Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 2. szám
testednek hazát már szereztél.
Hű gyávaságodnak köszönd meg,
hogy kedvedre ma is ehettél.
a békét, mely körüllebeg,
a róka-ravaszságnak, hogy tán
holnapra is lesz fekhelyed.
szomjának, mely benned lakik,
ha lassankint majd tisztelettel
süvegelnek barátaid.
még jobb és emberibb lehet:
a sakál étvágyát tanuld el,
hiúztól a tekintetet.
a ganajtúró szimatát.
Utat nyit végre, diadallal
ünnepel, ural a világ.
titkos útját te követed.
Egy a világ. És bizd nyugodtan
a galambra a lelkedet.