1. Címlap [51
Magyar Könyvszemle 118. évf. 2002. 1.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
A XVI–XVII. században a neves matematikai táblázatszerkesztők (pl. John Napier, Henry Briggs) munkái mellett Európa-szerte a legkülönfélébb szerzőktől jelentek meg táblázatos összeállítások és segítették elő a matematika gyakorlati felhasználását.[1]
A Magyarországon legrégebben megjelent magyar nyelvű aritmetika címe visszautal a XVI. századi orvos és matematikus, Reinerus Gemma Frisius-ra. A Debrecenben 1577-ben Hoffhalter Rudolf által kinyomtatott számtankönyv címlapja azonban – amint azt Hárs János megállapította[2] – mindössze tekintélyi hivatkozásként tartalmazza, hogy a kötet “[…] az tudos Gemma Frisiusnac szam-vetesboel magyar nyelure […] fordittatott”.[3] Ennek a máig ismeretlen szerzőjű összeállításnak két további – egy, csaknem teljesen változatlan szövegű (Debrecen 1582)[4] és egy bővített és átdolgozott (Kolozsvár 1591)[5] – kiadása ismert.
A könyvészeti adatok tanúsága szerint az ún. debreceni aritmetika szerepét a XVII. század elejétől Magyarországon egy másik, Practica arithmetica című összeállítás vette át. A szerző és a szöveges részeket magyarra fordító személyének megnevezése nélkül először Debrecenben 1614-ben[6] megjelent, ma csupán csonka példányokból ismert, két részből álló kötet az ajánlás után megmagyarázza a táblák használatát. A táblázatok az egy- és a kétjegyű számok szorzatait tartalmazzák élükön a Tabula Püthagoricá-val. A kiadvány második részét önálló címlap vezeti be, benne kamatszámító táblák találhatók.
Az összeállítás szerzőjét először a ma ismert hatodik magyarországi kiadás (Várad 1653) címlapja nevezi meg a “Paduai Julius Caesar” alakban.[7] Julius Caesar Patavinus a XVI. század második felében[8] – mint arról neve is tanúskodik – Páduában élt, filozófus és matematikus volt.[9] Az Inventio nova universalis practicae arithmeticae című munkáját[10] 1583-ban Strassburgban tizenhatodrét alakban németül,[11] 1596-ban Londonban negyedrét formátumban angolul,[12] majd ismét [48 Strassburgban 1619-ben nyolcadrétben franciául[13] jelentették meg. E különböző nyelvű kiadások között előkelő hely illeti meg az 1614-es debreceni első magyar nyelvű kiadást.
A szerző nevét először tartalmazó 1653-as váradi kiadást[14] megelőzően a sajtó alól kikerült Practica arithmeticák közül az egyetlen példányból ismert 1632-es gyulafehérvári kiadás[15] csak a szorzótáblákat, a többi[16] a szorzó- és a kamatszámító táblákat egyaránt tartalmazza. A lőcsei 1653-as kiadástól a szorzótáblák kibővülnek a 100 és 1000 közötti kerek százas számok szorzataival.[17]
A Szenci Kertész Ábrahám nyomdájában készült 1653-as kiadás[18] címlapja a korábbi kiadásokhoz hasonlóan felhívja a figyelmet a kötet hasznára a “kereskedésbenn”, majd azoktól eltérően elhagyja a címből az 1632-es kiadástól[19] ismeretes “olasz practica” kifejezést, s a már előbb említett magyaros formában közli a szerző nevét. A címben az “[…] e gyönyörü kis formában elsöben ki-botsáttatott” kifejezés felhívja a figyelmet a korábbi magyarországi kiadások tizenkettedrét formátumának keskeny tizenhatodrét alakra történt változtatására. Az összeállítás a szokásos szorzó- és kamatszámító táblákat tartalmazza. Az ezekhez kapcsolódó szövegrész azonban jelentősen bővebb az előző kiadásokban megjelenteknél. Az utolsó lapon a Tabula Cebetis című táblával fejeződik be a kötet.
