Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.
közlemények
Tulajdonosváltások és hangsúlyeltolódások a tulajdonosi szerkezetben a Neuer Freier Lloyd (1869–1872) fennállása során. A balközép irányú Neuer Freier Lloydot a magyar sajtótörténet Jókai lapjának tulajdonítja, szerkesztője Horn Ede (1825–1875) volt.[i] Az orgánum „elsősorban a német nyelvű városi polgárságra kívánt ellenzéki hatást gyakorolni a kormányt támogató pesti polgárság lapjával, a félhivatalosnak számító Pester Lloyddal szemben”.[ii] Az újság négy évfolyamot megélő történetében azonban több tulajdonos- és szerkesztőváltás állt be, ami a periodicitásra és a lap arculatára is hatással volt. Az alábbiakban e szakaszok bemutatására vállalkozom.
Az újság első száma 1869. június 1-jén jelent meg. Az impresszumadatok szerint Horn volt a felelős szerkesztő, kiadóként és alapítóként Jókai és társai jegyezték az öt hasábon, nagy folio formátumban megjelenő, az Athenaeum nyomdájában előállított orgnánumot. A szerkesztőség és a kiadóhivatal a Ferenciek tere 7-ben volt. A lap 4. oldalán adja közre a Neuer Freier Lloyd programját. Ebben a felelős szerkesztő hangsúlyozza, hogy felvállalt baloldali pártlapként kívánnak működni,[iii] így közzétett újságírói programját is elsősorban pártprogram, a kiegyezés merev elutasítása határozza meg. Az újságírói célkitűzésekről Jókai ír. A lap nagy hangsúlyt kíván fektetni a gazdasági kérdésekre, a tőzsdei hírekre, a kül- és belföldi történésekre, s nem utolsósorban a feuilleton-rovat megtöltésére is kellő gondot fognak fordítani, mindezt a legjobb újságírók megnyerésével. Utóbbi kapcsán a lap főmunkatársát, Ludvigh Jánost (1812–1870) említi csak meg név szerint.[iv] Az első oldalon közölt „Unser Program” című cikk valójában a lap megjelenése körüli vádakra reagál: visszautasítja a Budapesti Közlöny és a Magyar Állam azon vádját, miszerint nemzetellenes lenne, az osztrák Die Presse pedig a már bevált baloldali politikai hitvallás másolásával, az eredeti programalkotás hiányával vádolja.[v] Ugyancsak cáfolja a szabadkőművesekkel való kapcsolatot,[vi] viszont síkra száll az ország függetlenségének megőrzése, a rend, a szabadság, egyenlőség és haladás mellett.[vii] Két héttel az indulás után a Neuer Freier Lloyd már a sikeres fogadtatásról számol be, ami révén igazoltnak látják a lapkészítők a balközép irányultságú német nyelvű lap iránti igényt.[viii] Levelezői hálózatuk többek között Pozsony, Bécs, Berlin, Párizs, London, Segesvár, Temesvár és Lemberg irányába épült ki. Alig néhány hónappal a megjelenést követően vasárnaponként illusztrált melléklap megjelentetését ígérték Das illustrirte Ungarn címmel,[ix] amely elsődlegesen a magyar irodalom német nyelvű terjesztését kívánta felvállalni, valamint a világirodalom legfrissebb alkotásairól szándékoztak beszámolni. Egyben a főlap csinosítását is ígérték: új külsőt, új betűtípust terveztek, továbbá az előfizetési, illetve terjesztési részleg megújítása is cél volt. Jókai következő regényének (Schwarze Diamanten/ Fekete gyémántok) folytatásos közlését is beharangozták.[x] A megújulás jele volt a négyhasábos tördelés, a szövegközti kiemelések, majd az esti kiadás esetében az Abendausgabe helyett Abendblatt került a fejlécre, továbbá a lapterjesztés és -kiadás átkerült a Dorottya utca 11-be, a lapot Deutschék nyomták. Gyakran az Üstökös egy-egy számából is kaptak a Neuer Freier Lloyd prenumeránsai. Az újságbélyeg eltörlésével 1870 januárjától csökkent a lap ára, és ezzel egy időben szárnyra kaptak olyan hírek is, miszerint a lapnak megszűnik az esti kiadása. A szerkesztőség ezt vehemensen cáfolta, és biztosította olvasóit a folyamatos megjelenésről.