Nyugat · / · 1932 · / · 1932. 23. szám
Csanádi Rudolf figyelmet érdemlő cikkének van egy nagy hibája: amit mond, az majdnem kizárólag a főiskolás ifjúságra vonatkozik. Igaz, hogy helyzetéből kifolyólag ennek a rétegnek jutott a hangadó szerepe az ifjúság különféle megmozdulásaiban. De a magyar ifjúság Csanádi cikke után egységes, kompakt tömegnek látszik, ez pedig távolról sem áll.
A cikk maga inkább dokumentum, mint ideológiai vonal rajza. Illusztrációja annak a zűrzavarnak, amelyben a mai ifjúság tapogatódzik. Az a «belső forradalom», amit ő említ, inkább csak forrongás; az ifjúság útat keres, mert mai helyzetének tarthatatlanságát erősen a saját bőrén érzi. Ez a keresés bizony gyakran útvesztőbe téved.
Mi a fiatalság helyzete a mai Magyarországon? Először is: nincs külön ifjúság-probléma. Amit ennek neveznek, az elhelyezkedési kérdés; ez pedig ma az idősebb korosztályokat is egyaránt sújtja. Az ifjúság kérdése azonos a polgári osztály egészének kérdéseivel. Mai iránykeresése és forrongásai pedig velejárói a polgári osztály folyton és rohamosan romló helyzetének. Ez pedig a válság egyenes következménye. A főiskolás ifjúság nagyobbik fele köztisztviselők gyermeke, azon túl pedig főleg értelmi foglalkozásúak szülötte. És ez a réteg az, amely lassan, de vitathatatlanul morzsolódik a gazdasági válság és ennek folyamán kiélesült osztályharc kerekei között.
Az elmúlt évtizedben viszonylag kedvező volt a főiskolások helyzete; ez a relatív jólét az ifjúság látszólagos mozdulatlanságában mutatkozott. De a válság kikényszerítette az ő megmozdulásukat is. Szükségét érzik valamilyen orientálódásnak: csak még nem tudják, merre menjenek. Új útnak látszik ma a falu-orientáció. Az ilyen irányú mozgalmak kezdeményezője a szlovenszkói Sarlós-mozgalom; ennek példájára (de egyéb külföldi mozgalmak tapasztalatait is fölhasználva) működik az erdélyi kisebbség Falutanulmányok c. szervezete, nálunk a szegedi fiatalság agrár-settlement mozgalma. Hasonló célokkal indult meg a Bartha Miklós Társaság is; ennek működése azonban kevés eredménnyel járt. Ma már a Turul-Szövetség is fejt ki ilyen irányú munkát, azonkívül több ifjúsági csoport működik hasonló célkitűzésekkel.
Ennek a falu-érdeklődésnek (a magyarországi mozgalmakról van szó) főjellemvonása az, hogy csak
A parasztság ma, Magyarországon, minden szempontból, szervezetlen réteg: így egységes kultúrális megnyilatkozás sincsen. Vannak kultúr-jelenségei, de ezek nem tudnak elég alapot nyújtani egy paraszt-kultúra, faluideológia számára. Azon az úton, amelyen ma az érdeklődő fiatalság halad, sok kilátása nyílik a gyüjtésnek - de parasztsággal való egybeforrásról nem lehet szó. Csak