Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 16. szám · / · SZÁSZ ZOLTÁN: "IFJU SZIVEKBEN ÉLEK“
Szólni akarok a füzet még egy másik vezérgondolatáról, melyet főleg ifjabb Könyves Tóth Kálmán hangoztat
Azt hiszem elég híven ismertettem azokat a főgondolatokat, melyek ezt a kis füzetet keresztül-kasul járják. Részletesen foglalkoztam velük, mert kihívták a bírálatot, de azért is, mert érdemesek e részletesebb megbeszélésre. Most azonban külön ki akarok emelni néhány állásfoglalást, javaslatot, véleményt vagy kritikai megjegyzést, melyeket csak a legnagyobb helyesléssel lehet tudomásul venni. Vonzó és rokonszenves jelenség a falu és a paraszt problémájának szeretetteljes felkarolása. Ez demokratikus érzületre vall s ez maga fontosabb, mint az a sok antidemokratikus vagy demokráciát-csorbító szólam, vagy misztikus eszmegőz, mely ezt az érzületet elhomályosítja. Amit a turanizmusról és a pietizmusról mondanak, az, ha talán kissé túltemperamentumos formában is, de igen találó és rokonszenves álláspontot fejez ki. A bürokrácia és általában az egész uralkodó osztály temérdek léhaságának, rideg önzésének, impotenciájának megbélyegzése is éles látásra és éber igazságérzésre vall. S végül hadd mondjak valamit az írások stílusáról, az írók szemlélési és előadási módjáról. Örvendetes, hogy akárcsak különben az egész mai európai irodalom, a szintetikus gondolkodás híveinek vallják magukat. Úgylátszik, hogy ebben is túl akarnak jutni Adyn, aki inkább analitikus szellem volt. Csakhogy: az olyan szintézisek, melyeket nem előzött meg alapos ténybeli tájékozódás és a megismert tények gondos analízise, rendesen lenagyoltak és hamisak s az olyan írás is, mely csupa proklamáció, csupa robbanásszerűen kivetett állítások torlódása, nagyon könnyen fajul plakátszerűvé s népgyűlési vagy templomi szónoklattá.
Ismétlem, az összbenyomás kedvező; van ezekben a kis cikkekben tehetség, tanultság s főleg segítő készség a néppel szemben. Baj, hogy mindezt, mint a tengervíz egy meglékelődött hajó rakományát, át- meg átjárja az ellenforradalom mérge. Ebből a szempontból ezek a fiatalok sokkal inkább függenek a közvetlen előttük járt nemzedék legdicstelenebb jelszavainak hatásától, semmint maguk gondolnák vagy legalábbis megvallanák. De viszont remélni lehet, hogy ugyanazokból az agykohókból, melyekből ez a fertőzött eszmerakomány kikerült, fognak majd világgá indulni tisztult, épkézláb, folttalan nemességű gondolatok is. Az ifjúság, mely e cikkek íróinak közös sajátsága, két értelemben is emellett szól: egyrészt mint mentsége annak, ami ezekben az írásokban salakos, esendő, haladásellenes s másodszor mint biztosíték, hogy akik fiatalon már ilyen tehetségesen küzdenek sokban téves eszméikért, idővel eszméikben is megtisztultan fognak jelentkezni.