[xi] Azonban hamarosan újabb állásfoglalás következett, amelyben Horn már a lap teljes megszűnésével kapcsolatos híreszteléseket próbálta eloszlatni.[xii] A lapot alapító és kiadó testület 1870. január 9-i tanácskozásán mérlegelte ezt a kérdést. A sajtótermék erkölcsi sikeréhez nem fér kétség, és „az anyagi siker is relatíve annyira kielégítő, hogy a lap megszüntetésére nem is kell gondolni”,[xiii] a rendelkezésre álló pénzösszeg fedezi a folyó év költségeit, és várhatóan másfél év után termel majd nyereséget. A megszűnéssel akkor kellene komolyan számolni, ha az alapítók és a tulajdonosok közül többen nem teljesítenék az alapító okiratba foglalt pénzügyi vállalásaikat. Azonban 1870 közepén bekövetkezett egy kisebb megszorítás: június 1. és 17. között, majd október 10. után nem jelent meg az esti kiadás, csupán a hétfői és az ünnepnapok utáni számok jelentek meg ebben a formában.[xiv]
1870 nyarától datálható a lap második korszaka, mikor is a Neuer Freier Lloyd Horn Ede tulajdonába került.[xv] Látványos külső-belső megújulást ígér a személyi változás: fürgén és kisebb formátumban szerkesztett, de annál gazdagabb politikai és szórakoztató tartalommal megtöltött lap kiadása a cél.[xvi] A változás az új számozásban is megmutatkozik: az 1870. június 1-jén kijött, három hasábra tördelt lapszám a Nro. 1. Az átrendeződés további jele, hogy Horn az angol, francia és észak-amerikai lapkiadásra hivatkozva csak napi egy, de annál gondosabban szerkesztett újságot ígér, illetve nagyobb horderejű eseményekről rendkívüli mellékletben kíván beszámolni.[xvii] Azaz az esti kiadás rendszeres megjelentetését nem tervezte, viszont olvasói érdeklődésre közölte, hogy hétfőnként, illetve ünnepnapok után jelentkezni fog esti számmal is.[xviii]
Horn kettős minőségében azonban egy évig sem maradt a lap élén. 1871 márciusában jelentős változásokról tájékoztatja olvasóit. Képviselői elfoglaltsága, valamint egyéb, a közjó érdekében végzett hazafiúi feladatai már nem teszik lehetővé, hogy a Neuer Freier Lloyddal az eddig megszokott módon foglalkozzon, illetve fennmaradásáért a szükséges anyagi áldozatokat meghozza. Egy németül szerkesztett ellenzéki lap életben tartása nehéz és nem irigylésre méltó feladat, mivel a német ajkú kereskedelemmel és iparral foglalkozó lakosság zömmel konzervatív, míg a hazai baloldal nem érti, hogy nem csak magyar nyelven lehet szolgálni a haza ügyét. Ezzel azonban akkor is tisztában volt, amikor 1870 májusában átvette a lap teljes körű vezetését a belső reformok, a haladás, a szabadság érdekében. Most viszont úgy döntött, hogy publicisztikai tevékenységét a magyar (nyelvű) hírlapírás szolgálatába állítja, és A Hon állandó munkatársa lesz. Ennek következménye, hogy a Neuer Freier Lloyd megszűnik mint napilap, és a továbbiakban heti rendszerességgel jelenik csak meg.[xix] Az új tulajdonos Heckenast Gusztáv lesz, aki legalább heti két ív, nagy kvárt alakban megjelenő újságot ígér. A lap meg is jelent 1871. március 23-án új számozással, változatlanul háromhasábos tördeléssel, valamint a régi-új felelős szerkesztővel, Horn Edével.[xx] Horn azonban november végén végleg elköszönt az olvasóktól,[xxi] s ezzel tulajdonképpen véget is ér a Neuer Freier Lloyd mint politikai orgánum története.
