A kiadvány az alábbi három tanulmányt és azok képmellékleteit tartalmazza: „A Thuróczy-krónika illusztrációnak forrásai és a középkori magyar királyok ikonográfiája”, „Zeller Sebestyén” és „Binder János Fülüp”. A Thuróczy-krónika fametszeteit a szerző a középkori uralkodóképmások legfontosabb magyarországi sorozatait áttekintve elemzi. Szól az ábrázolás előzményeiről, a Képes Krónika miniatúráiról, majd a reneszánsz korban kialakult portré-sorozatokról. Áttekinti a Thuróczy-krónika brünni és augsburgi kiadásának történetét és fametszetes ábrázolástípusait (uralkodóképmások, címerképek, történeti jelentek). Részletes összehasonlító elemzést olvashatunk az augsburgi kiadás illusztrációiról és azok forrásvidékéről, mindenütt gondosan mérlegelve az esetleges magyarországi előképek lehetőségét. Csak kivételesen fordul elő eredetileg is a magyar történelem ábrázolására készült képtípus. A Thuróczy-krónika két kiadásának képei más jellegűek, mint a Képes Krónikáéi. A brünni kiadásban fellelhető az uralkodó rangjára utaló kompozíció (Attila képe az első, Mátyásé, mint „secundus Attiláé” az utolsó), az augsburgiban már nincs jelen. A Képes Krónikában az Anjou-ház uralkodásának jogszerűségét bizonyították az illusztrációk is. A képsorok utóéletének vizsgálata során szó esik a Nádasdy Ferenc által 1664-ben kiadott Mausoleum illusztrációiról, azok jellemzőiről és korábbi (17. század eleji) keletkezésükről, a képeket megrendelő Ferencffy Lőrinc kancelláriai titkár szerepéről, az ekkor már meglévő konkrét hazai ikonográfiai hagyomány jelenlétéről. A tanulmányt a brünni és augsburgi kiadások 42 ill. 66 fametszetének pontos leírása zárja.

A következő két tanulmány a 18. század két legjelentősebb magyarországi rézmetszőjének működését és műveit tekinti át. Az önmagát többször kamarai rézmetszőnek feltűntető Zeller Sebestyén a 18. század közepét követően sok építészeti rajz- és térképmásolatot készített, kamarai tisztviselők megrendelésit teljesítette. Legtöbb műve nyugat-magyarországi vonatkozású szakrális jellegű grafika. Műveinek a kötetben közölt katalógusa 140 tételes, ebből datált rézmetszet 95, datálatlan rézmetszet 27, rajzmásolat 18. Binder János Fülöp (†1811) volt a 18–19. század fordulójának legtöbbet foglalkoztatott hazai grafikusa. Sok nyomdai megrendelést kapott (pl. a Budára költözött Egyetemi Nyomdától), rengeteg szakrális illusztrációt készített. Binder körül már önálló hazai rézmetsző műhely alakult ki. Eddig 388 rézmetsztét vette számba a kutatás. Közülük datált 304, datálatlan 72, a Binder-műhelyben keletkezett 12.

A műmellékleten található képek (a Thuróczy-krónika illusztrációihoz hasonlító anyag is) a Művészettörténeti füzetektől megszokottan jó minőségűek. A három tanulmány (a szükséges változtatásokkal), továbbá a 193 képről készített jegyzék németül is olvasható a kötetben.

Szelestei N. László