Kronológiai sorrendet követek. A 18–20. században birtokolt könyveket az alábbi séma szerint ismertetem:

A possessor neve.

A könyv rövid címleírása; a hatjegyű arab számok a raktári jelzetek.

A bejegyzés szövege, az ex libris adatai, a bélyegzőlenyomat szövege.

Eddigi közleményeimtől eltérően vásárlási bejegyzéseket is ismertetek. Azt a könyvet, amely valamikor Dessewffy József gróf birtokában volt, csillaggal jelöltem meg.

Fuker Frigyes Jakab

(1749–1805)

Le Passe – tems agreable ou nouveau choix de bons-mots de pensées ingénieuses.. gasconnades… tant en prose qu’en vers. 1–2. Amsterdam–Leipzig, 1743, Arkstée – Merkus. (751.483/1–2)

[Emery, Édouard Félix Etienne]: Nouveau recueil des plus beaux secrets de medecine, pour la guérison de toutes sortes de maladies. 1–4. Paris, 1737, Ribou. (760.488/1–4)

*Mariotte, Edme: Oeuvres de – divisées en deux tomes. Tome 2. Leyden, 1717, Vander. (720.090)

[447„Ex Bibliotheca Fukeriana Cassoviae” (Ex libris.)1

A könyvjegy ritka, nem jegyzi egyetlen magyar ex libris katalógus sem. Fuker Frigyes Jakab Kassán született, Nagyszombatban végezte az egyetemet, 1773-tól szülővárosában és Tállyán folytatott orvosi praxist. Műveinek jegyzékéből kitűnik, hogy az orvostudományon kívül a földrajz az egyháztörténet és a neveléstörténet tárgyköréből is publikált, hazánkban és Ausztriában.2 Disszertációjáról („Generalia medicinae” Tyrnaviae 1773.) Horányi ad tartalmi ismertetést.3

Milesz József

(1758–1793)4

Osterwald, Jean Frédéric: Argumens et reflexions sur les livres et sur les chapitres de la Sainte Bible. Neuchatel, 1747, Boyve. (115.033)

„Liber Kollegii (!) Reformatorum Debrecinenis, proprio Bibliotheca eiusdem aere comparatus A[nn]o 1769 reliquorum seriei insertus per Josephum Milesz Bibliothecar. [ium] ordinar[ium]”.

Milesz orvosdoktor és bölcseleti tanár volt. A debreceni kollégiumban tanult, ahol 1758-ban lépett a felső osztályokba. 1769-től főiskolai könyvtáros. Franekerben peregrinált, ott nyerte orvosdoktori képesítését. 1786-tól volt a kollégium tanára. Hatvani István veje volt. Orvostudományi műveket tett közzé latin és magyar nyelven.5

Szentgyörgyi József

(1765–1813)

Marcus Antoninus: Libri XII eorum quae de seipso ad seipsum scripsit ad exemplar Oxoniense CIC I C CCIIII (= 1704 recusi) Leipzig, 1729, Walther. (756.074)

„Josephi Szentgyörgyi M.[edicinae] D.[octoris]”

A possessor Nagykőrösön, majd Debrecenben tanult, utóbbi helyen 1780-ban lépett a felső classisba. Az orvosi pályára készülve Németországban peregrinált, végül Bécsben avatták orvosdoktorrá. 1799-től haláláig Debrecen főorvosa volt. Tankönyveket írt.6 Levelezett Kazinczy Ferenccel, e levelezés orvosi vonatkozásait Halmy Márta tette közzé.7

Horvát István

(1784–1846)

Wagner, Franciscus: Mensis chronologicus seu universa chronologia lectionibus, nunc duabus supra triginta, perspicua facilique methodo comprehensa. Zagreb, 1725, Pallas. (752.510)

Vander Marck, Henricus Hadrianus: Bibliotheca Marckiana summa cura et maximis sumptibus sibi comparavit. S’Gravenhage, 1727. Hondt. (753.054)

[448„Horvát István Könyvtárából”

Horvát történész, nyelvész egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának őre. Életéről és munkásságáról több forrásból tájékozódhatunk.8

Bernát Mihály (bernátfalvi)

(? – 1821)

Erasmus, Desiderius Roterodamus: Colloquia familiaria. Ulm, 1712. Wagner (756.025/coll. 1.)

