Magyar Könyvszemle 118. évf. 2002. 1.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Magyar szerző műve Dr. Johnson könyvtárában. A XVII. század egyik magyar sikertörténete kétségtelenül Szilágyi Györgyé, aki “Georgius Sylvanus Pannonius” néven lett ismertté Angliában mint a latin és görög auktorok népszerűsítője és fordítója. Szilágyi/Sylvanus 1676-ban adta ki első könyvét, Isocrates két beszédét, amelynek később még nyolc kiadása jelent meg (az utolsó 1811-ben!), utolsó művének pedig az első kiadása 1693-ban látott napvilágot Londonban. Hogy tevékenysége mennyire hatott a korabeli angol tudományos életre, mi sem bizonyítja jobban, mint az a Homérosz-kiadás, aminek egy példányát a Yale egyetem Beinecke könyvtárában őrzik. Ez a kiadvány, a Homeri ILIADOS, Liber Primus egy 163 lapos oktáv alakú könyvecske, az Iliász első énekének latin nyelven kijegyzetelt és magyarázatokkal ellátott 1685-ös első kiadása, amit John Heptinstall londoni nyomdász készített “Georgius Sylvanus Pan(nonius) Med(icus)”számára annak saját költségén. (Létezik egy igen ritka második kiadás is, ami 1686-ban jelent meg, s amelynek költségét már nem Sylvanus, hanem a kor fontos kiadója, Samuel Smith fedezte[1]; a Wing-katalógus második kiadása, az STC 1641-1700 (New York, 1982) a Yalen két példányt tüntet fel, a második 1686-os, de bennünket az 1685-ös első kiadás érdekel). A könyv jelzete Im J 637, illetve ZzG85H és azt Henry A. Colgate ajándékozta a Beinecke könyvtárnak. Azon kívül, hogy szerzője Angliában működő magyar, van még egy külön érdekessége számunkra: a könyvben két tulajdonos neve olvasható: David Garrickké az előzéklapon és Samuel Johnsoné a következő (alighanem elrongyolódott, s emiatt újra ragasztott lapon), utóbbi évszámmal: “Sam. Johnson 1724”.
Más szóval a huszadik században újrakötött Sylvanus-könyv eredetileg a híres szótáríró Dr. Johnsoné volt valamikor. Méghozzá úgy tűnik, a nagytudományú doktor, aki 1709-ben született, már diákkorában használta ezt a könyvet, hiszen az 15 évesen került a könyvtárába. Johnson ekkor még [74 Lichfieldben élt, s bár rövid ideig (1727–28-ban) Oxfordban tanult, ott nem szerzett diplomát, és csak 1737-ben költözött fel Londonba.[2] Pedagógusként csak rövid ideig működött, először Market Bosworthben, majd Edialban, Lichfield közelében, ahol bennlakásos magániskolát nyitott. Tanítványai közt a legtehetségesebb David Garrick, a későbbi híres színész volt, s amikor Johnson Londonba ment szerencsét próbálni, Garrick is vele ment. Itt kezdeti nehézségek után 1746-ban kezdett el dolgozni két folió kötetben kiadott nagyszótárán (ez csak 1755-ben jelent meg), de Garrickkel is tartotta a kapcsolatot, dolgozott a Drury Lane színházának. Ami a Sylvanus-féle iskolai Homérosz-kiadást illeti, miután évekig használta, Dr. Johnson alighanem 1736/37-ben ajándékozta Garricknak. Az ünnepelt színész 1779-ben halt meg, s a könyv (alighanem könyvtára egyik darabjaként) csak ezután kerülhetett eladásra Angliában.
Sylvanus e kiadványának egyébként összesen öt kiadása volt: a legelsőt, mint már mondottuk, 1685-ben nyomta ki John Heptinstall. A második kiadást, már Samuel Smith költségén, egy harmadik követte, ami mint “editio secunda” jelent meg 1687-ben, Thomas Bennet nyomdász és könyvárus költségén, elegáns címlappal, a szerző Jacob Langham nevű mecénásának ajánlva.[3] Ezután hosszabb szünet következett, majd a negyedik kiadás már jóval Sylvanus halála után, év nélkül, de 1722-ben jelent meg J. Knaptonnál és társainál Londonban – ez magát “editio quartának” nevezi. A Sylvanus-féle Homérosz-kötetet legjobb tudomásunk szerint utoljára 1749-ben jelentette meg oktáv formában a W. Innys és társai cég – ennek a leírása már “új és javított kiadás”, s a címlap is meglehetősen át van rendezve, a kor nyomdatechnikai elvárásainak megfelelően. Más szóval Szilágyi/Sylvanus György összes kiadványai közül a két Isocrates-beszéd után éppen ez a Dr. Johnson által is forgatott mű nyerte el leginkább a kortársak és az utódok tetszését.
Gömöri György
[1] 1 Ezt a kiadást már az RMK is számon tartja, lásd a Pótlások… 3. kötetében: 6911 szám alatt. Az 1685-ös kiadástól a kiadó nevén kívül csak méretben különbözik, lévén ez 17, nem 15 cm nagyságú.
[2] 2 The Penguin Companion to Literature,I.British and Commonwealth Literature. Harmondsworth, 1971, 281.
[3] 3 Másolatát közöltem az Angol Filológiai Tanulmányok XVIII. kötetének (Debrecen, 1985.) 45. lapján.