Magyar Könyvszemle   2. évf. 1877. 6.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

Vegyes közlemények.

Ő Császári és Apostoli Felsége Magyarország királya november 15-én a Nemzeti Múzeumot látogatásával szerencséltette, a mely alkalommal a könyvtár történeti és irodalomtörténeti kiállítását, valamint egyéb gyűjteményeit behatóan és kiváló érdeklődéssel megszemlélte. – Ugyancsak a nevezett kiállításról megjegyezzük, hogy arról több szakfolyóiratban, különösen a Drezdában kiadott »Neuer Anzeiger für Bibliographie und Bibliothekswissenschaft«, a bécsi »Österreichische Buchhändler-Correspondenz« és a »Figyelő« füzeteiben tüzetes ismertetések jelentek meg.

A M. N. Múzeum könyvtára az 1877. második felében 4466 kötet vagy füzet nyomtatványnyal szaporodott; és pedig ajándékul kapott 1092, köteles példány gyanánt 1388 és vásárolt 992 kötetet. Ezekhez járul 992 iskolai értesítvény, melyeket a könyvtár 1877. september 26-án kelt felhívására az ország mindenrendű tanintézetei [403hazafias készséggel siettek, a könyvtár gyűjteményének kiegészítésére beküldeni. – A kézírattár szaporodott ajándékul nyert 489 levéltári csomaggal (az Eszterházy család zólyomi ágának levéltára) 21 kézírattal és 23 oklevéllel. Vásároltatott 3 oklevél. – Könyvvásárlásra és kötésre fordíttatott 1528 frt 80 kr. – Az olvasók száma 8642-re ment, kik 18,262 nyomtatványt, 933 kéziratot és 6534 oklevelet használtak.

A múzeumi könyvtár deczember havában ismét több nevezetes munkával gyarapodott. A régi magyar irodalom termékei közűl megemlítjük Pécsi Lukács »Szent Agoston Doctornak … imadságit«, mely 1591-ben Nagyszombatban jelent meg. Ritka szép és tiszta példány, melynek bőrkötése kiváló ízléssel készült, és ily feliratot mutat: »S. K. Anno J. N. 1606.« Ekkorig csak egy teljes példány volt ismeretes: az Erdélyi Múzeumban. Ez a második. Csonka példány is csak kettő létezik e ritka munkából. A magyarországi hadi eseményekről közrebocsátott régi olasz hirlapokból is több ritka darabot sikerűlt Cohn berlini antiquárius utján szereznünk. – Kettőt emelünk ki a XVI-dik század végéről. Az egyik Esztergomnak 1595. september 2-án történt megvételét hirdeti: »La presa dell’ inespugnabile fortezza di Strigonia con altre vittorie ottenute dal Transiluano contra Turchi. Et il preparamento di Christiani per andar sotto Buda. Con la descrittione de Itagliani che si dice sono morti et feriti. Tradotta di Todesco in Italiano. Stampeta in Ferrara et ristampata in Bologna.« Kis 8-adrétű 8 lap. – A másik a királyi hadak 1598. október 9-iki győzedelméről szól, midőn Mátyás főherczeg a budai vizi-várost hatalmába ejtette. Czíme: »La presa della citta reale di Buda, capo di tutta l’Ungheria seguita a di 9 d’Ottobre 1598. Per il Serenissimo Arciduca Matthias. Publicata per Bernardino Beccari. In Ferrara. MDXCVIII.« Kis 8-adrétű 8 lap. A czímlap Budavárának és a gellérthegyi erődnek gyarlón rajzolt képét tünteti fel.

A M. N. Múzeum könyvtára a hazai írókhoz a következő felhívást fogja szétküldeni: »A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának legfőbb feladata, hogy a hazai írók munkáit lehetőleg teljesen egybegyűjtve, az utókornak fenntartsa. E végből az 1848-dik évi XVIII. törvényczikk elrendelte, hogy a hazai nyomdák összes nyomtatványaiknak egy példányát könyvtárunknak megküldjék. Azonban ezen törvény az 1850–67 közötti időben tényleg hatályon kívül [404volt helyezve, és azóta is nem vagyunk képesek annak egész kiterjedésében érvényt szerezni. Ennek következtében arra vagyunk utalva, hogy a könyvtár említett feladatának megoldásához az írók hazafias közreműködését vegyük igénybe. Ezennel van szerencsém közölni azon kiadványaink sorozatát, melyek könyvtárunkban meg vannak. És tisztelettel felkérem, hogy a hiányzókat – bárhol, bármily nyelven jelentek meg, és bármily kis terjedelműek – beküldeni szíveskedjék. Különös súlyt helyezek arra, hogy az önálló munkáknak minden kiadásait, és a folyóiratokban kiadott dolgozatoknak külön lenyomatait is birjuk.« Azon eredmény, melyet az egyházi schematismusok, az iskolai programmok és az 1848–49-diki hírlapok tárgyában tett felhívásainknak köszönhetünk, feljogosít arra a reményre, hogy a jelen felhívást is hasonló siker fogja koronázni.