Erasmus, Desiderius Roterodamus: Morias enkomion, sive declamatio in Laudem Stultitiae. Ulm, 1712. ny.n. (756.025/coll. 2.)

„A Bernátfalvi Bernát Mihály9 Könyves-tárjából”

Ex libris.10

A possessor Heves megye alügyésze, festő vegyész és mechanikus volt, polihisztori hajlamokkal. Szép könyvtárat, valamint geológiai gyűjteményt birtokolt. Egy kéziratát (Lavotta János élete) az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.11

Bod Péter (felsőcsernátoni)

(18. sz. második fele)

Buchanan, Georgius: Paraphrasis Psalmorum Davidis poetica. Glasgow, 1750, Urie. (752.237)

„Petrus Bod emi Traiecti ad Rhenum XVIII Calend [?] 6 Februar I. A.R.S.” [?]
CIC ICCXCV (= 1795)

Bod Péter nem matrikulált Utrechtben.12 1794-ben kezdi meg szolgálatát a Gubernium Transsylvanicumnál.13 Szolgálati, vagy magánutazást tett Németalföldön, nem lehet tudni. Az elülső védőlapon margináliák Bod Péter írásával, magyar nyelven, Buchanan életének eseményeiről.

Simonyi András

(18. sz. utolsó harmada 19. sz. eleje)

Franciscus, Xaverius: Epistolarum libri quinque. Wien, 1747, Kaliwoda. (756.018)

„Andreae Simonyi Pestini 1795”

Simonyi András bölcseleti doktor császári és királyi kamarás, királyi táblai ügyvéd, Szabolcs és Szatmár megyék táblabírája volt. Főképpen latinul írt, magyarul üdvözlő versei jelentek meg.14

[449Lugossy József

(1812–1884)

Kemény János: Commentatio historico- juridica de jure succedendi …… domus Austriacae in regnum Hungariae. Halle, 1731, Hilliger. (763.000 )

„Lugossy”

Tacitus, Publius Cornelius: Opera quae extant omnia. Amsterdam, 1734, Jansson – Waesberg (753.125)

Elülső védőlapon „Lugossy”, majd egy sor áthúzott szöveg után a 19. sz. első felében megjelent magyarra fordított Tacitus művek felsorolása.

A címlapon: „L.[ugossy] 1839”

Hugo, Hermannus: De prima scribendi origine et universa rei literariae antiquitate–praefationem et indices adjecit. C.[hristianus] H.[enricus] Trotz. Utrecht, 1738, Besseling. (759.752)

„Lugossy”

Lugossy József református tanár volt, 1827-től Debrecenben tanult, 1840-ben egy évig a berlini egyetem hallgatója volt. 1845-ben nevezték ki Debrecenben a Református Kollégium magyar nyelv és irodalom tanszékére, amellyel össze volt kötve a kollégiumi könyvtárosság. A Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben levelező, 1858-ban rendes tagjává választotta.15

Irodalomtörténész, természettudós és orientalista volt.16 Ő írta az első magyar nyelvű arab nyelvtant.17

Ballagi Mór

(1815–1891)

Luther, Martin: Liber de servo arbitrio, contra Des.[iderium] Eras.[mum] Roterodamum. Strasbourg, 1707, ny.n. (764.329)

„Dr. Ballagi Mór”

(Ovális bélyegző lenyomata)

Ballagi Mór – a teológus, nyelvész, szótáríró, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának pályafutásáról és életművéről számos forrásból lehet adatokat szerezni.18 A református egyházban betöltött tisztségeit, valamint teológiai tárgyú műveit Zoványi Jenő foglalta össze.19 Ballagi könyvtára – fiáéval – Aladáréval egyesítve Budapest legnagyobb magánkönyvtára volt,20 a maga idejében.

Károlyi Sámuel

(1818–1862)

Helvetius, Jean Adrien: Traité des maladies les plus frequentes, et des remedés propres á les guerir. Paris, 1727, Le Mercier. (720.428)

[450„Dr. Károlyi”

Orvosdoktor, középiskoláit Sárospatakon, a medicinát Pesten végezte. Szépirodalmi és orvostudományi munkásságot fejtett ki.21

Nagy Iván

(1824–1898)

Schmeizel, Martinus: Commentatio historica de coronis, tam antiquis, quam modernis iisque regiis. Jena, 1712, Gollner (757.484)

Barth, Conrad Adam: Memoires de la reine de Hongrie. Leipzig, 1745, Knoch–Esslinger (751.310)

„Nagy Iván”

Bélyegzőlenyomat mindkét könyvben.

