremtésével.

Új formák kialakítása szükséges a köztulajdoni és a magánszféra partneri kapcsolataiban a különböző alkalmazások elindításához. A kritikus felhasználói tömeg kialakítása érdekében a kormányzatnak folyamatos közvetítői és segítői szerepet kell vállalnia egy nyílt párbeszédben, amelynek célja az adott területen aktív szereplok közti konszenzus kialakítása.

Az előzőekben nagy vonalakban vázolt feladatok megoldásához hazánk is, mint a régió többi országa, igényli az Európa Bizottsággal és az Unió tagországaival való együttműködést.

Az eddigi tapasztalatok egybehangzóan jelzik a rendszeres kapcsolattartás elonyeit és fontosságát a felzárkózási folyamat felgyorsításában. Ezt kívánják a közös érdekek és célok is.

Tisztelt Olvasó!

Az EU Information Society Project Office - ISPO - (az Információs Társadalom Projekt Iroda) a f. év november 19-én az OMIKK-ban rendezett EU-INFO '97 Nemzetközi Konferencia alkalmával számos, az európai Információs Társadalom kialakításával kapcsolatos dokumentumot és tájékoztató anyagot bocsátott a konferencia résztvevőinek rendelkezésére.

A konferencia óta jelentkezett igényekre való tekintettel lehetővé tesszük, hogy az érdeklodok akár xerox- másolat, akár fordítás formájában megrendelhessék a következőkben felsorolt anyagokat. A xeroxmásolat ára oldalanként - kedvezményesen - 20,-Ft +ÁFA. A megrendelést az OMIKK Informatikai Igazgatósága címére kell levélben, vagy faxon eljuttatni.

Részletes felvilágosítást adnak:

Czeglédi Gyuláné és Szabó Eszter, tel.: 1384-803, fax: 138-22-32

Communication from the Commission: The Information Society: From Corfu to Dublin, The new emerging priorities
"The Implications of the Information Society for European Union Policies - Preparing the next steps"
(Tájékoztató a Bizottságtól: Az Információs Társadalom: Korfutól Dublinig, Az új, napjainkban keletkező prioritások.
Az információs társadalom hatása az Európai Unió politikáira - A következő lépések előkészítése)

1996. 07. 24. pp 13

Communication from the Commission
"Europe at the Forefront of the Global Information Society: Rolling Action Plan"
(Tájékoztató a Bizottságtól: Európa a Globális Információs Társadalom küszöbén: Gördülő Akcióterv)

1996. 11. 27. pp 31

Proposal for a Council Decision
Adopting a Multiannual Community Programme to Stimulate the Establishment of the Information Society in Europe (Information Society) presented by the Commission

(EU tanácsi határozatjavaslat

Az európai Információs Társadalom létrehozását ösztönző, a Bizottság által eloterjesztett, több évre szóló közösségi program jogszabályi formában történő elfogadása)

1996. 12. 12. pp 21 COM (96) 592 final

The EC Information Society Project Office Webserver (http://www.ispo.cec.be)
(Az EK Információs Társadalom Projektirodájának Webszervere, internet címe)
ISPO év nélkül pp 2
The Information Society Project Office: A new market place for ideas
(Információs Társadalom Projektiroda: Új piac ötletek számára)
ISPO, év nélkül, pp 3
E.S.I.S. European Survey of Information Society Projects and Actions
(E.S.I.S. - Európai Információs Társadalom Projektek és Akciók Áttekintése)
ISPO, év nélkül, pp 3
A European Survey of Information Society projects and actions has been launched by the Information Society Project Office (ISPO) of the European Commission

(Az Európai Bizottság Információs Társadalom Projektirodája által útjára indított Információs Társadalom projektek és akciók áttekintése)

ISPO, 1996. 02.21 pp 3

Financial Instruments for Information Society Projects and Actions DG III - DG XIII

(Az Információs Társadalom projektek és akciók finanszírozását szolgáló források, DGIII - DG XIII)

ISPO, év nélkül, pp 39

Network for People and their Communities, Making the Most of the Information Society in the European Union, First Annual Report to the European Commission from the Information Society Forum, June 1996.

(Az emberek és közösségeik számára létrehozott hálózat, Az Információs Társadalom elonyeinek maximális kiaknázása az Európai Unióban, az Információs Társadalom Fórum által az Európai Bizottság számára készített Első Éves Jelentés, 1996. június).

Office for Official Publications, Luxembourg, 1996, pp 86
Global Inventory Project
(Világleltár Projekt) év nélkül, pp 16

The Information Society and the Citizen: A Status Report on the Availability and Use of Information and Communication Systems

(Az Információs Társadalom és a polgár: Helyzetjelentés az információs és kommunikációs rendszerek hozzáférhetőségéről és használatáról) 1996, pp 28