A folytatásban csak a névhasználat marad meg, illetve egészül ki: Neuer Freier Lloyd und Börsen- und Assekuranz-Blatt.[xxii] A kiadó-tulajdonos Alexander F. Heksch, a felelős szerkesztő Dr. C. Frankenberg. Utóbbi pozíciót 1872 májusától Jacob Naschitz[xxiii] töltötte be. Heksch egy egyszerű adásvételi ügynek nevezi az újság megvásárlását, melyet egyesíteni kívánt a már meglévő lapjával. Programmal nem tud és nem akar szolgálni, mivel mindkét orgánum ismert az olvasók előtt, így azok folytatása a cél, de a lap gazdászati jellegét kívánja elsősorban erősíteni.[xxiv] Azt is tudatja olvasóival, hogy egy Hornhoz mérhető ismert zsurnalisztát nem tud a lap élére állítani. Politikai kérdéseket jobbára csak heti áttekintő jelleggel érint, a lap minimális irodalmi jelentősége is megszűnik. 1872. július 25-től[xxv] a kiadó-tulajdonos már Jakob Naschitz egy személyben, a lap tartalmi részéért Dr. Julius Stein felel,[xxvi] és a lap címe Freier Lloydra módosul. A név december 11-én[xxvii] ismét Neuer Freier Lloydra változik. A lap története 1872. december 25-én[xxviii] ért véget.
Bár a lap tiszavirágéletűnek bizonyult, a Horn-periódusban bírt némi irodalomközvetítő szereppel, főleg három Jókai-regény folytatásos közlése révén. E lap hasábjain jelent meg a Politikai divatok / Andere Zeiten, andere Menschen címmel, igaz csak hat évvel a magyar közlés után.[xxix] Mihelyt véget ért ez a regény, következett a Fekete gyémántok / Schwarze Diamanten,30 majd a sor a Mire megvénülünk / Wie wird man grau? című művel31 folytatódott. A lap tárcarovatában irodalmi szempontból zömmel jelentéktelen írások jelentek meg, gyakran név nélkül.
Ujvári Hedvig
[i] Hornt Jókai kérte fel a szerkesztői posztra, aki – miután látta, hogy az ellenzéknek nincs német nyelvű lapja – elfogadta a meghívást, és 1869-ben végleg hazatért Párizsból. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Horn 1867-ben már aláírt egy szerződést a Pester Lloydhoz, miszerint 1868-tól átveszi a szerkesztői feladatokat, azonban visszalépett, és ezt a pozíciót végül Falk Miksa látta el negyven éven át. Jókai és Ludvigh János unszolására azonban elvállalta a Neuer Freier Lloyd szerkesztését, amely a Tisza Kálmán vezette 48-as párt lapja lett. (Bár Tisza az 1868-ban megfogalmazott „Bihari pontok” szerzőjeként még az önálló magyar állam teljes körű visszaállítását hangsúlyozta és a kiegyezés létrejöttét balról kritizálta, pártja 1875-re elfogadta az adott közjogi berendezkedést.) Horn Ede e korszakához lásd: Miskolczy Ambrus: Horn Ede (1825–1875). A magyar–zsidó nemzeti identitástudat forrásvidékén. Máriabesenyő–Gödöllő, 2007. Főleg: 148–161.
[ii] A magyar sajtó története II/2. 1867–1892. Szerk. Kosáry Domokos és Németh G. Béla. Bp. 1985. 39 és 94.
[iii] „Wir gründen ein Parteiorgan, das erste deutsche Organ jener Partei, welche am ungarischen Reichstage die Linke heißt, welche in- und außerhalb des Reichstages die Partei des entschiedenen Fortschrittes ist.” [„Egy pártlapot alapítunk, annak a pártnak az első német nyelvű lapját, amelyet a magyar parlamentben a baloldalnak neveznek, amely a parlamentben és azon kívül a kifejezett haladás párja.” – Ford. tőlem, U. H.]
[iv] Ludvigh János írt a Pesti Hírlapba, majd Kossuth Hírlapjának is a munkatársa volt. Brüsszeli tartózkodása idején dolgozott az Indépendance Belge című lapnak, de a Magyar Sajtó és A Hon számára is küldött leveleket. 1869-ben országgyűlési képviselőként tért haza.