A possessor történész, heraldikus, genealógus volt.22 Tízezer kötetes könyvtárát horpácsi házában maga gondozta, katalogizálta, sőt egyes könyveket be is kötött.23

Finály Henrik

(1825–1898)

Noltenius, Johannes Fridericus: Lexicon latinae linguae. Leipzig – Helmstadt, 1744, Weygand. (779.157)

„Finály Henrik”

(Díszes bélyegző lenyomata)

Valerius Maximus: Libri novem factorum dictorumque memorabilium. Leyden, 1726, Luchtmans. (781.026)

„Finály Henrik”

(Bélyegzőlenyomat, díszítetlen)

A possessor klasszika filológus, egyetemi tanár, lexikográfus a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.24 Szótárát ma is nagy haszonnal forgatjuk.

Leopold Pfaff25

(1837–1914)

Estor, Johann Georg: Ausserlesene kleine Schriften. Giessen, 1734–1736, Krieger (728.789)

„Bibliothek des Prof. Dr. L. Pfaff”

(Bélyegzőlenyomat)

„A Debreceni M. Kir. Tudományegyetem Könyvtára”

[451(Címeres kör alakú bélyegző lenyomata, eddig nem fordult elő egyetlen általam kézbe vett könyvben sem.)

Pfaff erdélyi szász volt. A Pfaff könyvtár szétszóródott a Debreceni Egyetemi Könyvtár állományában.

Ágoston József (kisjókai)26

Belius, Carolus Andreas: De Maria Hungariae regina…. commentatio historico-critica. Leipzig, 1742, Schniebes. (759.508)

„Kis-Jókai Ágoston József Könyvtárából”

Ex libris jelmondattal.27

A possessor építészmérnök. Költeményt, szakcikkeket, irodalomtörténeti tanulmányt tett közzé. Dolgozott az Első Magyar Általános Biztosítónál. 1896–1901 között Somogy megye tabi járásának országgyűlési képviselője volt. Értékes könyvtárat birtokolt, amelyet 1905-ben antikváriusnak adott el. Utóbbi a könyveket a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának kínálta fel megvételre, de az drágállotta, és nem vásárolta meg.

Ágoston Józsefet, mint neves hungarica gyűjtőt említi György Aladár.28 Ex librisének készítője: Akantisz Viktor (1864–?) íróként és grafikusként működött. 1919-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárába mint könyvművészeti előadó. 1929-ben nyugdíjazták.29

Farkas Lajos (losonci)30

(1806–1873)

és

Petrik Géza31

(1845–1925)

Columbus, Johannes: Incerti scriptoris Graeci fabulae aliquot Homericae de Ulixis erroribus ethice explicatae. Leyden, 1745, De Groot. (763.539)

„Farkas Lajos könyvtárából 1873. Dec. 10-én”

„Petrik Géza Budapesten”

Keret nélküli, igen apróbetűs hosszú bélyegző lenyomata.

Petrik 1879-ig volt antikvárius; Farkas Lajos könyvét talán annak halála után vásárolta meg.

Meltzl Hugo32

(1846–1908)

Loescher, V.[alentin] E.[rnst]: Literator Celta, seu de excolenda literatura Europaea. Leipzig, 1726, ny.n. (762.446)

„Meltzl”

[452Meltzl erdélyi szász, külföldön végezte az egyetemet. 1872-ben nevezték ki a kolozsvári egyetemre a német nyelv- és irodalom tanárának. 1894–1895-ben rektori méltóságot viselt. Tagja volt több külföldi irodalmi társaságnak, 1876 óta a Petőfi Társaságban is működött. Irodalomtörténeti és komparatisztikai dolgozatokat tett közzé.

Jendrássik Ernő

(1858–1921)

Nicolai, Ernestus Antonius (praeses)–Kerstens Io.[annes Christianus] (respondens): Dissertatio medica de spissitudine sanguinis. Halle, 1749, Hilliger. (761.648)

„Dr. Jendrássik”

(Bélyegzőlenyomat)

Jendrássik bel- és ideggyógyász volt, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; a Természettudományi Társaság elnöke.33

Írt egy belgyógyászati tankönyvet. Teljes pályaképét Ángyán János vázolta fel.34

Pekár Gyula

(1867–1937)

[Becket, Antoine]: Histoire du ministre de cardinal Martinusius, archevêque de Strigonie primat et regent de Royaume Hongrie. Paris, 1715, Compagnie des Libraires associez. (132.371)

Apponyi III. 2398.

