Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 4.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Aranka György és a debreceni diák rézmetszők. Bár a XVI. század közepétől folyamatos a nyomdászat Debrecenben, a rézmetszői tevékenység viszonylag megkésve, mintegy két évszázaddal később jelentkezett a városban.[1] A XVIII. század végén a debreceni református kollégium rézmetsző diákjai közül többen is kiemelkedő eredményeket értek el; az általuk készített térképek, atlaszok (mappák, vagy erdélyiesen: „abroszok”) ismertté váltak Magyarországon és Erdélyben is. A kollégium 1801 decemberében írott tanári jegyzőkönyve szerint az elvégzett munkák elismeréseként jutalomba részesítették Erőss Gábor (1779–1815) Pap József és Pethes Dávid diákrézmetszőket, ez utóbbi 1799-től volt a kollégiumban „subscribálva”. Ecsedi István, aki feldolgozta a kollégiumban folyt rézmetszői tevékenységet[2] – e három diákról írva kiemelte, hogy munkájuk „koronája” a Nagybritanniáról készült térkép, amelyről mutatványlapokat küldtek szét előfizetők gyűjtése céljából. [410
Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság – és annak sokáig titkára, Aranka György élénk kapcsolatot tartott fenn a nyomdászokkal, könyvnyomtatókkal, és mint az alábbi levél is bizonyítja – kapcsolatba került a hírnévre szert tett debreceni rézmetsző diákokkal is. A kialakult kapcsolatnak eddig mindössze az itt közlésre kerülő levél a bizonyítéka, amelyből kiderül, hogy a rézmetsző diákok 1802. november 18-án Arankához is levélben fordultak – arra számítva, hogy így is növelhetik a készülő munkájukra a várható előfizetők számát. Sajnos a diákok levele egyelőre nem került elő, mint ahogy lappang vagy végleg elveszett a levelezés többi darabja is. Aranka György itt közlésre kerülő válaszlevelét a debreceni kollégium egykori kézirattára őrzi R/744/4. sz. alatt; tartalma nem volt ismeretlen a kutatók előtt, de szövege először most kerül közlésre.
Aranka leveléből kiderül, hogy a rézmetsző diákok jól számítottak: mire kész Aranka válasza, már biztosított 30 igénylő, így nyugodtan megtoldja a megrendelést még húsz példánnyal. De a diákok munkájának az elismerését jelzi, amint Tóth Béla idézett könyvéből tudjuk (27. l.), hogy Erdélyből több helyről érkeznek további megrendelések; Erdély gubernátora, Bánffy György pénzadománnyal is kifejezte elismerését. Aranka Marosvásárhelyen pedig eredményes közvetítő lehetett; a mintapéldány pedig a munka minőségét hirdette.
Nagy kár, hogy a feltehetően folytatódó levelezési kapcsolatnak egyelőre nincs nyoma. De az egyetlen megmaradt Aranka levél így is bizonyítja a rézmetsző debreceni diákok eredményes munkáját, a növekvő érdeklődést, sőt ezen is túl, jól sejteti: a nyomdászok, könyvkötők, könyvárusok, és nem utolsó sorban a rézmetszők tevékenysége Magyarországon és Erdélyben is – része a kor szellemi életének.
Aranka György levele Erőss Gábor, Pap József és Pethes Dávid debreceni rézmetszőkhöz
Erőss Gábor, Pap Josef és Pethes Dávid ő Kelmeknek mint Érdemes Baráttyainak Aranka György
A mult Nov. 18.dikán irt Leveleket, Angliának melléje zárt Abroszszával együtt, örömmel vettem. Az értelme ez: Europát hasonlo 12 Szép abroszbann ki akarják Kelmetek adni; mindöszve a 12tőt 3 rft. 30 Xrért; mennék végire elöre, a mennyiben lehet, hogy itt és a vidékenn hány kelne el. Én egy jelentést melléje tévén és a közönséget bizonyossá tévén, hogy a más 11 Abroszok is hasonlo Szépek fognak lenni, mint a bé küldetett; mind a Mlgs [méltoságos] K.[irályi] Táblánn, mind a Városonn levö Uraságokrol mind a Colegyom beli Ifiuságtol feles jelentkezéseket vettem, hogy ha a Munka Szép és Jo lessz, az irt árron megveszik, csak tessék bé küldeni. A magokat jelentőknek számok többre megyen 30nál; de 50nt bátran bé lehet küldeni. Küldjék az én kezembe. Tegyenek beléje egy Levelet, v[agy] Antal[3] v[agy] Tompa[4] Ref. idevalo Profeszszor Urakhoz valamellyikhez. Mert megeshetik hogy én azomban ollyan állapotban eshetem hogy azért e X bé küldendő Munkák se az pénz ne veszedelmezzék: a bátorságért ezt kell csinálni. Ha bizonyosabb és egyenesebb alkalmatosság nem leszen, a Debreczeni Sokadalomkor, a Kolosvári Könyvkötök bé hozzák. Pesti Könyvárrus Kiss István[5] Uram megmondja kire kell bizni. A Kelmetek munkájok mindenek előtt kedvességet; igyekezetek dicséretet nyert. Énis jo Szivel [411 ajánlom mindenben Szolgálatomat tehetségemig. T[ekintetes] Prof. Budai Ésaias[6] Urat szivesen tisztelem. Azonn kérem, hogy az eddig Debreczenben oskolák számára ki jött Classicusok pl. Phodrus (Phaedrus, Caius Julius ?), Comélius, Nepos, et. elszenvedhetetlen nyomtatás hibájival megrakva jövén ki, és azért bestelenül: ezt a bestelenséget vegye el a szép hirü nevü Debreczenröl. Aztis megkének jobbitani bennek: hogy a V betüt ne nyomtassák u-val. Más a mai világ ezenn az öregek tulajdonságánn, hogy az illyen aproságokbol nagyot csináljon, tul vagyon. Énpedig ajánlom magamat Kelmetek baráttságába és szerencséltetem!
M[aros]Vásárhely 20 Xbr [december] ’803.
Enyedi Sándor
[1] Tóth Béla: A debreceni rézmetsző diákok. Bp. 1976.
[2] Ecsedi István: A rézmetszés művészete a debreceni református kollégiumban. Debrecen, 1931.
[3] Antal János (1767–1854) a történelem és a filológia tanára a marosvásárhelyi református kollégiumban.
[4] Tompa János (1770–1834) professzor Marosvásárhelyen, majd Nagyenyeden.
[5] Kiss István (†1805) pesti könyvkereskedő.
[6] Budai Ézsaiás (1766–1822) a bölcselet és a hittan tudósa, professzor a debreceni kollégiumban. Arankával több levelet váltott.