Julius Caesar Patavinus Practica arithmeticájából Szabó Károly és Sztripszky-féle kiegészítése 1711 előtt további kilenc magyar[20] és két német nyelvű[21] kiadást írt le. A felsoroltakon kívül a budapesti Egyetemi Könyvtárban őriznek egy könyvészetileg ismeretlen, 1709-ben Nagyszombatban megjelent német kiadást[22] is. Az 1712–1800 közötti időszakból a “JULIUS Caesar, Paduai” és “JULIUS Caesar, Patavinus” bibliográfiailag helytelen névalakokon újabb hat magyar, öt német és egy latin kiadást lehetett számba venni.[23]
Mindezek a kiadások jelzik, hogy Julius Caesar Patavinus gyakorlati számtana fogyóeszköz volt. A “használati irodalom”-hoz tartozó összeállítást nem szorították háttérbe a nem táblázatos rendszerű magyar nyelvű aritmetikák, így például Tolvaj Menyői Ferenc több kiadásban ismert [49 számtanának (Az arithmeticának mestersége)[24] és Onadi János Practici algorithmi erotemata methodicájának (Kassa 1693)[25] megjelenése.
A felsorolt XVII. századi kiadások közé jól illeszkedik az az eddig még számba nem vett nyomtatvány, amelynek címlapján magyar és német szöveg olvasható.
A címlapon szereplő szűkös impresszum-adatokat (Gedruckt zu Kron-Stadt 1684) kibővíti az utolsó nyomtatott oldal végén az ugyancsak német nyelvű explicit: Kron-Stadt in der Herrmannischen Druckerey druckts Nicolaus Müller. A szakaszosan működő brassói nyomda a XVII. század harmincas éveinek második felétől a Herrmann családé volt. Michael Herrmann halála után a kiadványokon a “Typis Herrmannianis” kifejezés olvasható,[26] ami jelzi, hogy a műhely továbbra is a Herrmann család tulajdonában maradt.[27]
Ebből, az 1684-es brassói kiadásból a Borda Antikvárium tulajdonában lévő egyetlen ismert példány teljes. Az egykorú kötés gerincét és fatábláinak egyharmad részét bőrrel vonták be. A kötetet a hátsó fatáblán átfűzött bőrszalaggal tették kezelhetőbbé. A példány egyedi sajátosságai a különféle kézírásos bejegyzések. Az első kötéstábla belső részén és a címlap előtti lapon a latin és a német nyelvű szövegtöredékek, számok és számsorok között található egy XVIII. századi tulajdonosi bejegyzés is: “Michael Erman habet librum […] Anno 1748”. A hátsó kötéstábla előtti lapokra további bejegyzések, rajzok kerültek. Ezek egyike sem utal a kötet további, egykori tulajdonosaira. A példány lapjai kopottak, elszíneződésük és a szennyezettség mértéke jelzi az intenzív használatot. Egy-egy lappár (pl. A12v–B1r, D11v–D12r) szinte kifényesedett az emberi kéz gyakori érintésétől.
A kétnyelvű címlapot magyar és német előszó követi (A1v–A6r), amely egyaránt megtanít a kötet hasznára és használatára. A két eltérő nyelven írt szöveg a kötetben nem egymás után, hanem egymás mellett, párhuzamosan olvasható, így a kinyitott könyv bal oldalára a magyar, jobb oldalára a német bevezető került. Az előszó őrszavai nem a következő lapra, hanem az azonos nyelvű következő lap szövegére utalnak. A bevezető további érdekessége, hogy a magyar és a német nyelvű szöveg hasonló terjedelme miatt – mivel magyarul ugyanazt a mondanivalót kevesebb szóval lehet kifejezni mint németül – a magyar szöveg tartalma bővebb. Így például az ökrök (A2v, A3v) és a méz (A3v, A4v) vásárlására vonatkozó kereskedelmi példák a német szövegből hiányoznak.
A szöveges bevezető után az A6v laptól az utolsó lapig (K6v) sorakoznak a táblázatokba rendezett szorzótáblák. A táblákon egymás alatt kaptak helyet az egy- és a kétjegyű számok szorzatai (1-től 100-ig folyamatosan, majd 110-zel, 120-szal, 130-cal és 200-tól 1000-ig százasával a szorzások). Így fért el egy-egy kinyitott lappárra a lap tetejére kiemelt alapszámmal 1-től 1000-ig elvégzett szorzások eredményeinek sorozata. A kétjegyű számok után százasával (I8v–K6r) következnek a megszorzandó háromjegyű számok. Az ezres szám szorzatait az utolsó lapon a Tabula Cebetis [50
1. Címlap [51
2. A kétnyelvű előszó első lappárja, A1v-A2r [52
3. A nyolcas szám szorzatait tartalmazó lappár, A12v-B1r [53
4. A Tabula Cebetis és az explicit az utolsó lapon, K6v [54
feliratú táblázat követi, amely összesíti a 2-től 10-ig terjedő számok szorzótábláit. A kötetben nincsenek további táblák, így például kamatszámító-, nyereségosztó- vagy a pénznemek átváltását elősegítő további összeállítások.