„Pekár Gyula 1912 szept. Páris”

L’ Histoire et les Amours de Sapho [!] de Mytilene. Paris, 1724, Musier. (132.350)

„Pekár Gyula 1895. decz. 10 Páris.”

Vitriarius, Phil.[ippus] Rein.[hardus]: Institutiones juris naturae. Leyden, 1734, Luchtmans. (132.138)

„Julius Pekár A.[nno] D.[omini] [18]85 Kal.[endas] Sept.[embris] Budapestini”

Petit, Pierre: Traité historique sur les Amazones. 1–2. Leyden, 1718. Langerak. (132.363/1–2).

„Pekár Gyula 18[95] május 2. Páris”

Schlosserus, Frider.[icus] Philippus: Meditatio subseciva de aestimatione heraldica. Hannover, 1729, Förster (300.190)

„Pekár Gyula”

Dupuy, Pierre: Histoire de la condamnation des templiers. 2. Bruxelles, 1713, Toppens. (720.234)

„Pekár Gyula”

Kolb, Gregorius: Series Romanorum pontificum cum reflexionibus historicis. Köln, 1739, Veith. (763.347)

[453„Jul.[ius] Pekár [18]95. Kal.[endas] Mart.[ii] Budapestini”

A könyv kötéstábláján címke: „Graf. G. Budapesten ódonkönyvkereskedése van és elad könyveket minden nyelven és a tudomány minden ágából.” Az antikváriust nem sikerült azonosítanom; a címke35 az 1860-as években készülhetett.

Cantemir [Kantemir Antioh Dmitrievič]: Satyres. Avec l’histoire de sa vie. [Par I. S. Barkov]. Traduites en françois. [Par O. de Guasco] London, 1749, Nourse (132.351)

BMCPB CXX 777. h.

A 143–145. lapokon Teofil, a Novosszpaszki monostor archimandritájának latin nyelvű panegyricusa Kantemir tiszteletére.

Pekár a középiskolát Debrecenben, Budapesten és Bostonban végezte; a berlini és a pesti egyetemeken folytatott politikai és jogi tanulmányokat; három évig tanult a Sorbonne-on. 1911-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1919–1921 között kultuszállamtitkár és tárcanélküli miniszter volt.36 A róla szóló emlékbeszéd szerzője kiemeli, hogy könyvtára igen gazdag, szinte egész lakását betöltötte.37

Pekár Gyula könyvtárának egy része a debreceni Egyetemi Könyvtárba került. A gyarapodási napló folyószáma 1939. 36–55.38

E szám alatt összesen 2000 tételt (nem könyvet) leltároztak, sajnos nem jelezték a szerzeményezés mikéntjét (vétel? ajándék?).

A leltározás nagyjából a művek nyelve szerint történt; döntő többségük angol, francia és olasz nyelvű, de Pekárnak voltak spanyol, orosz, német, magyar, latin, görög és héber könyvei is. Megállapítható, hogy a Pekár-gyűjtemény révén főként szépirodalmi, irodalomtudományi, jogi, történelmi, filozófiai és vallási tárgyú művekkel gazdagodott az Egyetemi Könyvtár. A könyvek a possessor magas olvasói igényeiről tanúskodnak.

Krúdy Jenő

(1860?–1942)

és

Wodetzky József

(1872–1956)

Wolff, Christian: Auszug aus den Anfangsgründen aller matematischen Wissenschafften. Frankfurt–Leipzig, 1728, Renger. (763.461)

Rost, Johann Leonhard: Matematischer Lust- und Nutz-Garten. Nürnberg, 1745, Weigel. (763.464)

„Dr. Krúdy adományából”

(Bélyegzőlenyomat)

A debreceni Egyetemi Könyvtár 1926/1927. évi leltárkönyve szerint mindkét könyv Wodetzky Józseftől került a könyvtárba. Possessori nyomot nem hagyott maga után.

