Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 18. szám
Isten, küldjön te szent kegyelmed
Szivemre halálom előtt
Valami különös szerelmet,
Valami különös szerelmet.
Szörnyedjenek el, akik látják
Az én öleléseimet:
Uj, gonosz csókok tudományát,
Uj, gonosz csókok tudományát.
Figurázó, nagy csók-zenével,
Vaditva a maflák hadát:
Igy jöjjön el majd az az éjjel,
Igy jöjjön el majd az az éjjel.
Igy kárhozván föloldozódok,
Mert igy ítélem igazán
Az életet s kulcsát, a csókot,
Az életet s kulcsát, a csókot.
Az élet: elvesztett csók-holmi
S én szeretném az életet
Egy csók-ötlettel megcsufolni,
Egy csók-ötlettel megcsufolni.