Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 4. szám
morzsám az, minden porcikám,
néha rút s kártékony talán;
aranyból vannak bűneim.
mélyén ha fekszem s ha temet
akármi éj, lényegemet
nem fogja soha semmi rozsda.
de aki aprópénzre felvált,
az tőlem már egészen elvált,
s én messze járok, más kezén.
- Jól őrizzen meg a szegény!