Magyar Könyvszemle 116. évf. 2000. 4.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
A 17. században Pozsonyban nyomtatásban előforduló possessori adatok kutatásának eredményét a „Pozsony könyvkultúrájának története a 17. században” című disszertációs munkámban foglaltam össze, amikor a nevezett időszak minden hozzáférhető pozsonyi kiadványának komplex elemzésére támaszkodtam. Munkám során az egyes possessori bejegyzések hiányosságának problémájával találtam szemben magam, amikor néhány esetben nem volt feltüntetve a tulajdonosok keresztneve, ami nagyon hátráltatta azonosításukat. Több kézzel írott vagy nyomtatott ex libris nem volt dátumozva, vagy a dátumot nem lehetett biztonságosan megállapítani a példány hibás volta miatt. Voltak olyan esetek is, amikor tulajdonosként bizonyos szerzetesrend vagy hasonló volt feltüntetve, de nem volt feltüntetve a hely. A 17. század pozsonyi kiadványainak tulajdonosai között vannak néhányan a magyarországi társadalom kulturális és politikai képviselői közül, de többségük olyan személyek, akiknek az életükről és működésükről csak csekély ismereteink vannak, sőt gyakran semmit sem tudunk róluk. A tulajdonosok neveinek azonosítását komplikálta a nemegyszer nehezen olvasható kézírás. Nem tüntetem fel azokat a kiadványokat, amelyek helyes megfejtésében kétségeim vannak, mivel egyetlen hozzáférhető biográfiai szótárban sincs hasonló név feltüntetve.
A 17. század pozsonyi nyomtatványai között főleg magyar imakönyvekben, Pázmány írásaiban, Veresmarti vitairataiban, Káldi prédikációiban van sok tulajdonos feltüntetve. Pázmány és Káldi művei nagy számban találhatók meg az evangélikus papok könyvtárában is.
[484Magánszemélyek
Ex librisek a 17. századból
Bedegi Nyári István (17. sz.) cs. k. kapitány Kassán Révai Péter (1568–1622) magyar koronaőr, pozsonyi királyi tanácsostól 1610-ben kapta ajándékba, az abban az időben Pázmány még új kiadású vitairatát, amelyet a magyar evangélikusok zsolnai szinódusa ellen írt, és ugyanabból az évből származik (RMK II. 336)[1].
Thurzó György gróf magyar palatínus, akinek supralibrise 1612-t tüntet fel az adómódosításokat tartalmazó könyvében ugyanebből az évből (RMK II. 349)[2].
Kanizsai Pálfi János (?–1641) evangélikus lelkész Nagykanizsáról származik, rektor Somorján tulajdonosa volt Pázmány Péter Alvinczi Péter ellen írt ellenreformációs vitairatának, amelyet Pozsonyban 1614-ben adtak ki (RMK I. 451)[3]. Kanizsai Pálfi János kézzel írott ex librise megtalálható Pázmány további vitairatán 1620-ból, amelyet ismét Alvinczi írása ellen írt (RMK I. 505)[4]. A possessori bejegyzések közül egyik sincs dátumozva, de mivel tudjuk, hogy ez a pap a 17. sz. első felében élt, biztosan sorolhatjuk ennek a kornak az ex librisei közé. Egyszersmind kézzel fogható bizonyítékai annak, hogy a katolikus ellenreformáció vitairatait az evangélikus lelkészek is megőrizték és gondozták könyvtárukban.
Danieliz Gáspár ismeretlen eredetű tulajdonos, aki az ex librisét 1663-ban írta bele Pázmány vitairatába, amelyet a zsolnai szinódus résztvevői ellen 1612-ben (RMK II. 348)[5] írt.
Pastey (Pastay?) Tóbiás ismeretlen származású kanonok 1637-re dátumozott kézírásos ex librist hagyott hátra az 1625-ben kiadott 4 nyelvű esztergomi szertartás-könyvben (RMK II. 439)[6].
Petrachich Károly 1640-re dátumozott kézírásos ex librise Veresmarti 1638-ban megjelent Magyar meditációk könyvében van (RMK I. 684)[7]. Erről a tulajdonosról semmit sem tudunk, de saját feljegyzéseiből kitűnik, hogy abban az időben, amikor a könyvet elolvasta, még diák volt. (ad huc studiosum).
Fabricius Jakab 1641. jan. 2-án adta ajándékba Imrichovics Tamásnak a fent említett esztergomi szertartáskönyvet 1625-ből (RMK II. 439) (l. 6. jegyz.). Ha feltételezzük, hogy Fabrícius volt a könyv tulajdonosa, meg kell állapítanunk, hogy a könyv a possessori bejegyzések szerint 5 év alatt 3 különböző tulajdonos birtokában volt.
Körmendy Mihály volt egyik tulajdonosa Pázmány Péter 1623-ból származó összes vitairatát tartalmazó 2. kiadásban megjelent könyve megkímélt példányának (RMK I. 532)[8]. Az ex librise 1649-ből származik.
