Magyar Könyvszemle 118. évf. 2002. 1.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Az egyik ilyen lehetséges papírrégiség-sorozat, amelyet forrásként a sajtótörténet-írás is hasznosíthat, az egykori napilapok “cégjelzéses” levélpapírjainak, úgynevezett firmáinak az időben kiteljesedő sorozata. Ezek az előre nyomtatott levélpapírok és számlalevelek ugyanis, praktikus megfontolásból, számos fontos – a lapkiadó cégre s magára a lapra vonatkozó – információt is nyújtanak. A szegedi múzeum számára (egy nagyobb anyag részeként) sikerült megvásárolnom például a Szegedi Naplónak[1] egy olyan előnyomtatott számlalevelét, amely – az egykori ügyfelek tájékoztatására – egyebek közt a lap hirdetési díjszabását is tartalmazza. Ez, úgy vélem, önmagában is megérdemli a közzétételt, mert a Szegedi Napló kiadásának üzleti hátterébe világít bele. [87
A kiállított számlalevél kelte: 1908. október 2 – valószínű azonban, hogy a rajta olvasható hirdetési díjszabás már korábban is érvényben volt. (Nem lehetetlen, hogy ezt a levélpapírt s a rajta lévő díjszabást még 1896-ban rendszeresítették, amikor a díjszabást jegyző kiadó, Engel Lajos [1860–1912] megvásárolta a Naplót, s beindította szegedi cégét.[2])
A hirdetési díjszabás a nyomtatott levélpapír bal oldalán, hasábszerűen, a papír tetejétől aljáig húzódik. Ennek szövege – “Hirdetési díjszabás” cím alatt – a következő:
I. osztály.
Miniszteriumok, hatóságok, állami hivatalok, vasúti, biztosítási és egyéb részvénytársaságok közleményei vagy ítéletek alapján közzétett cikkek,
bankok mérlegei és magánügyi nyilatkozatok.
Egy hat hasábra osztott Nonpareil sor terjedelemben.
Nyilttérben kor. 2.–
Hírek után vagy más helyen “ 4.–
Hirdetési rovatban –.60
Ügyvédi, végrehajtói, árverési hirdetmények, zálogintézetek és magánvállalatok
hirdetményei.
Egy oldal 96 kor. vagy annak arányában.
II. osztály.
Kereskedők, iparosok, gazdák stb. hirdetményei
Egy ? cm 01-szeri közlésnél 8 fill. nettó, minden levonás nélkül
03-szori 7 fill.
05-szöri 6 fill.
10-szeri 5 fill.
20-szori 4 fill.
50-szeri 3 fill.
Szöveg közé nyomatott reklámok, minden sor petitből nyomva:
1-szeri 3-szori 5-szöri közlésnél
5 4˝ 4 fillér,
10-szeri 20-szori 50-szeri közlésnél
3˝ 3 2˝ fillér.
10 petit egyhasábos sor egyenlő = 24 ? centiméterrel és így 10 petit sornak ára az
itt felsorolt árak alapján:
1-szeri 3-szori 5-szöri közlésnél
1.92 1.60 1.44 fillér.
10-szeri 20-szori 50-szeri közlésnél
1.20 –.96 –.84 fillér.
Vastagabb betűből nyomatott szó két szót számit.
III. osztály.
Eljegyzések vagy egybekelések közzététele kor. 6.–
Gyászjelentések “ 6.–
Köszönetnyilvánítások temetések után “ 6.–
Hivatkozások a lapban megjelent hirdetésre (három sorig) “ 2.–
Rövid felhivások vagy figyelmeztetések családi v. magán
ügyekben 1–5 sorig “ 6.–
minden további sor “ 1.–
Jelzések a “Tájékoztató”-ban “ 1.– [88
IV. osztály.
Kishirdetések. – Minden kishirdetés beiktatása legalább 60 fillérbe, 15 szónál többre terjedő hirdetésnél minden szó 4 fillérbe, vastagabb betűkből 8 fillérbe kerül. A kishirdetések előre fizetendők.
Értesítéseket a kiadóhivatal ád; levélbeli kérdésekhez a válaszra való bélyeg melléklendő. Telefon-értesítéseket nem ád a kiadóhivatal.
-----
A lap szövege rendszeresen és tulnyomólag garmond betűkkel van szedve. Annál kisebb vagy nagyobb betüfajból a szedés csak kivételesen és szépészeti szempontból megengedhető módon eszközölhető, – amely utóbbi esetben a szedésért külön dij számittatik. Hirdetéseknél előforduló complicált szedések külön egyezség szerint fizetendők.