[454Krúdy Jenő orvosdoktor volt, Indiában működött, jelentős vagyont szerzett, jó felszerelt magán-csillagvizsgálót rendezett be. Tagja lett a londoni Royal Astronomical Societynak. Különösen sokat foglalkozott a csillagászati műszerekkel. Szorgalmazta a homorú tükrű teleszkópok alkalmazását. 1921-ben hazatért és felajánlotta az államnak saját csillagdája felszerelését. A berendezésből a debreceni Tisza István Tudományegyetem is kapott. Legnagyobb műszere egy 50 cm átmérőjű tükör ma is Debrecenben működik.39

Wodetzky József vázlatos pályaképét nekrológjából ismerhetjük meg.40 Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérvén 1912-ben kezdte meg egyetemi működését Budapesten. A debreceni egyetem Orvoskari Fizikai Tanszékére 1923-ban került. 1923–1934 között a bölcsészkaron is szakelőadóként működött.41 1934-ben a budapesti egyetem Csillagászati Intézetének igazgatója volt, majd a csillagászat professzora lett. Wodetzky tudományos nézeteiről és munkásságáról, érdeklődési köréről kimerítő szócikket írt a „Magyar Tudóslexikonba” Ponori Thewrewk Aurél.42

Wodetzky volt egyik alapítója és ügyvezető titkára a Stella Csillagászati Egyesületnek, amely Stella Almanach címen folyóiratot adott ki.43 Véleményem szerint Wolff és Rost munkáit Krúdy adományozta a debreceni csillagvizsgálónak, és azok Wodetzky kezén átmenve kerültek a debreceni Egyetemi Könyvtárba.

Gombos Albin

(1873–1938)

Vanierius, Jacobus: Praedium rusticum. Basel, 1750, Thurneisen. (759.116)

„Dr. Gombos Albin 527 sz.”

(Kézzel írt bejegyzés)

A possessor történész, medievista, 1912–1913-ban szerkeszti a Századokat. 1937-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Gyermekkönyveket is írt.44

Gerhardt Guidó

(1877 – 1944-ben még élt)

[Eleonora Maria Rosalia, Troppau és Jägerdorf hercegnő]: Freywillig-Auffgesprungener Granat Apffel des christlichen Samaritans. Wien, 1710, Voigt. (760.194/coll.1.)

Ein gantz neues und nutzbares Koch-Buch. Wien, 1710, Voigt. (760.194/coll.2)

„Gerhardt Guidó”

(Bélyegzőlenyomat)

A possessor kísérletügyi igazgató, a Magyar Királyi Vetőmagvizsgáló Állomás tisztviselője volt. Mezőgazdasági szakcikkeket tett közzé.45

[455Fabricius Endre (tóthlipcsei)

(1880 – 1942-ben még élt)

Ovidius Naso, Publius: Metamorphoseon libri XV. oder Bücher der Verwandelungen. Nürnberg, 1739, Krauss. (762.547)

„Liber Andreae Fabricii A[nn]o 1941”

(Kézzel írt bejegyzés)

Fabricius agrárszakember volt. Növénynemesítésről, gazdasági kérdésekről írt; Tessedik Sámuelről önálló műve van. Az OMGE igazgatóhelyetteseként és magántisztviselőként működött.46

Rugonfalvi Kis István

(1881–1957)

Calderino, Caesar: Dictionariolum sive thesaurus linguae Latinae… Bassano, 1743, Remondini. (728.564/coll. 1.)

Salici da Como, Gio[vanni] Andrea: Osservationi utilissime nella lingua volgare. Bassano, 1743, Remondini. (728.564/coll. 1.)

„Rugonfalvi Kis István”

(Ovális bélyegzőlenyomat)

Győrben volt levéltáros, családtörténeti, jogtörténeti és hivataltörténeti munkái vannak. 1914-ben nevezték ki a debreceni egyetem tanárává.47 1918-ban a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt, 1931–1932-ben rektori méltóságot viselt.48

Csobán Endre

(1882–1959)

Cellarius, Christophorus: Historia universalis, ac perspicue exposita. Jena, 1735, Bielcke. (753.218/coll. 1.)

Cellarius, Christophorus: Historia medii aevi. Jena, 1736, Bielcke. (752.218/coll. 2.)

Cellarius, Christophorus: Historia antiqua. Jena, 1739, Bielcke. (752.218/coll. 3.)

Ruchat, Abraham: Histoire de la réformation de la Suisse. 1–4. Genève, 1727–1728. Bousquet. (752.235)

Les Psaumes de David mis en vers françois, et revus par ordre de Synode Walon des Provinces… Dort–Leyden–Amsterdam, Rotterdam–S’Gravenhage, 1726, Van Braam, Haak, Humbert, Acher-Swart. (753.364/coll. 2.)