[485Borcsiczky György nem írt dátumot Kéry János skolasztikus filozófiai gyűjteményét tartalmazó könyvének ex librisére (RMK II. 1325)[9]. A fennmaradt archív források szerint, amelyben Iványi közzéteszi[10], hogy ez a possessor 1651–52-ben Sopronban I. Batthyányi Ádám gróf szolgálatában állt, aminek alapján feltételezem, hogy ex librise a 17. századra vonatkozik.
Winckler Jakab Philipp Pozsonyban működő német evangélikus pap 1669-ben nem megjelölt napon egy ismeretlen dedikátortól ajándékba kapta Jaros István enkomiumát, amelyet Schiltpacher János György pozsonyi orvos tiszteletére állítottak össze 1670-ben (RMK II. 1249a)[11]. Bár ez a jegyzék nincs dátummal ellátva, Winckler Jakab Ph. ismert biografikai adatai alapján feltételezzük, hogy biztosan a 17. századra vonatkozik.
Sölndner Gáspár lőcsei jegyzőnek, a Szepesi Szék ülnökének volt a könyvtárában a possessori feljegyzés szerint Schőn Gáspár selmecbányai rektor teológiai disputája, amelyet az eperjesi Andreas Lipko védett meg, és ezen iskola számára 1670-ben a pozsonyi evangélikus könyvnyomdász, Gottfried Gründer nyomtatott ki (RMK II. 1250)[12]. A hibás példány kézírásos ex librise nehezen olvasható, úgyhogy ennek a possessornak azonosításában nem vagyok egészen biztos, de a jegyzék hiányos dátumozása ellenére működésének ismert adatai szerint biztosan a 17. századba tartozik.
Balon Pál ex librisét 1661. (szeptember 22 ?-re) keltezte Balásfi 1616-ból származó ellenreformációs vitairatában (RMK I. 467)[13], amelyet Zvonarics Imre és Nagy Benedek reformátorok ellen írt. Ebből, de néhány további esetből is megállapíthatjuk a könyv tartalmának hosszan tartó aktualitását vagyis a tényt, hogy kiadása után csaknem 50 évvel sem ment ki a forgalomból, és nyilván állandóan keresett és olvasott volt.
Aponyi Balázs (17. sz.) Bars megye főispánja, az aponyi nemesi család sarja Kempis Tamás teológiai írása magyar fordításának tulajdonosa volt (RMK I. 811)[14], melyet 1648-ban adtak ki, de az említett possessori adat 1669-re van keltezve, ami szintén bizonyítéka annak, hogy népszerűsége hosszan tartó.
Christan Mihály – Nádasi 1665-ből származó magyar meditációjának possessora volt, amely a nagyszombati és győri Szüz Mária Kongregáció egyesületnek van címezve (RMK I. 778)[15]. Ex librise a keltezés szerint 1669-ből származik, vagyis még 24 évvel a kiadása után is keresett volt az olvasók körében.
Nittray János galántai pap 1673.szeptember 21-én írta be ex librisét Káldi vasárnapi és ünnepi prédikációi magyar nyelven írt nagyon kedvelt, elterjedt könyvébe, amely 1631-ből származik (RMK I. 601, 602)[16].
[486Vilheim de (P)raheim a szepesi kamara levéltárosa, levéltárából 1682. okt. 5-én a fent említett 1676-ból származó adómódosítások egyik példányát adta (RMK II. 1388)[17] a nevezett késmárki tricesimátornak.
(W)ranakova Azur volt a tulajdonosa Etienne Binet „Szivrcskés könyv”-ének Hajnal Mátyás magyar fordításában, amely 1642-ben jelent meg (RMK I. 730)[18]. Ennek az ismeretlen származású, lengyel nevű nőnek az ex librise 1672-ben volt a könyvbe beírva, vagyis pontosan 30 évvel a könyv kinyomtatása után.
Farkas (Ádám?) (1657–) jezsuita és korponai kapitány 1690. dec. 23-án ajánlotta az evangéliumok és epistulák könyvét 1616-ból (Ecsedy Judit: Titkos nyomdahelyű régi magyar könyvek 1539–1800. Budapest: Borda Antikvárium, 1996. 92. jegyzékszám 5.)[19] Petri Imre atyának (valószínű szintén jezsuitának?). A dedikátor keresztneve fölött nincs feltüntetve, de az összes ismert 17. században élt és működött Farkasok biografikai adatai alapján arra következtethetek, hogy ez legvalószínűbben Ádám lehetett.