Jelentés a M. Tud. Akadémia könyvtárának állapotáról, gyarapodásáról és használatáról 1877-ben. A könyvtár rendezése tudományos szakok szerint történik. Minden szakról két lajstrom készíttetik. Az egyik az inventárium, melybe a munkák folyó szám szerint, azaz úgy a mint a polczon vannak felállítva, írattatnak be; a másik az alphabetikus katalogus. Ebben a munkák czímei egyes lapokra íratnak; s azután a szerzők nevei szerint abc rendben állíttatnak egybe; vagy ha a szerző neve nem tudatik, akkor más szó, többnyire főnév vétetik vezérszónak. Egy munka csak egy számot kap, bármennyi kötetből álljon is. Ha a munka több kötetből áll, akkor ez a pajzska jobb alsó sarkában jeleltetik meg 1, 2, 3 .... számokkal. A pajzska a könyv felső külső, és belső oldalára ragasztatik.

A rendezés már jól előre haladt. A rendezett tudományos szakok száma 34-et tesz. Ezekből 1876 második feléig 27 volt elkészítve; 1876 második felétől 1877-ig pedig 7 szak lett lajstromozva. Azonban ezeknek még nem mindegyikéből készült el az inventárium is. Ama szakok, melyek 1876. septembertől mostanáig rendeztettek, a következők:

Statistika       346 munkával.

Anthropologia       93       »

Széptudomány       170       »

Nyelvtudomány       906       »

Class. philologia       284       »

[405Olasz-spanyol irodalom       165 munkával.

Germán (német, angol, skandináv) irodalom       623       »

Az elkészült alphabetikus katalogusok köteteinek száma 40-re megy, melyek az olvasóknak kiadatnak. Jelenleg a franczia irodalom és külföldi folyóiratok rendeztetnek. A nyelvtudományi és statistikai szakokban pedig a mult év óta bejött könyvek iktattatnak be.

A kézirattár rendezésén Jakab Elek akad. lev. tag dolgozik. Mult év, illetőleg 1875 óta a Bossányi-féle levéltárt, Kazinczy-féle kéziratokat, Rumy- és Teleky-féle levelezéseket rendezte.

A könyvkötés is pontosan folyik.

A lefolyt évben 728 munka 1043 kötetben és 179 füzetben lett bekötve.

Az Akadémia könyvtárának gyarapodása a külföldi társulatokkal, testületekkel folytatott csereviszony által történt. Ehhez járultak a magánosok ajándékai, a nagyon gyéren beküldött köteles példányok, saját kiadványai; végre a vétel utján történt járulékok.

Az összes gyarapodás 1877. jan. 2-tól dec. 19-ig 1918 nyomtatványból áll. Ezek közűl 438 nyomtatvány csere, 99 ajándék, 681 vétel utján, 202 akadémiai kiadvány, és csak 498 köteles példányképen jutott a könyvtárba. Ezeken kívűl járt 208 folyóirat, melyek közűl hazai 123 volt.

Itt meg kell ujítanom a régi panaszt. Értem a köteles példányok rendetlen beküldését. A magyar korona területén körűlbelűl 249 nyomda van. Ezek közűl 29, mondd huszonkilencz nyomda küldte be a lefolyt évben a törvény által rendelt köteles példányokat.

A nevezetesebb nyomdák közűl legrendesebben, s mondhatni mindent beküldtek, az Athenaeum nyomda Budapesten, Wigand Pozsonyban, Stein J. Kolozsvártt, a városi nyomda Debreczenben. – A budapesti részvény-nyomda, Rudnyánszky, Vodianer, Légrády testvérek stb. nyomdák fennállásuk óta egyetlen példányt sem küldtek be. – Itt az ideje, hogy ezt a dolgot rendezzék.

Az Akadémia folyó évben tényleg 72 társulattal állt csereviszonyban.

A könyvtár használata a következő:

A könyvtárban használt       9896 egyén       12074 munkát.

Hazai használatra kivett       194       »       1268       »

összesen ..       10090 egyén       13342 munkát olvasott.

[406A könyvtár 214 napon volt nyitva.

Szűnidő jun. 28.–sept. 15-ig tartott, mely idő alatt a könyvtár tisztogatása történt.

Hellebrant Árpád.

Jelentés a budapesti tudomány-egyetem könyvtárának rendezéséről, gyarapodásáról és forgalmáról 1877-ben. A jelen év folytán a tiszti személyzet a mult év jun. 16-án megkezdett könyvtár-rendezéssel volt elfoglalva, feldolgozván időközben a jelentékeny gyarapodást is.

