A könyvtörténeti kutatások legizgalmasabb és legeredményesebb fejezetei azok, amikor előkerülnek azok a könyvek, amelyeknek az adatait régi könyvjegyzékekben rögzítették. A régi, 16–17. századi magyarországi gyűjtemények esetében sajnos nem általános ez a jelenség, ám a budapesti Egyetemi Könyvtár e tekintetben kivételes helyzetben van.

Általánosan ismert, hogy a mai budapesti Egyetemi Könyvtár annak az 1635-ben Nagyszombatban alapított jezsuita egyetemi könyvtárnak az örököse és utódintézménye, amelyet 1773-ban államosítottak, majd 1777-ben Budára, onnan pedig Pestre költöztettek. Az viszont már csak a szakemberek előtt ismeretes, hogy a nagyszombati egyetem könyvtárának a története nem az egyetem alapításával kezdődik, hanem jó félszázaddal korábban. Az Egyetemi Könyvtár történetének, és legrégibb, ún. Bibliotheca Antiquissimá-jának kutatója, Dümmerth Dezső több tanulmányt jelentetett meg ebben a témában (A budapesti Egyetemi Könyvtár gyűjteményének keletkezése. = MKsz 1963. 43–58, A budapesti Egyetemi Könyvtár állományának alapjai. = MKsz 1964. 292–309.). Kutatásaiból már korábban világossá vált, hogy a nagyszombati egyetem könyvtárának állományába kerültek be azoknak a felföldi 16–17. századi jezsuita intézményeknek a könyvtárai, amelyek vallási ellentétek, illetve a bécsi béke előírásai értelmében, csupán rövid ideig álltak fenn. Ezek nevezetesen a turóci jezsuita rendház (1586–1590); a turóci jezsuita kollégium (1590–1598), amely 1599-ben Vágsellyére költözött; a vágsellyei jezsuita kollégium (1599–1605), amelynek Bocskay hajdúi és a bécsi béke vetettek véget és végül a nagyszombati jezsuita kollégium 1615-től 1635-ig, az egyetem alapításának évéig.

Az ősállomány felkutatását megkönnyítette az a két 17. századi katalógus, amelyek 1632-ben illetve 1690-ben rögzítették a könyvtár állományát. Ezeknek kiadása megtörtént 1997-ben az Adattár 17–18. századi szellemi mozgalmaink történetéhez című szegedi sorozat 17/2. kötetében. Közülük az első a nagyszombati jezsuita kollégium 1500 kötetes állományát katalogizálta. Dümmerth Dezső szerint e munkát Némethi Jakab könyvtáros és nyomdász végezte 1632-ben. A második kézirásos katalógust 1690-ben Szentiványi Márton állította össze. Ez már az egyetemi könyvtár akkor 5500 kötetes állományát rögzítette.

A katalógus összeállításával párhuzamosan a jezsuita rend könyvtárosi gyakorlatának köszönhetően a könyv címlapjára, vagy annak hiányában a fellelhető első lapra is beírták az őrző rendház nevét és sokszor az összeírás dátumát is.

Ilyen előzmények után kezdődhetett meg a korabeli kézirásos katalógus egyes könyvcímeinek és a budapesti Egyetemi Könyvtár állományában fellelt köteteknek az összepárosítása, majd a könyvek gondos leírása és az adatok kötetté szerkesztése és publikálása. Ezt az összetett feladatot Dümmerth Dezső kezdte meg. “Az Antiquissima-gyűjtemény III. kollekciója” című értékes összefoglalása kéziratban ma az Egyetemi [101 Könyvtár Kézirattárában található a G 843 jelzeten. Munkáját Farkas Gábor folytatta tovább. A jelen kötetben összesen 249, ősállományba tartozó könyv leírását adja közre. 49 könyvet sikerült megtalálnia az ún. “Antiquissima Turociensis”-ből. A turóci kollégium számára beszerzett kötetek közül 14-et azonosított. Ezek teológiai, jezsuita munkák, valamint Turóczi János Magyar Krónikája (Brünn 1488), amelyet Szabó Ferenc nagyszombati polgár adott a jezsuitáknak. A kötet érdekessége ez a Mátyás képe mellett olvasható bejegyzés: “Oh Mathia, ha te mostan élnél Gondunkrol gondolnál.” (32. sz.)