Ex librisek a 18. századból
Egerland János ex librisét 1708. nov. 10-én írta bele Dávid Titius (Čaplovič, Ján: Bibliografia tlačí vydaných na Slovensku do roku 1700. Martin, Matica slovenská, 1972. jegyzékszám XCIII.)[20] pozsonyi evangélikus pap könyvébe, amelyet a magyarországi evangélikusok és a pozsonyi evangélikus líceum pedagógusai használtak az oktatásban. Ez a német katekizmus 1694-ben jelent meg Reznóban de kiadója, a pozsonyi könyvkereskedő Schäffer Kristóf János volt, aki terjesztette is a városban. A könyv használata eszerint átnyúlik a 18. századba.
Szonkolyi László tulajdonosa volt Sallai István könyve analizált példányának, amely Pázmány Péter védelmére írt ellenreformációs vitairatot tartalmazott, és 1630-ban jelent meg (RMK I. 595)[21]. Ez a possessori jegy 1711-ben van keltezve.
MZPD(?) ismeretlen possessor, aki így jelölte magát a fent nevezett Sallai vitairatot tartalmazó példányán 1737-ben (RMK I. 601)[22].
Dobai Székely Sámuel (1704–1799) író, jogász, nyelvtantanító Eperjesen. Volt a könyvtárában az uralkodói adómódosítás könyvének egy analizált példánya 1676-ból (RMK II. 1388) (l. 17. jegyz.), miközben ex librise 1739-ben van keltezve.
Rosti Antal a possessori bejegyzés szerint 1748-ban volt tulajdonosa Káldi vasárnapi prédikációs könyvének (RMK I. 601) (l. 22. jegyz.), amelyet 1631-ben adtak ki.
[487Ziman Andreas 1760-ban írta be ex librisét Feuktius Jakab ellenreformációs vitairata magyar fordításának (RMK I. 705)[23] akkor már 120 éves példányába.
Csepcsányi Batisz János tulajdonosa volt Pázmány a zsolnai szinódus határozatai ellen írt 1611-ből származó vitairatának (RMK II. 344)[24], miközben ex librisét 1767-ben írja alá.
Szebeni János könyvtárában a possessori bejegyzés szerint 1781-ből volt Pázmány Péter magyar imakönyvének egy 150 éves példánya (RMK I. 604)[25], amely a 17. században csak Szlovákia területén hatszor (ebből Pozsonyban háromszor) jelent meg, de kedvteléssel használták még a 18. században is.
Járy Bonifác Budapesten szerezte be könyvtára számára 1788. okt. 29-én Káldi 1631-ben megjelent vasárnapi prédikációit (RMK I. 601) (l. 22. jegyz.).
Hrabovszky József szenátor nyomtatott ex librise 1794-ben van keltezve Kéry János szerző 1672-ben kiadott a törökellenes harcok történetéről szóló könyvében (RMK II. 1313)[26]. Ebben az évben ajándékozta ez a könyvgyűjtő könyvtárát a pozsonyi líceumnak.
Jeszenák István de Királyfia és Jeszenák János köznemesek a Dunaszerdahely melletti Tejfaluról származó Hieronymus Drexel katolikus meditációs könyve magyar fordításának előlapján van nyomtatott ex librise 1643-ból (RMK I. 747)[27]. Eredetileg ez a könyv Jeszenák István magánkönyvtárában volt elhelyezve, aki könyvgyűjteményét 1777-ben báró Jeszenák Jánosnak adta át. János neve után az ex librisen 1799 nyomtatott évszám jelenik meg, ami szerint nyilvánvaló, hogy a könyvben legkorábban ebben az évben lehetett beragasztva. Egyetlen biografikus szótárban sem szerepel ezeknek a Jeszenákoknak a neve, úgyhogy nem tudom kik, sem hogy milyen rokoni kapcsolatban voltak (lehet szó apa-fiú rokonságról?), báró Jeszenák Pál de Királyfia királyi tanácsos (?–1772 ?) leszármazottai voltak, aki Pozsonyban is működött, és a 18. sz. első felében építtette fel reprezentatív családi könyvtárát. Jeszenák István és János magánkönyvtárában volt Wiedermann Éliás bécsi nyomtatvány-példánya kiváló osztrák személyiségek fényképével, amit az RMK II. 669[28] tévesen jelölt pozsonyi nyomtatványként a pozsonyi ajánlás keltezése szerint 1646-ból. Sorrendben a 3. ebből a produkcióból az 1669-ben megjelent országgyűlési törvények nyomtatványa (RMK II. 395)[29], amelyből egy példány szintén megtalálható könyvtárukban.
Ex librisek a 19. századból
Gömöry István (17–18. század) Győrből származó orvosdoktor 1802. februárjában ajándékozta a pozsonyi evangélikus konventnek Pázmány ünnepre és vasárnapra szóló magyar katolikus prédikációit 1636-ból (RMK I. 663)[30]. Valószínű, azelőtt ez magán-könyvgyűjteményébe tartozott.
