Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 5. szám · / · ŐRJÁRAT
Az Istenek sosem bocsátják meg a boldog ifjúságot. Ganymedest magukhoz ragadták. Hylast megölték. Azt parancsolják, hogy az ifjúság láz és szenvedés legyen. Petrarca ifjú babérkoszorújából tövisek nőttek öregedő homlokára. Csak aki átsírta az ifjúságát és férfikorát, mosolyoghat az élet estéjén. Michelangelo kibékült verseire s a nyolcvanéves Verdi Falstaffjára gondolok.
Nem tudom van-e a muzsikában humor? A humoreszk című szerzeményekben semmiesetre sincs. A Falstaffot azonban végigkacagtam s egy színház hahotázott velem. A lélek derűjén nevettünk, Matuzsálem kezdődő bölcsességén. Miért nem élünk 150 évet? gondoltam aznap éjjel, egy mosolygó ég alatt.
Egy nagy székely énekes-színész játssza Falstaffot. Harisnyás parasztfiú volt, egy udvarhelyi faluból került a kollégiumba. Nagyapám tanította, akárcsak Áprily Lajost. Milyen öröm néha, hogy az ember tanárfamíliából való.
Egész este erre a kis góbéra gondoltam. Belenőtt az angol szájhősbe, hozzáöregedett az olasz varázslóhoz. Csodálatos biztonsággal társul a magas művészethez, egy csöpp hazai ízt kever az olasz bölcsességbe és az angol humorba.
Népiesedünk. Azt értség alatta, hogy a magyar irodalom falusi irodalommá, a nemzeti művészet fajivá hanyatlik. Népiesedünk, azaz szegényedünk, azaz lemondunk. Arra kellene ügyelni, hogy ép, erős legyen a gyökér. Ehelyett gyökeret rágunk. Műveltek voltunk, tudákosak lettünk. Parasztok voltunk, provinciálisak lettünk. Jóformán Illyés Gyula e szörnyű hajótörés egyetlen irodalmi menekültje. Elég nagy ahhoz, hogy intelem legyen. Ilyen intelem ez a székely művész, a góbé Falstaff is.
Európainak lenni kevés. Népinek lenni sem több. Verdi is egy olasz faluból származott, csak aztán lett Európa zenésze. Shakespeare is egy angol faluból nőtt a világszínpadra. Amiből következik, hogy hamarább lehet őket egy magyar faluból megközelíteni, mint egy ködös Európából. De aztán tessék is megközelíteni.
Verdii derű és góbé humor, olasz énekkultúra és székely ösztön, magas és mély művészet, gyökér és virág: csak együtt és egyszerre kérhetik az Isten legnagyobb kegyelmét, aminek örök művészet a neve.