Az ún. “Antiquissima Selliensis” 45 kötete az 1599-ben Vágsellyére költözött turóci kollégium állományának maradéka: görög-latin ókori és humanista történetírók, görög filozófusok munkái és több jogtudományi munka. Az ún. “Antiquissima Tyrnaviensis” 155 kötettel van jelen a mai egyetemi könyvtári állományban. Ezek főleg jezsuita szerzők munkái, de vannak köztük ősnyomtatványok és korai antikvák a 16. század elejéről. Elég itt csak a második magyarországi ősnyomda termékére: Antoninus Florentinus Confessionáléjára utalni, amelyik a katalógus 235. tagja. Antik auktorokon kívül az Újvilágról szóló kötetet emeli még ki Farkas Gábor bevezetője, és nyomán mi is: a Simon Grynaeus által szerkesztett Novus orbis regionum ac insularum veteribus incognitarum című szöveggyűjteményről van szó, amely 1532-ben jelent meg Bázelban. Szerzői: Americo Vespucci, Marco Polo, Paulus Jovius (102. sz.). Megvolt Kepler Astronomiája is, de a leírás szerint nemigen forgatták. (173. sz.). A magyar irodalom szempontjából igen érdekes, hogy a jezsuiták is olvastatták George Buchanan skót költő zsoltárparafrázisait és Jephte című tragédiáját, amely Balassi Bálintot és Illyésfalvi Istvánt is megihlette. A kötetbe beírták egykor: “pro iunioratu” (185. sz.).

A könyvtár adományokból is gyarapodott. Érdekes, hogy Francesco Barberini, a római Barberini-gyűjtemény alapítója adta a nagyszombati kollégiumnak a Conciliorum generalium ecclesiae catholicae című gyűjtemény II. és IV. kötetét (201. sz.). Adott könyvet Vályi János és Partinger Gáspár városi tanácsos is. Valószínűleg ugyancsak ajándékként kerültek a gyűjteménybe olyan kötetek, amelyeknek előző tulajdonosa jelentős egyházi személyiség volt, miként az a possessorbejegyzésekből kiderül: Forgách Ferenc esztergomi érsek, Telegdi Miklós pécsi püspök, Novák Miklós esztergomi kanonok vagy Szuhai István nyitrai püspök stb. De ide került pl. olyan könyv is – keresztény költői antológia (Bázel 1564, 188. sz.) – amelynek valamikori tulajdonosa Thurzó György nádor (1567–1616) volt.

Farkas Gábor gondos és részletes leírása az egyes könyvekről a következőképpen épül fel: Először idézi a kézirásos katalógus vonatkozó bejegyzését, majd az Egyetemi Könyvtárban fellelhető példány leírása következik: szerző, cím, impresszumadatok: a kiadás helye, éve és nyomdásza, formátum- és terjedelemadatok, a kiadás bibliográfiai illetve más katalógusbeli azonosítása. Ezt követik a könyv kötésére vonatkozó adatok, a kötetben található bejegyzések, margináliák jelzése az érdekesebbek idézésével. Majd arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogyan került a kötet a jezsuiták állományába, ki mikor katalogizálta, milyen szakrendben helyezték el annak idején, illetve mit állapított meg a szakirodalom a könyvről. Külön adatcsoport sorolja fel a tulajdonosokat, továbbá a raktári jelzeteket a kezdetektől egészen máig.

A kötet használatát a nagyon helyesen kétnyelvű: magyar és német nyelvű bevezető tanulmány, valamint több mutató könnyíti meg. Ezek: Személy-, helynév és tulajdonos mutató; külön Nyomdászok és nyomdahelyek mutatója. Néhány címlapreprodukciót követően az Egyetemi Könyvtár korai történetével és az egyes nyomtatványokkal foglalkozó szakbibliográfia zárja a kötetet.

“A jezsuiták könyv nélkül fegyvertelen katonák” – jelentette ki az 1586-ban általuk kiadott Ratio studiorum. Ám könyvtáraikkal oly sikeresen fegyverezték fel ideológusaikat, hogy pl. Szántó Arator István a turóci rendházban Bibliát fordíthatott, Korán-cáfolatot készíthetett, amelyek sajnos elvesztek, de meglétük a korabeli [102 feljegyzések alapján teljes bizonyossággal állítható. És ez csak egy példa a sok közül.

Ma már nemcsak a jezsuiták kezébe ad a jezsuita állományt megörökölt budapesti Egyetemi Könyvtár fegyvert. Csodálatosan szép gyűjteménye: ősnyomtatványai, Vetustissimái, gazdag régi magyar állománya és Kézirattára, bölcsészettudományi szakirodalma és páratlan külföldi folyóiratállománya, amelyeknek sokan vagyunk rendszeres és hálás haszonélvezői, ma is nagy segítséget jelentenek a tanulóifjúságnak és a kutatóknak. Történetének igazabb megértéséhez saját munkatársai értenek a legjobban. Jó, hogy olyan itt a szellem, hogy az itt dolgozó ifjú kutatók maximális segítséget kapnak munkájukhoz. A további folytatást is elsősorban tőlük várja a tudományos világ. Elképzelhető, hogy magából az Egyetemi Könyvtár állományából is előkerül még további, ősállományba tartozó kötet, de a könyvek fátumát ismerve más gyűjteményekben is lappanghat belőlük néhány. Ezek összekeresése és publikálása a jelen kötet adataihoz hasonlóan sok értékes újabb mozaikkövecskével gazdagíthatja majd eleink euriditiójáról alkotott képünket.

P. Vásárhelyi Judit