Kottáskönyv! A kolligátum első tagja: francia nyelvű Új Testamentum. Paris, 1678.

Faber, Basilius Soranus: Thesaurus eruditionis scholasticae. 1–2. Leipzig, 1735, Saalbach. (796.027)

Az eddig leírt könyvekben „Csobán Endre” bejegyzés található.

Ikenius, Conradus: Antiquitates Hebraicae secundum triplicem Judaeorum statum, ecclesiasticum, politicum et oeconomicum. Bremen, 1741. ny.n. (761.017)

Héber szövegrészek. E könyvnek előző tulajdonosát is azonosítani lehetett:

[456„Jos.[ephi] Luka 1878”

Nevezett római katolikus főtanító volt az Őrségben és Vas megyében tanított. Hírlapi cikkeket írt és egy katolikus egyházi énekeskönyvet adott ki.49

Csobán Endre tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. Eleinte hírlapírással foglalkozott, majd 1918-ban Debrecen főlevéltárosává nevezték ki. Elnöke volt a Monti Olaszbarát körnek és a Csokonai körnek. Ő szerkesztette a Kardos Albert Emlékkönyvet.50

Haraszti Emil

(1885–1958)

Rameau, [Jean Philippe]: Generation harmonique, ou traité de musique theorique et pratique. Paris, 1737, Peault fils. (762.153)

„Haraszti Emil Könyvtára”

(Bélyegzőlenyomat)

Haraszti tanulmányait a lipcsei és párizsi egyetemeken folytatta, bölcsészdoktori szigorlatot tett. 1907 óta a Pesti Hírlap zenekritikusa volt.51 Egyetemi címzetes rendkívüli tanári címet kapott, vezette a Nemzeti Zenedét és a Magyar Nemzeti Múzeum Zenei Osztályát. 1917-ben a budapesti egyetemen megkapta a rendkívüli tanári címet. 1927 óta többnyire Párizsban élt és alkotott. Magyar, német, francia és angol nyelven tett közzé monográfiákat és cikkeket.52 Haraszti munkássága felbecsülhetetlenül értékes a magyar zene külföldi megismertetésében; ő maga kivételes helyet foglal el a hazai zenetörténészek között.53 Munkatársa volt a Magyar Könyvszemlének is.

Járdányi Paulovics István

(1892–1952)

Caryophilus, Blasius: De antiquis marmoribaus opusculum. Utrecht, 1743, Besseling. (789.009/coll. 1.)

Caryophilus, Paschalis: De usu et praestantia thermarum Herculanarum, quae nuper in Dacia Trajani detectae sunt. Utrecht, 1743, Besseling. (789.009/coll. 2.)

„Járdányi Paulovics István Könyvtára”

(Bélyegzőlenyomat)

A régész, ókortörténész possessor 1940-től a debreceni egyetem nyilvános, rendes tanára volt, cikkei, tanulmányai felölelik a római régészet csaknem valamennyi területét.54 Gyűjtötte a latin auctorok 17–18. századi kiadásait, halála után sok könyve a debreceni Egyetemi Könyvtárba került.

Szabó Dezső

(1879–1945)

[457Hottinger, Johann Jacob: Helvetische Kirchen-Geschichten. Zürich, 1708, Bodmer. (750.813)

Muratori, Lodovico Antonio: Della forza della fantasia humana. Venezia, 1745, Pasquali. (750.691)

„Szabó Dezső Könyvtárából Ex Libris”55

Az író könyvtáráról megjelent egy párbeszéd;56 „Szabó Dezső ötezer könyve között” címmel, amelyből számunkra az a lényeges, hogy szerette és gyűjtötte a régi könyveket, valamint, hogy már a negyvenes években eladott néhány könyvet, ugyanakkor vásárolt is, így könyvtárának állománya cserélődött, változott.

