Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 21. szám
Zsenge buzával s gyapjas kossal áll a szegény vad
Fétise szine elé.
Nem kér tőle sokat, csak kár ne apassza a nyáját
s esső jöjjön időre.
Érzéketlen a fétis s reszket az árva vadember
Együgyü szive nagyon.
Életet osztogató Atya: Isten, légy kegyelemmel
S nyisd meg a vad szemeit.
Lássa, hogy meddő, mert süket és vak a csúf, tunya fétis,
Mint a szerelmem volt,
Melynek most is áldozom vágyim zsenge vetését
S gondolatim gyapját.