A Szegedi Napló alakjának méretei:
Egy oldal papirnak mérete 42 cm. magas, 27 cm. széles. A nyomtatás tükre egy oldalnak 36 cm. magas és 24 cm. széles,
Egy hasáb térfogata 160 sor Nonpareil,
“ “ “ 120 “ Petit,
“ “ “ 095 “ Garmond,
“ “ “ 080 “ Cicero
100 Nonpareil sor egyenlő 75 Petit,
100 “ “ “ 60 Garmond,
100 “ “ “ 50 Cicero
sorral.
Évi hirdetések egyezség szerint előnyös árban,
ENGEL LAJOS,
a Szegedi Napló kiadótulajdonosa
*
A számlalevél hátoldala szintén érdekes; a kiadó ugyanis itt a második osztályú hirdetés (amely valószínűleg a leggyakoribb lehetett) illusztrációjaként megadja azoknak a szabványosított hirdetési felületeknek a méretét is, amelyeket a lap hirdetőinek kínált – akkurátusan föltüntetve a tarifákat is:
1/48-ad oldal [3,9×4,3 cm]: 01-szer 001 K 50 f.
03-szor 003 K 75 f.
05-ször 005 K
10-szer 009 K
20-szor 014 K
50-szer 030 K
1/24-ed oldal [7,5×4,3 cm]: 01-szer 002 K 80 f.
03-szor 007 K 50 f.
05-ször 010 K
10-szer 018 K
20-szor 028 K
50-szer 060 K
1/18-ad oldal [11,3×4,3 cm]: 01-szer 004 K 20 f.
03-szor 011 K
05-ször 015 K
10-szer 027 K [89
20-szor 042 K
50-szer 090 K
1/12-ed oldal [7,5×9 cm]: 01-szer 005 K 60 f.
03-szor 015 K
05-ször 020 K
10-szer 036 K
20-szor 056 K
50-szer 120 K
1/9-ed oldal [7,5×11,4 cm] 01-szer 007 K
03-szor 018 K
05-ször 025 K
10-szer 045 K
20-szor 070 K
50-szer 150 K
1/8-ad oldal [11,2×9,2 cm]: 01-szer 008 K 40 f.
03-szor 022 K
05-ször 030 K
10-szer 054 K
20-szor 084 K
50-szer 180 K
Az 1/48-ad, az 1/18-ad és az 1/8-ad oldal terjedelmű hirdetés az ismertetettől eltérő alakú szedésfoltként is közreadható volt. Lehetett 7,5×2,4 cm, 7,5×6 cm és 22,5×4,1 cm formátumú hirdetést is föladni; ezek díja megegyezett az azonos felületű, de más alakú hirdetéssel.
Ez a második osztályú hirdetés alighanem a legkedveltebb, leggyakoribb típus volt. A hozzá tartozó magyarázat legalábbis erre enged következtetni.
“Ezen II-od osztályú hirdetések árai kereskedők és iparosok részére négyszögczentiméterből oldalméretekre vannak átszámítva és rövid szövegű nagy betűkkel való egyszerű szedés föltételéhez köttetnek. Komplikált műszedésnél megfelelő áremelkedést alkalmazunk.” “Más osztályú hirdetéseket a tárgy fontosságának vagy összegének arányában az I-ső, illetőleg III-ik vagy IV-ik osztályban felsorolt árak szerint számitunk.”
*
A Szegedi Napló, mint ismeretes, a szegedi – s általában: a vidéki – újságírás történetének egyik legjelentősebb lapja volt, s mint ilyen, a város közéletének évtizedeken keresztül egyik legfontosabb formálója. Munkatársai között olyan, irodalomtörténetileg is magasan jegyzett írókat találunk, mint pl. Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Tömörkény István vagy Móra Ferenc. A Napló sokoldalú, részletekbe menő elemzése tehát mindenképpen indokolt, s – ami egyáltalán nem érdektelen – e munka hozadéka meg is éri a befektetendő munkát. A most közzétett hirdetési díjszabás jelentősége abban van, hogy ismeretében rekonstruálható egy periódus – nagyjából az 1896 és 1910 közötti másfél évtized – hirdetési bevétele. A lapban közölt hirdetések ugyanis elérhetők, megmaradtak a Napló hasábjain, a hirdetési díjszabás pedig megadja azt a kulcsot, amellyel a hirdetések össze- és átszámítása elvégezhető.
Lengyel András [90
[1] 151 A lapról s kontextusáról l.: Lengyel András: “Közkatonái a tollnak…” Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, 1999. 26–53.
[2] 152 Vö. Péter László: Szegedi seregszámla. Szeged, 1999. 218–219.