Mossóczi Institórisz Mihály (1732–1803), köznemes író, tanító, evangélikus pap, a pozsonyi líceum tanára. Gazdag könyvgyűjteménye volt, amelyet 1803-ban saját kézírásos verses kötetével [488és tanulmányaival együtt a pozsonyi líceumi könyvtárnak adományozott. A 17. századi pozsonyi könyvnyomdák termékeit nyomon követve látjuk, hogy Pázmány vitairat-gyűjteményének első kiadása 1613-ban (RMK I. 443)[31], Sallai, Pázmány Péter védelmére írt vitairata (RMK I. 595) (l. 21 jegyz.) és Ján Büringernek, a pozsonyi líceum hajdani rektorának latin-német grammatikája (RMK II. 1248)[32], amelyet 1670-ben állított össze iskolája használatára, is ott jelent meg.
Fraknói Vilmos (Frankl) a filozófia doktora, váradi kanonok a Magyar Tudományos Akadémia igazgatói választmányának tagja possessora Sallai István magyar katolikus vitairatának, amelyet 1630-ban (RMK I. 595) (l. 21. jegyz.) Pozsonyban adtak ki. Ex librise 1879-ben van keltezve.
Keltezetlen ex librisek
A Máriatölgyesi Illésházi könyvtár fondjában szerepelt az 1612-ből származó (RMK II. 349) (l. 2. jegyz.) adómódosítás könyv nyomtatványa. Ez a példány kiadása óta gróf Thurzó György magyar palatínusé volt a possessori bejegyzések szerint. További keltezetlen nyomtatott ex librist a máriatölgyesi Illésházi Könyvtárban Eszterházi Miklós ellenreformációs leveleit tartalmazó könyvében találunk, amelyet I. Rákóczi Györgyhöz, a Habsburg ellenes felkelés vezetőjéhez intézett, és 1644-ben jelent meg nyomtatásban.(RMK I. 762)[33].
Kubínyi Péter (1765–1835) Nyústyáról származó földbirtokos, királyi tanácsos a vaskohászat egyik legnagyobb vállalkozója Szlovákia területén, a Kishonti Művelt Társaság társalapítója. Nála volt elhelyezve a társaság könyvtára, Kempis Tamás teológiai írásának magyar fordítása az ő tulajdonában volt (RMK I. 811) (l. 14. jegyz.), de ex librisét nem keltezte. Mivel a 17. és 18. század fordulóján élt, nehéz megmondani, kb. mikor szerezte a könyvet.
Szirmay Tamás magyar író, a város gyalogos századának ezredese. Keltezetlen possessori bejegyzést hagyott hátra az 1676-ban kiadott királyi adómódosítások könyvében (RMK II. 1388) (l. 17. jegyz.). Csak életének és működésének néhány ismert adata alapján keltezhetjük a 18. század első felére, mivel tudjuk, hogy 1704 és 1747 között néhány asztronómiai könyvet adott ki.
Bocskai György meg nem nevezett napon ajánlotta Pázmány prédikációs könyvét 1636-ból (RMK I. 663) (l. 30. jegyz.) (pro refrigerio) szó szerint: „a lélek lehülésére” címmel barátjának Pitinger Ferencnek. Nyilván mindketten evangélikus hitvallásúak voltak.
Büky József volt a következő possessora Pázmány magyar nyelvű katolikus prédikációi fenti példányának (RMK I. 663) (l. 30. jegyz.).
Bartók Ferenc volt possessora Káldi magyar katolikus vasárnapi prédikációinak 1631-ből (RMK I. 601) (l. 22. jegyzet).
Jankovics (Jankovich ?) ex librisét Canis Péter magyarra fordított 1624-ben kiadott (RMK I. 544)[34] katekizmusába írta bele. Ő sem tüntette fel a keresztnevét, sőt az évszámot sem.
Dragovanicky György volt a tulajdonosa az „Utitárs” című magyar imakönyv 1643-ban Pozsonyban 2. kiadásban megjelent egyik példányának (RMK I. 1607)[35].
[489Gali Gergely keltezés nélkül írta alá mint tulajdonos Balassa Bálint és Rimai János magyar imakönyvét 1676-ból (RMK I. 1207)[36].
Zoranics László volt tulajdonosa az esztergomi szertartáskönyv Pozsonyban kiadott megkímélt példányának 1625-ből (RMK II. 439) (l. 6. jegyz.).
Trenchini (Trencsényi) István volt possessora Nádasi János latin nyelvű officiájának 1650-ből (RMK II. 734)[37].
Vietórisz László a Szenice melletti Nagykovalló és Horóc ura a Trencsényi kerületben, akinek feltételezem gazdag magán könyvgyűjteményében volt az Üdvözült Anya, Dicsőséges Szüz Mária széles körben mondott miséjének egy példánya (RMK I. 745)[38], amit Némethi Jakab készített Nyári Krisztina könyvkiadó leánya, Eszterházi Julianna számára és 1643-ban névnapjára ajándékozta. A könyv belső lapjára van beragasztva a possessor nyomtatott ex librise a címerével együtt.