0[v] Az 1867-ben Salamon Ferenc szerkesztésében indult Budapesti Közlöny a kormány hivatalos lapja, az Idők Tanuja folytatásaként Lonkay Antal szerkesztésében 1868 decemberétől Magyar Állam címmel megjelent orgánum katolikus politikai napilap volt. Az 1848-as bécsi alapítású Die Presse mérsékelt liberális lapnak számított.
0[viii] Egy előfizetői felhívásban. NFL 1869. június 16. 14. sz. 2. A lap a megszokott hírlapi rovatokat tartalmazta: politika (Aus dem Reichstage; Inland; Oesterreich; Ausland), gazdaság (Börse, Handel und Volkswirthschaft), napi hírek, elhalálozottak listája, egyesületi hírek, tárca, hirdetések, melléklet. Az esti kiadás általában csak két oldalas volt.
0[ix] A mai nyelvhasználattól eltérően az „illustrirte” szót -e nélkült írták, pl. Neue Illustrirte Zeitung, Ungarische Illustrirte Zeitung.
[x] NFL 1869. szeptember 28. 100. sz. 2, majd többször megismétlik. A terjesztéssel komoly bajok mutatkozhattak, mert októberben arról tájékoztatták olvasóikat, hogy nyomdát és kiadóhivatalt váltottak (Dorottya utca 11., Deutsch-Testvérek). = NFL 1869. október 15. 115. sz. esti kiadás. 1.
[xi] „Von gewisser Seite wird – in einer Absicht deren Würdigung wir dem geehrten Publikum überlassen – das Gerücht verbreitet: der »N. Fr. Ll.« werde kommendes Jahr nur als Morgenblatt erscheinen. Das Gerücht entbehrt aller Begründung. Der »N. Fr. Ll.« wird, trotz der außerordentlichen Herabsetzung seines Preises[,] welche vom 1. Jänner 1870 ab eintritt, auch fernerhin ein vollständiges Morgenblatt und ein vollständiges Abendblatt täglich liefern, und sind alle Vorkehrungen getroffen, um das eine wie das andere so reichhaltig und interessant als möglich zu gestalten. […]” = NFL 1869. december 21. 171. sz. esti kiadás. 1.
[xii] Horn, Eduard: In Angelegenheit des „N. Fr. Lloyd”. = NFL 1870. január 14. 18. sz. esti kiadás. 1.
[xiii] Uo. Fordítás tőlem, U. H.
[xiv] Ezek időnként az előző reggeli kiadás számozását viselik, időnként önálló számozást kaptak.
[xv] Jókai 1867 után sajtóvállalkozásaival már egyre kevesebbet törődött, ugyanakkor regényei és elbeszélései megtöltötték a tárcarovatot. Sajtóvállalkozásainak szerkesztését jobbára csak névlegesen látta el; A Hont már 1868-ban átadta az Athenaeum Részvénytársaságnak. Vö.: A magyar sajtó története II/2. 93–94.
[xvi] Mindezt egy kibővített előfizetői felhívás keretében. (NFL 1870. május 31. 123. sz. 2.)
Pränumerations-Einladung auf den „Neuen Freien Lloyd.”
Am 1. Juni übergeht der „Neue Freie Lloyd” in das Eigenthum seines Chefredakteurs Eduard Horn. Von diesem Tage an erfährt das Blatt eine gründliche Reorganisation sowohl hinsichtlich der Form, als auch ganz besonders des Inhaltes und der politischen Richtung. Vollkommen unabhängig von dem lähmenden Einflusse irgend einer staatsrechtlichen Partei wird das Blatt fortan lediglich den Interessen des wahren Fortschrittes, der innern, freiheitlichen Entwickelung, der materiellen und geistigen Wohlfahrt des Landes dienen und auf solche Weise die Strebungen einer Reformpartei fördern, zu welcher hervorragende Mitglieder aus beiden Lagern des Parlamentes gehören und die ihre Anhänger weit und breit im Lande, in den Kreisen der Intelligenz zählt.
Was die äußere Ausstattung betrifft, so streift der „Neue Freie Lloyd” die bisherige schwerfällige Hülle ab und erscheint in der kleidsamen Form der großen Wiener Tageblätter.
Den Inhalt anlangend wird die Aufmerksamkeit der Redaktion sich fortan auf den belletristischen Theil nicht minder, wie auf den politischen und nationalökonomischen ausdehnen, um dem Publikum nebst einer ernsten politischen, auch eine amusante und anregende Lekture zu bieten.