Az 1684 előtt megjelent kiadások közül ez a brassói kiadás az 1653-as váradi kiadással[28] és az ezt követő későbbi, e váradi kiadással rokon tartalmú német és magyar nyelven megjelent kötetekkel mutat szoros kapcsolatot. Így például az 1678-ban Szebenben megjelent magyar[29] és német[30] kiadásokkal. A “rokon” kiadásokat könnyen fel lehet ismerni az 1684-es brassói kiadással megegyező címről, a táblák tartalmának, szerkezetének és elrendezésének azonosságáról, a hasonló terjedelemről és méretről.
A brassói kiadás kétnyelvű előszavát összevetettem a “rokon” kiadásnak minősülő kiadások némelyikével. Így például a magyar nyelvű bevezető szöveg az 1653-as váradi[31] és az 1709-es nagyszombati[32] kiadásban a záróformula kivételével szó szerint ugyanaz, a lőcsei 1701-es kiadásban[33] pedig példaanyagát és a megfogalmazás módját tekintve hasonló. Az 1709-es nagyszombati német nyelvű kiadásban[34] a befejezés kivételével az előszó szöveganyaga megegyezik a brassóival – jóllehet az utóbbinak 1684-ben a címe a “Dem günstigen Leser wünschet Julius Caesar von Padua Glück und heyl”, 1709-ben pedig a “Von den Nutzen dieses Rechen-Büchleins”[35]. A hasonlóságoknak és a különbségeknek az oka minden valószínűség szerint abban rejlik, hogy a keretszövegeket a nyomdák kiadásonként változtatták, igény szerint rövidítették, bővítették, illetve részben átfogalmazták. Erre utal az is, hogy míg az 1684-es brassói kiadás magyar nyelvű előszavának első példája selyemre vonatkozik, ugyanez a példa hasonló mennyiségekkel egy korábbi kiadásba[36] vászon anyaggal, majd 1709-ben[37] ismét selyemmel került be.
Összegezve az elmondottakat, az 1684-ben Brassóban megjelent Practica arithmeticát a kiadássorozatban megkülönböztetett könyvészeti hely illeti meg. Egyrészt 1684-ből ez az egyetlen ismert brassói nyomtatvány, s jelenleg ez az unikum példány igazolja, hogy a XVII. században szakaszosan működő brassói nyomdából ebben az évben is került ki sajtótermék és azt a Hermann család tulajdonában lévő tipográfiában Nicolaus Müller nyomtatta. Másrészt az összeállítás magyarországi kiadásai közül ez az egyetlen, amelyet kétnyelvű címlappal és keretszövegekkel láttak el. Több olyan kiadás is ismeretes, amely ugyanabban az évben azonos nyomdahelyen két nyelven is megjelent, ezek azonban egymástól független, önálló kiadások.[38]
Az eddig ismeretlen kiadás könyvészeti leírása a következő: [55
Caesar, Julius, Patavinus: Practica arithmetica. az az: számvető tábla. Melyben minden féle Adasrol és vételről akar minémű kereskedésben is bizonyos számoknak summáját készen és könnyen fel-találhatni. Páduaij Julius Caesar által irattatott. – Ein Neue Erfindung einer allgemeinen Arithmetischen Practick Julii Caesaris von Padua. Welche an allen Orten Kauffen Verkauffen und Verhandeln allerley Kauffmanns wahren so wol in grossen als kleinen in allerhand Müntz auch die kleine Müntzen in grosse und die grosse in kleine zu verwandeln dienstlich ist. Jetzo auffs neue mit fleisz corrigirt und gebessert.
Gedruckt zu Kron-Stadt [Brassó], 1684. (in der Herrmannischen Druckerey druckts Nicolaus Müller).
A12–I12 K6 = [114] fol. – keskeny 12o
Borda Lajos
[1] 24 Cantor, M.: Vorlesungen über Geschichte der Mathematik. 4 Bde. Stuttgart 31902., Fletcher, A.: An Index of Mathematical Tables. 2 vols. Oxford, 21962.
[2] 25 Hárs János: A debreceni aritmetika. Sárospatak, 1938. 37–38.
[3] 26 Régi magyarországi nyomtatványok. [Összeáll.] Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla … [1]–. Bp. 1971–. (továbbiakban: RMNy). RMNy 378., A táguló világ magyarországi hírmondói. XV–XVII. század. Vál., bev., jegyz. Waczulik Margit. Bp. 1984. 333–338.