Legrelen Josepha az említett officia következő tulajdonsa (RMK I. 745) (l. 38. jegyz.).
(G)loczka M. ex librisét Etienne Binet szivecskés emblémával ellátott imakönyvébe írta bele 1642-ből (RMK I. 730) (l. 18. jegyz.), amelynek magyar fordítását szintén megőrizte.
Dukáth Ádám volt a tulajdonosa Pázmány vitairat-gyűjteménye utolsó kiadásának 1637-ből (RMK I. 673)[39].
Baksai Mihály hédervári plébános volt a tulajdonosa Balásfi Tamás magyar katolikus vitairata egyik megkímélt példányának 1616-ból (RMK I. 467) (l. 13. jegyz.).
Talabér László könyvtárában megőrizte Sallai magyar katolikus vitairatát, amelyet 1630-ban Pozsonyban adtak ki Pázmány Péter esztergomi érsek védelmére (RMK I. 595) (l. 21. jegyz.).
Nozdroviczky Istvánnak a könyvei között volt Veresmarti magyar vitairata 1637-ből (RMK I. 697)[40].
Bálintffi István possessorként írta alá magát a Kopcsányi által összeállított Bécs-pozsonyi vegyes eredetű evangéliumok és episztulák könyvében 1616-ból (Ecsedy, 1996. 92) (l. 19. jegyz.).
Szan(r)iczky Eleonóra volt a tulajdonosa Büringer János pozsonyi evangélikus rektor 1670-ben kiadott latin-német grammatikájának (RMK II. 1248) (l. 32. jegyz.), amelyet a pozsonyi evangélikus líceum oktatásban használt.
Intézmények
A Nagyszombati Jezsuita Kollégium a possessora Székhelyi Miklós filozófiai disputája nyomtatásának 1638-ból (RMK II. 530)[41], amelyet Pozsonyban a nagyszombati egyetem megrendelésére adtak ki. A possessori bejegyzés a nyomtatvány kiadásának évével van keltezve (1638). A Nagyszombati Jezsuita Kollégium könyvtára eszerint folyamatosan gyűjtötte és őrizte meg az ottani egyetem hallgatóinak disputáit. Ezenkívül az iskola könyvállományában volt nyilvántartva [4901632-ből két ellenreformátor nyomtatványa, Balásfi Tamás jezsuita vitaíró 1616-ból (RMK II. 368, RMK I. 468)[42], 1690-ben volt katalogizálva Pázmány Péter magyar katolikus vitairatának nyomtatványa 1671-ből (RMK I. 1124)[43] és Kempis közkedvelt teológiai írásának magyar fordítása 1648-ból (RMK I. 811) (l. 14. jegyz.).
A Nagyszombati Ferencesek Konventje megőrizte a Sigray Ferenc által 1675-ben kiadott katolikus passiókat (RMK I. 1375)[44], a nagyszombati ferencesek azonban nem tüntetik fel a keltezést, vagyis az adatokat arról, hogy mióta volt a könyv a könyvtárukban (vagy könyvgyűjteményükben) katalogizálva.
A Lőcsei Jezsuita Kollégium 1712-ben beírta katalógusába Káldi magyar nyelvű Vasárnapi prédikációk könyvének egyik megkímélt példányát, amely 1631-ből származik (RMK I. 601) (l. 22. jegyz.).
A Szakolcai Jezsuiták Kollégiumának könyvállományában volt egy nyomtatvány 1647-ből a Pozsonyban alapított Szüz Mária, Anya Egyesület vallásos céljaira (RMK I. 797)[45]. A könyvet 1731-ben katalogizálták, a possessori bejegyzést is akkorra keltezték.
A Szakolcai Jezsuiták Konventje könyvtárában megőrizte Leonardo Lessio katolikus vitairatának magyar példányát Veresmarti fordításában 1640-ből (RMK I. 706)[46], de az ex libris nincs keltezve, tehát nem tudjuk a possessori adat dátumát.
A Szakolcai Jezsuiták Rezidenciája könyvtárának birtokában volt a Magyar Királyság minden védőszentjéhez szóló liturgikus könyv, amelyet Pozsonyban adtak ki 1650-ben (RMK II. 737)[47]. A possessori bejegyzés nincs keltezve. További ex librise már keltezve van 1661 évre, Veresmartinak A magyar meditációk könyvében található 1638-ból (RMK I. 684) (l. 7. jegyz.).
A Trencsényi Jezsuita Noviciátus könyvtárának katalógusába 1655-ben jegyezték be Peter Canisius katolikus katekizmusának magyar nyelvű fordítását 1624-ből (RMK I. 544) (l. 34. jegyz.). Ezenkívül birtokában volt még egy magyar katolikus katekizmus, amelyet Pozsonyban névtelenül adtak ki (RMK I. 1576)[48] 1640 és 1650 között. Ezt is 1655-ben katalogizálták.