Die Administration des „Neuen Freien Lloyd”
Josefsplatz Nr. 6.
A szerkesztőség maradt a Dorottya utcában. Kiemelés az eredetiben.
[xvii] NFL 1870. június 3. 3. sz. 2.
[xviii] NFL 1870. június 8. 7. sz. 1. Ezt négy oldalasra tervezte, és főleg mezőgazdasági, kereskedelmi és közgazdasági híreket szándékozott közölni. (NFL 1870. július 8. 37. sz. 1.) Ha az aktuálpolitikai történések megkívánták, kivételes esetben megjelent naponta az esti kiadás – igaz pluszköltség fejében –, pl. 1870 júliusa és októbere között a franciaországi események miatt.
[xix] Horn, Ed. : Zur gefälligen Beachtung. = NFL 1871. március 16. 75. sz. 1.
[xx] A szerkesztőség a Váci utca 21. szám alatt, míg az adminisztráció az Egyetem utca 4-ben volt. Augusztustól próbálkoznak a heti kétszeri megjelenéssel 4–8 oldal terjedelemben.
[xxi] NFL 1871. november 26. 50. sz. 1.
[xxii] Alcíme: Zeitschrift für Politik, Finanz- und Verkehrswesen, Handel und Industrie und für das Versicherungswesen. (NFL 1871. november 30. 51. sz. 1.)
[xxiii] Az ő neve már 1870 decemberétől feltűnt a lapban: a hirdetések hozzá futottak be. A szerkesztőség és a kiadóhivatal kezdetben a Kígyó utca 9-ben volt, majd átköltözött a József tér 12-be. A lapot Neuer I. Ignác nyomtatta. 1872. június 13-tól már Schlesinger & Wohlauer nyomdája szerepel.
[xxiv] A nemzetgazdászati rész erősítését illetően azonban határozott elképzelései vannak. Lásd Unser Programm. = NFL 1871. december 21. 54. sz. 1.
[xxv] Ez az 1–30. szám.
[xxvi] Heksch, Frankenberg, Naschitz és Stein személyéről Szinnyei sem közöl adatokat.
[xxvii] Ez a 21–51. szám.
[xxviii] Ez a 23–53. szám.
[xxix] A könyv 1862–63-ban jelent meg Jókai saját kiadásában, illetve 1863. január 1. és október 29. között A Honban. A Neuer Freier Lloyd 1869. június 2. és december 25. között közölte, majd ugyanabban az évben megjelent Berlinben Jankénál könyvalakban is. A fordító személyét a kritikai kiadás sem ismeri.
30 Többször beharangozták: „[…] Im Feuilleton des Abendblattes beginnen wir, sobald der laufende Roman Jókai’s zu Ende ist, mit der Veröffentlichung des neuesten Romans dieses mit Recht beliebtesten ungarischen Schriftstellers: Schwarze Diamanten, zu dessen deutscher Ausgabe wir ausschließlich autorisirt sind.” = NFL 1869. szeptember 17. 91. sz. esti kiadás. 1. Könyvalakban: Fekete gyémántok. Pest, 1870. Athenaeum., A Honban és a Neuer Freier Lloydban párhuzamosan jelent meg: 1869. december 28. és 1870. július 10., illetve 1869. december 28. és 1870. szeptember 1. között. Ezt nyomban követte a kötetes kiadás: Schwarze Diamanten. Pest, 1871. Athenaeum. A fordító Glatz Ede volt. A regényt hamarosan átültették franciára is: „Jókais’s Roman: »Schwarze Diamanten«, welcher in diesen Blättern in deutscher Uebersetzung erschienen war, wird von dem Franzosen Eduard Sayous, der während seines jahrelangen Aufenthaltes in Pest sich die ungarische Sprache vollständig eigen gemacht hat, in’s Französische übersetzt werden.” = NFL 1870. október 18. 137. sz. 5.
31 Magyarul csak könyvben jelent meg Heckenastnál 1865-ben. A Neuer Freier Lloydban 1870. december 8. és 1871. július 27. között adták közre. Ezt követte a német nyelvű kötetes megjelenés Pesten Rautmannál 1872-ben.
Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.