Johann Baptist Wenckh

(17. század második fele – 18. század első fele)

Wenckh 1683-ban Leydenben lett orvosdoktor. Grácban élt, mint városi főorvos,57 Stiria udvari orvosa. Fő kutatási területe a nőgyógyászat és az urológia volt. Mária Terézia 1748-ban lovaggá emeli. Unokái nyertek osztrák bárói rangot.58 A magyarországi Wenckheim család tőle ered.59

A Debreceni Református Kollégium néhány diákjának possessori bejegyzése

Kecskeméti Biró András

(XVII. század vége – XVIII. század eleje)

Lavaterus, Ludovicus: De ritibus et institutis Ecclesiae Tigurinae. Zürich, 1702, Gessner. (720.314)

„Andreae B. Kecskeméti Compar.[avit] Tiguri Helvet.[iae] 1711”

A possessor 1706-ban subscribál a debreceni kollégiumban.60

Kármán András

(18. sz. közepe)

Tertullianus, Qu.[intus] Septimus Florens: Apologeticus. Leyden, 1718. Severin. (760.541/coll. 1.)

Mosheim, Jo.[hannes] Laur.[entius]: Disquisitio chronologico-critica de vera aetate Apologetici a Tertulliano conscripti. Leyden, 1720, Severin. (760.541/coll. 2.)

„Andreas Kármán Amstelodami 1762 d.[ie] 5 Maij valet 2. flor.[enos] Andreas Kármán m.[anu] pr.[opria].

Ifj. Kármán Andrást és testvérét Józsefet apjuk 1754-ben íratja be a kollégiumba.61

P. Kovács János

[458Menckenius, Jo.[annes] Burch.[ardus]: De charlataneria eruditorum declamationes duae. Amsterdam, 1747, Saalbach. (759.012)

„Ioann.[es] P. Kováts Comp.[aravit] [?] [1] 1764.

P. Kovács János 1755-ben subscribál.62

Ungi Pál

(18. sz. utolsó harmada)

Heineccius, Io.[hannes] Gottl.[ieb]: Praelectiones academicae in, Sam.[uelis] Pufendorfii de officio hominis. Berlin, 1742, Kunst. (763.608)

„Accessit Libris Pauli Ungi Timor D.[omini] est initium Sapientiae.”63

Ungi Pál 1777-ben a II. classis diákja a kollégiumban, debreceni illetőségű.64

Tikos István

(18. sz. vége)

Huetius, Petrus Daniel: Poemata. Utrecht, 1700, Brodelet. (752.993)

„Stephani Tikos”

Tikos subscripiójának éve: 1786.65

Halász József

és

Jenei Sámuel

Mestrezat, Jean: Exposition du chapitre VIII. de l’epitre de l’apotre S.[aint] Paul aux Romains, en XXX. Sermons. Amsterdam, 1703, Malherbe-Tirel. (720.216)

„Josephi Halász”

„Samuelis Jenei”

Halász József 1787-ben az I. classis diákja. Pápáról származik, atyja superintendens volt.66

Jenei Sámuel 1787-ben negyedéves a kollégiumban.67

A könyv kettejüké egyszerre nem lehetett, talán Jenei adta Halásznak??

[459Sárvári Pál

(18. sz. vége – 19. sz. eleje)

Perizonius, Jac.[obus]: Rerum per Europam maxime gestarum ab ineunte saeculo sextodecimos uasque ad Caroli V. mortem. Leyden, 1710. Van den Linden. (760.823)

„Pauli Sárvári Debrec.[ini] 1792”

A megadott évben a possessor a kollégium seniora volt.68

Nyirő Sámuel

(18.–19. sz. fordulója)

[Biblia] Hé Kainé Diathéké. Leipzig–Lübben, 1737, Voss. (753.343)

„Est Samuelis Nyirő”

A possessort az iskolai adattár már nem jegyzi, de mivel korábbi évekből is vannak könyvei – ezeket katalógusaimban már ismertettem – rögzítettem ezt a bejegyzést is.

Amint a dátumokból kitűnik, a diákok könyveiket néha tanulmányaik elvégzése után vásárolták, esetleg kései peregrináció idején, de csak az iskolai adattárból lehetett őket azonosítani.

Rövidítések

BMCPB       = British Museum General Catalogue of Printed Books. 1–263. Vol. London, 1965– = 1966.

Gulyás       = Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 1–17. Bp. 1939–1995.

MÉL       = Magyar Életrajzi Lexikon I–III. Bp. 1967–1981.

MTESZ       = A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. I–III. Bp. 1967–1976.

Nagy       = Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I– = XII. Pest, 1857–1865.

Szinnyei       = Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I–XIV. Bp. 1891–1914.

Thury       = Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. I–II. Pápa, 1906–1908.

ÚMIL       = Új Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. Bp. 1994.

Ojtozi Eszter