A Pozsonyi Szent Erzsébet kolostor könyvtárában van a Szent Bonaventúra rend előírásainak magyar nyelvű fordítása 1677-ből (RMK I. 1218)[49]. A könyvben az ex libris nincs keltezve.
A Ferencesek Galgóci Konventje tulajdonosa Pázmány a zsolnai szinódus és határozatai ellen irányuló vitairata analizált pédányának, amelyet 1610-ben Pozsonyban adtak ki (RMK II. 336) (l. 1. jegyz.).
A Ferences Kolostor a csallóközi Szentantalban ex librisét Pázmány Péter vitairat-gyűjteményére jegyezte be 1623-ból (RMK I. 532) (l. 8. jegyz.).
[491A Szegedi Ferencesek konventje könyvtárában megőrizte Leonardo Lessius katolikus ellenreformációs vitairatának magyar nyelvű fordítását 1611-ből (RMK I. 431)[50], azonban kéziratos ex librisén nincs keltezés.
A Lepoglavi Kolostor possessori adatát 1672-ben keltezte Hajnal, Keresztúri Pálnak címzett ellenreformációs vitairatában 1640-ből (RMK I. 704)[51]. Ugyanebben az évben volt könyvtárában katalogizálva Veresmarti magyar meditációi 1638-ból (RMK I. 684) (l. 7. jegyz.).
A Novai Kolostor könyvgyűjteményében van többek között az „Utitárs” magyar nyelvű imakönyv pozsonyi második kiadásának egyik példánya 1643-ból (RMK I. 1607) (l. 35. jegyz.). Kézzel írott ex librise 1696 év (szept. 20-ára ?) van keltezve.
A Szabolcsi (Zaból) Jezsuita Kollégiumban fennmaradt egy keltezetlen possessori bejegyzés egy névtelentől származó katolikus teológiai írást tartalmazó könyvön 1671-ből (RMK I. 1123)[52].
A Leöbeni Jezsuita Kollégiumban fennmaradt egy keltezetlen possessori bejegyzés Pázmány magyar imakönyvében a pozsonyi utolsó kiadásból 1650-ből (RMK I. 836)[53].
A Báti Konvent könyvtárában egyebek között található Kéry skolasztikus filozófiáról írt nyomtatványa 1673-ból (RMK II. 1325) (l. 9. jegyz.), de a possessori bejegyzésén nincs dátum..
A Halasi Reformált Evangélikus Gimnázium megszerezte könyvtára számára Szabó Lajos közvetítésével 1873-ban mint újévi ajándékot Nyéki Vörös Mátyás magyar verses imakönyvét 1636-ból (RMK I. 664)[54]. A könyv jól megkímélt példányához van csatolva az abból az időből származó levelezés, amely szerint ezt a könyvet tartották az egyik legnagyobb értéknek abból, amit a könyvtár abban az időben gondozott. Ugyanis több mint 240 éves, régi kiadású könyvről volt szó.
Azonkívül sok kiadást ismerünk doktor Todoreszku Gyula és felesége, Horváth Aranka magánkönyvtárából, vannak ott a Magyar Királyi Egyetem possessori bélyegzőjével ellátott kiadások, legtöbbje pozsonyi nyomtatású a 17. századból, amely az Állami Széchényi Könyvtárban van beiktatva eredetileg Széchényi Ferenc könyvtárából, amely alapját képezte a Magyar Nemzeti Könyvtárnak a megalapításakor. Itt írások találhatók a Csáky-család hagyatékából, de ezeken semmilyen possessori bejegyzés sincs feltüntetve[55]. Némely példányon találhatunk Vigyázó Ferenc vagy Horvát István könyvtárából származó pecséteket. Ezek a Pozsonyi Liceum könyvtárában voltak feldolgozva, és az iskola könyvtárának, illetve a Pozsonyi Evangélikus Konfessziónak tulajdonai voltak. Mindegyik tartalmazza a proveniens bélyegzőt. Az egyik nyomtatványon a hermannstadti Bruckenthal Múzeum bélyegzője van.
Marta Fórišová
[1] (Pázmány Péter): Penicvlvs Papporvm Apologiae Solnensis Conciliabvli … Posonii. In: Aula Archiepiscopali. … M.DC.X. /=1610/. /II/ – 102 l.
[2] Vectigal Regium. Posonii … M.DC.XII. /=1612/. /XX/ l.
[3] Pázmány Péter: Az, Igazsagnak, Gyeozedelme … Posonban, M.DC.XIV. /=1614/ … /VIII/ – 96 /IV/ l.
[4] (Pázmány Péter): Reovid Felelet Ket Calvinista Keonyvecskere … M.DC.XX. /=1620/ /S.l., t./ /II/ – 72 l.
[5] (Pázmány Péter): Logi Alogi, Qvibvs Baptae Calamosphactae … Posonii, M.DC.XII. /=1612/. 254 – /I/ l.
