Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 1.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
FIGYELŐ
Fülöp Géza köszöntése. A kis Vas megyei faluban, Hegyhátszentmártonban született Fülöp Géza 1928. március 5-én. 1939-től a szentgotthárdi ciszterciekhez járt gimnáziumba. A háborús évek miatt csak 1947-ben tehette le az érettségi vizsgát a már államosított Vörösmarty Gimnáziumban. A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán magyar és német szakon kezdte a később a könyvtáros szakkal kiegészített egyetemi tanulmányait, amelyeket – o tempora! – immár az állami Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezett be 1951-ben. Könyvtárosi és gimnáziumi tanári oklevél birtokában (1952, 1953) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában, valamint a Régi Könyvek és Ősnyomtatványok Gyűjteményében dolgozott, majd 1954 és 1959 között az újrainduló magyar lexikonkiadás munkatársaként az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségében, többek között az Új Magyar Lexikon és a Magyar Irodalmi Lexikon munkatársa és szerkesztője volt. Ekkor (1954) az ELTE Könyvtártudományi Tanszékére került előbb félállásban, majd 1961-től teljes állású adjunktusként. Kandidátusi értekezése Könzönségszervezés és magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban 1978-ban könyv alakban is megjelent. 1977-ben kinevezték docensnek. Jegyzetei, egyetemi előadásainak és érdeklődési körének megfelelően, a nyomtatott könyv történetével, elsősorban a felvilágosodás kori írók és közönségük szerteágazó ismereteket kívánó kapcsolatának elemzésével foglalkoznak. A Könyvtártudományi Tanszéken tanítással eltöltött bő három évtized során Fülöp Géza tolla alól olyan tanulmányok és monográfiák kerültek ki, amelyek a könyvtárosképzés nélkülözhetetlen segédeszközeivé váltak. Nem szabad itt említés nélkül hagyni a legendássá vált és hosszú ideig még ezután is nélkülözhetetlen A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében (I. 1963., II. 1970.) című igényes és korában hézagpótló forrásgyűjteményt, amelynek az első két kötet során volt munkatársa, jelenleg pedig az 1945 utáni időszak könyvkultúráját felölelő harmadik kötetén dolgozik. A Könyvtártudományi Tanszék 1993-ban új helyre, a régi bölcsészkar Múzeum körúti épületébe költözött. A [77 Tanszéken tanszékvezetőként eltöltött éveinek egyik fontos és messzire ható mozzanata volt, hogy a rendszerváltozás utáni években (1990–1993) sikerült a könyvtárosképzés reformját megvalósítania, ami a tanszék tantervének kiszélesítését vonta maga után. Ennek következtében az informatika teret nyert a könyvtárosképzésben a budapesi tanszék tantárgykínálatában. Ez a tény a könyvtári munka tartalmának világszerte észlelt hangsúlyeltolódását tükrözte, a gyakorlatban pedig azt jelentette, hogy a tanszéket gépteremmel, azaz számítógépekkel szerelték fel, és a szakmai kapcsolatokat ezentúl már a hálózaton is lehet és kell is továbbépíteni. A 90-es évek elején, részben Fülöp Géza szervezőképességének köszönhetően, a Tempus pályázat segítségével gyümölcsöző kapcsolatokat sikerült kiépíteni a deventeri (Hollandia) és a hannoveri (Németország) főiskola hasonló jellegű tanszékeivel, ami a hallgatóknak is lehetőséget nyújtott, hogy megismerkedjenek a külföldi könyvtárügy aktuális kérdéseivel, és tapasztalatokat szerezzenek. Fülöp Géza „tanszékvezetése” idején és azóta is a hallgatókat baráti, sőt családias hangulat fogadja a Könyvtártudományi tanszéken. Fülöp Géza különféle akadémiai és egyéb bizottságokban végzett munkáját nehéz lenne részletezni, emeljük ki, hogy tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Magyar Könyvszemle Szerkesztőbizottságának, valamint – és ez a határon kívüli magyarság iránti figyelmét jelzi – elnöke a Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriumának, amely az Erdélyi Múzeum Egylet működését segíti. Munkásságának elismeréseképpen 1991-ben Szabó Ervin Emlékéremmel tüntették ki. 1995-ben védte meg Olvasási kultúra és könyvkiadás Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban című doktori értekezését.
A magyar könyvtárosok nemzedékei tanulták tőle a szakma legnemesebb hagyományait, mindig érdekes kultúrtörténeti összefüggésekbe ágyazva. Ne feledjük, hogy két meghatározó elem jellemzi Fülöp Géza életútját: a tanítás fontossága és ebből kiindulva a tanítás szolgálatába állítható tudományos kutatás. Ma is, hetvenévesen, töretlen lelkesedéssel tanít könyvtártörténetet a budapesti tanszéken és vidéken is. Ad multos annos!
Sarbak Gábor