Nyugat · / · 1932 · / · 1932. 9-10. szám
ez a mindennapos föltámadás,
már megtudod, nem él sok-sok szeretted,
ki éjjel élt s szivedbe bánat ás,
oly frissen-új, ködös a számadás,
hogy percekig nem fáj, mint régi heg fed
s nézed magad, minthogyha volna más,
min sirni szoktál, majd mindent megismersz,
hogy ez tiéd, eldobni nem lehet
magadra öltöd csöndesen a bánat
bilincseit, viszed a végzetet.