[6] Rituale Strigoniense … Posonii In: Aula Archiepiscopali … M.DC.XXV. /=1625/ /VIII/ – 327 l.
[7] /Veresmarti Mihály/: Az Igaz Isteni Tiszteletnek Tiszta Tüköre: … Posomban, M.DC.XXXVIII. /=1638/ … 237 – /V/ l.
[8] Pázmány Péter: Igassagra Vezerlö Kalavz … Posomban … M.DC.XXIII. /=1623/ … /XXVIII/ – 1066 l.
[9] Kéry János: Reverendissimi Patris … Universae Philosophiae Scholasticae. Tomvs Primvs .. Posonii, Imprimebat Gottfriedus Gründerus. M.DC.LXXIII. /=1673/. /XIII/ – 354 l. – Tomus Secundus. Posonii, Gottfriedus Gründerus, Anno M DC LXXIII. /=1673/. – Tomus Tertius. Imprimebat Godefridus Gründerus Posonij, 1673. /VI/ – 472 l.
[10] Iványi Béla: A magyar könyvkultúra multjából. Szeged, 1983. l. 279. jegyzékszám 455, 456, 457. ISBN 963 481 815 5
[11] Jaros István: Encomivm … Joannis Gregorii Schiltpacher … 1670. Posonii … Gottfriedus Gründer. /VIII/ l.
[12] Schön Gáspár: Positionum Theologicarum Decas III. De Deo … /1670/ … Posonii … Gottfriedus Gründer. /VI/ l.
[13] Balásfi Tamás: Csepregi Iskola … Posonban. M.DC.XVI. /=1616/ … /XX/ – 472 (recte: 470) – /I/ l.
[14] Thomas von Kempen: Kempis Tamasnak Christvs Követeservel Négy könyvei … Posomban Aksamitek Zacharias által 1648. /VIII/ – 485 l.
[15] /Nádasdi János/: Maria Aeternitatis Beatae Porta Sancta … 1645, /S. l., t./ /VIII/ – 188 l.
[16] Káldi, György: Az Innepekre- Valo Predikatzioknak Elsö Resze … Posonban Rikesz Mihaly. M.DC.XXXI. /=1631/ … /II/ – IV– 598 – /XII/.
11 Káldi György: Az Vasarnapokra- Valo Predikatzioknak Elsö Resze … Posonban Rikesz Mihaly, M.DC.XXXI. /=1631/ … /II/ – X – 743 – /XXXVII/ l.[17] Vectigal Regium Reformatum. Recusum Posonij … Joannis Gregorij Zervveg. Anno 1676. /XLI/ l.
[18] /Binet, Etienne/: A Jesus Szivet-Szeretö Szívek … Posomban, M.DC.XLII. /=1642/ … /XI/ –261 (recte: 262) l.
[19] (Kopcsányi Márton): Az Evangeliumok es epistolak … Becsben /a címlap Pozsonyban/ 1616. /15/ – 153 – /146/ – /17/ l.
[20] /Titius, David?/: Evangelischen Gottes-Dienstes-Oder Bet-Stunden…Kirchen-Lehr-Ordnung…verlegt von Jphann Christoph Schäffer. Im Jahr 1694. /S. l., t./, /XXIV/ – 288 l.
[21] Sallai István: Io Nemes Varadnak Gyenge Orvoslasa .. Posomban. M.DC.XXX. /=1630/ … /VIII/ – 314 – /IV/ l.
[22] Káldi György: Az Vasarnapokra- Valo Predikatzioknak Elsö Resze … Posonban Rikesz Mihaly, M.DC.XXXI. /=1631/ … /II/ – X – 743 – /XXXVII/ l.
[23] Feuktius, Jakob: Öt rövid Predikátzio … Posonban, M.DC.XL. /=1640/ … /II/ – VI – 181 – /III/ l.
[24] (Pázmány Péter): Penicvlvs Papporvm Apologiae Solnensis Conciliabvli … Posonii. In: Aula Archiepiscopali, … M.DC.XI. /=1611/ /II/ – 105 l.
[25] Pázmány Péter: Imadsagos Könyv … Posonyban, M.DC.XXXI. /=1631/ /XLVIII/ – 571 – /IX/ l.
[26] Kéry János: Martis Turcici Ferocia … (Posonii, imprimebat Gottfriedus Gründer. Anno M.DC.LXXII. /=1672/). /CCXVI/ l.
[27] Drexelius, Hieronymus: Elmelkedesek Az Örökke-valoságrol … Posonban, M.DC.XLIII /=1643/ – /XLVIII/ – 480 l.
[28] Wiedeman, Elias: Comitium Gloriae Centum… /S. l., t./, /IV/ l. – 100 rézkarcolat
[29] Articuli: Articvli Dominorvm Praelatorvm … ad: … XXVI: Mensis Maij Anni M.DC.XIX /=1619/… /S. l., t./ /IV/ l.