[4] 27 RMNy 504
[5] 28 RMNy 665
[6] 29 RMNy 1063
[7] 30 Az 1614 utáni kiadások 1653-ig a következők: RMNy 1531, 1606, 2183, 2474, 2506. – Itt jegyezzük meg, hogy a nemzetközi bibliográfiai gyakorlattól eltérően (pl. Index Aureliensis, VD 16) az RMNy kötetekben a művet nem a szerző neve, hanem a cím alatt írták le.
[8] 31 Művének első ismert kiadása 1583-ban jelent meg Strassburgban. Verzeichnis der im deutschen Sprachbereich erschienen Drucke des XVI. Jahrhunderts. VD 16. I. Abteilung. Bd. 3. Stuttgart, 1984. C 80.
[9] 32 A szerző pontosabb életrajzi adatai nem szerepelnek a nemzeti és nemzetközi biográfiákban.
[10] 33 Jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrten-Lexicon. Erster Theil A–C. Leipzig, 1750. 1541., VD 16. C 80–82.
[11] 34 A XVI. század utolsó negyedéből összesen három német nyelvű kiadás ismert. VD 16. C 80–82. Vö. még: Index Aureliensis. Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum. Prima Pars. Tom. VI. Aureliae Aquenis 1976. 138–139. Strassburg, 1616: Jöcher: i. m. (10. jegyzet) 1541.
[12] 35 The British Library General Catalogue of Printed Books to 1975. (BLC) 249 – Paten–Paynt. London–München–New York–Paris, 1984. 41.
[13] 36 The British Library General Catalogue of Printed Books to 1975. (BLC) 50 – Byron–Calda. London–München–New York–Paris, 1980. 330.
[14] 37 RMNy 2506
[15] 38 RMNy 1531
[16] 39 RMNy 1606, 2183, 2474, 2506
[17] 40 RMNy 2474
[18] 41 RMNy 2506
[19] 42 RMNy 1531
[20] 43 Szabó Károly: Régi magyar könyvtár I–II. Bp. 1879–1885. (továbbiakban: RMK). RMK I 1227, 1426, 1632, 1765, Sztripszky Hiador: Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár c. munkájának I–II. kötetéhez. Bp. 1912. (továbbiakban: Sztripszky). Sztripszky 2072(279), 2090(297), 2149(355), 2193(399), 2195(401).
[21] 44 RMK II 1431, 2100
[22] 45 Budapesti Egyetemi Könyvtár, Kézirat- és Ritkaságtár RMK II 597b. – Könyvészeti leírása a könyvtár katalógusában a helytelen “Patavinus, Julius Caesar” névalaknál található meg.
[23] 46 A könyvészetileg helyes névalak: Caesar, Julius, Patavinus. Vö. VD 16. C 80–82, Index Aureliensis. I. tom VI. 138–139., BLC 50. 330., 249. 41., Petrik Géza: Magyarország bibliographiája 1712–1860. I–IV. Bp. 1888–1892, Pótlások V–VIII. (1701–1800). Bp. 1971–1991. (továbbiakban: Petrik). Magyar kiadások: Petrik II 302, V 236, VII 244. Német kiadások: Petrik II 302, V 236, VII 244. Latin kiadás: Petrik V. 236.
[24] 47 Így például: RMK I 1175, 1456, 1527, 1637, 1672
[25] 48 RMK I 1437.
[26] 49 Így pl. RMK II 922.
[27] 50 Vö. Korespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 1886, 40., Teutsch, Friedrich Johann–Gross, Julius: Kronstädter Drucke, 1536–1886. Kronstadt 1886., Tripărituri românesti 1539–1750, existente la Braşov: Catalog. Introd.: Virgil Cándea, et.: Mariana Iova. Braşov 1980.
[28] 51 RMNy 2506.
[29] 52 RMK I 1227.
[30] 53 RMK II 1431.
[31] 54 A használt példány: Országos Széchényi Könyvtár RMK I 881b.
[32] 55 A használt példány: Országos Széchényi Könyvtár RMK I 1765 (A variáns).
[33] 56 A használt példány: Országos Széchényi Könyvtár RMK I 1632.
[34] 57 A használt példány: Budapesti Egyetemi Könyvtár RMK II 597b.
[35] 58 Budapesti Egyetemi Könyvtár RMK II 597b *1v–*5r.
[36] 59 RMNy 2183.
[37] 60 RMK I 1765.
[38] 61 1678: RMK I 1227 – RMK II 1431, 1709: RMK I 1765 – Budapesti Egyetemi Könyvtár RMK II 597b.