szemle

†Wix Györgyné: Régi magyarországi szerzők (RMSz). I. A kezdetektől 1700-ig. Szerk. és befejezte P. Vásárhelyi Judit. Bp. 2008. Országos Széchényi Könyvtár, 1036 l.

A régi magyarországi irodalom és művelődéstörténet tanulmányozásához újabb fontos segédkönyvet adott ki az Országos Széchényi Könyvtár (Régi Magyarországi Nyomtatványok műhelye). Az előzmény, amely kézirat gyanánt látott napvilágot 1989-ben Pintér Gábor és Szabó Géza összeállításában, harmad ekkora terjedelemben 1800-ig vette számba a Régi magyarországi szerzőket. A névjegyzék belső kutatási segédletnek készült (1700-ig 3782 nevet tartalmaz) azzal a céllal, hogy ösztönözze a további adatgyűjtést. A mostani, bővített és javított kiadás első kötete (1700-ig 6484 személy adatai), döntően Wix Györgyné munkája. Míg a korábbi változatban a szerzőkről mindössze egyetlen adatsor szerepelt (születési hely, születés és halál éve – ezek hiányában működési időkör – tevékenységi kör), itt négy, egymástól elkülönített bekezdés: 1. Név és annak kiegészítései. 2. Születési és halálozási adatok. 3. Életrajzi és/ vagy működési adatok. 4. Forrásadatok. Az utóbbi rovat praktikus rövidítésekkel megjelenési időrendben sorol fel biográfiákat, szakirodalmat, bibliográfiákat. Az előforduló idegen nyelvű keresztnevek névformáiról keresztnévmutató, a helynevekről pedig helynévmutató segít tájékozódni. A vaskos kiadvány tetszetős, jól áttekinthető, gerincének magassága illeszkedik társaihoz (RMNy, RMK III, Petrik).

A kötet egyetlen betűrendben tartalmazza azokat a magyarországi (tehát nemcsak a magyar, hanem a korabeli Magyarország területéhez köthető) személyeket, akiknek 1700-ig legalább egy munkája megjelent nyomtatásban. A gondosan összegyűjtött adatsorokban együtt szerepelnek különböző tudományterületeken elért eredmények. A szakembereknek nagy segítség lesz a kötet nemcsak a keresett szerzők azonosításában, a róluk szóló szakirodalom megtalálásában, hanem a sokféle névalak (latinul és a Kárpát-medencében használt más nyelveken) megegyezéses alakban szerepeltetésében, az egységesítésében is. A szerzőknek ugyanis minden névváltozata bekerült az abc megfelelő helyére, a leírás helyét utaló jelzi: a leírás első rovatában pedig valamennyi névalak együtt is olvasható. Ezzel sok fölösleges utánajárás (esetleg tévedés) válik elkerülhetővé.

Az előszó végén a szerkesztő további kiegészítésekre, pontosításokra buzdít. „Folyamatos feladat”-ként vállalja az új adatokkal történő gyarapodás kezelését, a kutatók észrevételeinek figyelembe vételét. Jó tudni, hogy a további bővülések regisztrálása is tervezetten folyik. Az ismertetés írója mintaként olyan 1700 előtti (nem közismert) nevekre keresett rá a kötetben, akikkel az elmúlt években foglalkozott, s megfelelnek a kötetbe kerülés kritériumainak. Egyet nem talált meg. (Vizkeleti) Lindvay Mártonnak 1678-ban verse jelent meg Derkay György Suquet-fordításának végén (Örök életnek uttya, RMK I 1226). Ugyanezen kiadványon Derkay névformája Derekay, róla nem készült utaló.

A kötetből tudatosan kihagyták azokat a szerzőket, akiknek csak kéziratuk ismert. Vagyis kimaradtak azok az 1700-ig ismert magyarországi szerzők, akiktől 1800-ig nem jelent meg nyomtatásban semmi. A hiány nem a kötet öszszeállítóinak a hibája, hanem könyvtörténeti kutatásunk egyoldalúságának következménye. Miközben a régi magyarországi nyomtatványok számbavételében jelentős eredményeket könyvelhetünk el, a hungarikum-kéziratok feltárása, országos nyilvántartásuk vezetése ettől messze elmarad. Ezért a már feltárt adatok beépítése sem történhetett meg, csak esetlegesen kerültek volna a kötetbe adatok. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a RMSz régi magyarországi kéziratok feldolgozásához is megkerülhetetlen segédkönyv lesz.

Szelestei Nagy László