[30] Pázmány Péter: A Romai Anyaszentegyház … Predikatziok … Posonban, M.DC.XXXVI. /=1636/ … /XXX/ – 1248 l.
[31] Pázmány Péter: Isteni Igazsagra Vezerleo Kalavz … Posonban, M.DC.XIII. /=1613/ … /XXIV/ – 816 l.
[32] Büringer János: Nomenclator, et Index tam Nominum … Posoniense. Posonii … Gottfredus Gründerus … /1670/. /LXXX/ l.
[33] Eszterházi Miklós: A Magyar-Orszagi Palatinusnak … Leveleinek igaz Pariája. Posonban M.DC.XLIV /=1644/ – 44 l.
[34] Canisius Péter: Keresztenyei Tvdomany … képekkel kiegyzettetet. Augustában, 1618. (Nyomtatták Posomban, M.DC.XXIV. /=1624/ …) /II/ – 147 – /II/ l.
[35] Utitárs /Azaz Reggel, s Estve … Imádságok, …/ /Pozsony, 1643/. /XXXVI/ – 396 megőrzött old.
[36] Balassa Bálint – Rimay János: A Néhai … Istenes Eneki … Posonban faber Mihály által 1676. /XI/ – 702 (recte: 705) l.
[37] Nádasi János: Annus Crucifixi Dei Jesu … Posonii Typis Coll. S. I. Anno M.DC.L. /=1650/ /XXI/ – 479 l.
[38] Officium B. M. Virg. Az-az Aszszonyunk Szüz Marianak … Posonban, 1643. /II/ – XXXXVI – 430 – /II/ l.
[39] Pázmány Péter: Hodoegus. Igazsagra- Vezerlö Kalavz … Posonban … M.DC.XXXVII. /=1637/ … Találtatik Nagy-Szombatban /XII/ – 1073 – /VII/ l.
[40] Veresmarti, Mihály: Intö S Taníto levél … Posomban, M.DC.XXXIX. /=1639/ … /II/ – XXVI – /IV/ – 298 – /XXIX/ l.
[41] Székhelyi, Miklós: D. T. O. M. A. Nicolai Szekhelyi … Exercitatio Philosophica … Posonii. (1638). /IV/ – 20 l.
[42] Balásfi Tamás: Echo Christiana Et Catholica … Impressum Anno Domini M.DC.XVI. /=1616/ … /II/ – 188 – /I/ l.
42 (Balásfi, Tamás): Epinicia Benedicto Nagi … Posonii. In: Aula Archiepiscopali, Anno M.DC.XVI. /=1616/ /XXIV/ l.[43] Pázmány Péter: Bizonyos Okok … Posonban, Gründer Gottfried által. M.DC.LXXI. /=1671/. /XXXV/ l.
[44] Speculum Passionis Domini … Franciscum Sigray … Reimpressum Posonii, Typis Joannis Gregorij Zerweg … M.DC.LXXV. /=1675/. /II/ – CCVII – /I/ l.
[45] Maria Halalra Valtaknak … Posomban 1647 … Aksamitek Zacharias által. /II/ – 30 l.
[46] Lessius, Leonhard: Tanáchkozás, Mellyet Kellen … Magarrá, Veresmarti Muhály … Nyomtattatott M.DC.XL. /=1640/ … Posonban /LII/ – 292 – /XX/ l.
[47] Officia Propria Sanctorum Patronorum regni Hvngariae … Posonii, Zypis Coll. Societatis Jesu. Anno M.DC.L. /=1650/ /IV/ – 48 l.
[48] Keresztyeni Tvdomanynak … Elseo Resze. /S. l., t., a./ (1640–1650 között). 40 – /VIII/ l.
[49] Bonaventura Sz.: Szent Bonaventura … rend-Tarto … Posonban, Zerweg Janis Gergely által 1677. /IV/ – 582 l.
[50] /Lessius, Leonhard/: Tanacskozas, Mellyiket Kellyen Az … Magyarrá forditattot … Posonban, M.DC.XI. /=1611/ /XVI/ – 271 l.
[51] /Hajnal Mátyás/: Ki-Tett Czégér … Posomban, M.DC.XL. /=1640/ … /II/ – 252 – II/ l.
[52] Külömbözö Vallasoknak … Posonban, Gründer Gottfried által. 1671. /XXVII/ l.
[53] Pázmány Péter: Imadsagos Könyv … Posonyban, M.DC.L. /=1650/ … /XLVIII/ – 571 – /IX/ l.
[54] /Vörös Mátyás (Nyéki)/: Tintinnabulum Tripudiantium … Posonban, 1636 … /II/ – 118 l.
[55] A Csáky – család tulajdonára mutatnak a Budapest MOL – ban hagyatékuk dokumentumaiban megőrzött nyomtatványok.