A mult évben két főszak könyvei lettek czédulázva és számozva, u. m. a természettudományé és mathematikáé 7808 művel, az orvosi tudományoké 6388 művel; ehhez a folyó évben három főszak könyvei járultak s ezen művekről is egyidőben készült el a betűrendes és szakkatalogus. A tudományszakok következőleg vannak a könyvtárban képviselve. Jogtudományok. a) Jogtörténelem és encyclopaedia 676 művel; b) Észjog 294; c) Római jog 967; d) Egyházi jog 404; e) Közjog 1010; f) Magánjog és bányajog 475; g) Polgári törvénykezés és büntetőjog 1330; h) Váltó- és kereskedelmi jog 182; összesen 5338 művel. – Államtudományok. a) Politikai tudomány 1312; b) Nemzetgazdaság és pénzügytan 481; c) Statistica 504; d) Ipar és kereskedés 263; összesen 2560 művel. – Történelem és földrajz. a) Egyetemes és nem hazai történelem és segédtudományai 5735; b) Hazai történelem és segédtudományai 1856; c) Irodalomtörténet és bibliographia 1815; d) Műtörténet és régészet 639; e) Földrajz és utazások 2836; összesen 12,881 művel. Eddig tehát 5 főszak 34,975 művel lett rendezve.

A könyvtár gyarapodásáról szóló első helyen kell fölemlítenünk a II. Abdul Hamid szultánnak a budapesti tudomány-egyetemnek adott becses ajándékát, azon 35 darab codexet értve, melyek egykor Mátyás király könyvtárának alkatrészét képezték, s melyek f. év ápr. 28-án érkeztek hazánkba és helyeztettek el az egyetemi könyvtárba.

Ez évben könyvvásárlásokra és köttetésre a rendes 5000 frt évi dotatión kivül a nm. vallás- és közoktatási minister úr előterjesztése folytán a képviselőház által négy évre megszavazott 28,000 frtnak első 7000 frtos részlete is igénybe vétetett, úgy szintén 966 frt 53 kr. a karok díjalapjából. Ezen 12,966 frt 53 krnyi összegből 1422 mű szereztetett be; ezek közt 83 hazai és 89 külföldi hírlap és folyóirat; beköttetett 1302 darab könyv. A 7000 forintos rendkivüli [407dotatió célja drága munkák beszerzése és a könyvtár hiányos műveinek kiegészítése; ezen czélnak megfelelve több igen ritka és becses könyv szereztetett be u. m. a londoni Royal Society »Philosophical Transactions« czímű világhírű közlönyének 112 évfolyama, mely most 1665-től teljes; nem érdektelen tudnunk, hogy ebben hazánkfiai közül Bél Mátyás, Boscovich, Segner, Torkos és Zach Ferencz műveivel találkozunk; megvétettek továbbá az »Annales d’Oculistique. Bruxelles 1838–76.« 76 kötete. »Reise der Österr. Novara« teljes kiadása sat. Ki lettek egészítve a Troschel-féle »Archiv für Naturgeschichte«, »Hermes Zeitschrift für class. Philologie« sat. – Ezekhez járulnak az egyesek ajándékai és nyomdák küldeményei, melyek 210 könyvre és 180 miscellaneára tehetők.

Az egyetemi könyvtár forgalma 1877-ben.[1]

Hány nap volt nyitva Olvasók száma A használt művek száma Az olvasók átlagos száma Legtöbben voltak Legkevesebben voltak
Január 30 4547 5049 151 jan 30. 211 jan. 6. 52
Február 28 4687 5307 167 febr. 15. 240 febr. 13. 46
Márczius 28 4976 5642 178 márc 5. 226 márc. 25. 86
Április 28 4336 4859 155 april 25. 201 april 29. 51
Május 27 3253 3682 120 máj. 19. 162 május 31. 36
Junius 16 1026 1296 64 junius 2. 95 jun. 16. 48
September 30 3511 4190 117 sept. 25. 197 sept. 2. 46
October 31 6128 7606 198 oct. 29. 239 oct. 7. 148
November 27 5379 6781 200 nov. 10 155 nov. 18. 155
Deczember 27 4565 5782 170 dec. 3. 214 dec. 23. 100
272 42408 50194 156 febr. 15. 240 május 31. 36

A házon kivűl 573 kikölcsönző 1403 művet használt.

Nyitvatartási idő hétköznapokon d. u. 2-től 6-ig; ünnepnapokon d. e. 9-től 12 óráig.

Sz. J.

A »Magyarországi természettudományi- és mathematikai könyvészet 1472–1875,« melynek megirásával a kir. magyar Természettudományi Társulat idősb és ifjabb Szinnyei Józsefet bízta meg, elkészűlt. Ezen műbe föl vannak véve mindazon önálló könyvek és folyóiratokban megjelent czikkek, melyeket hazai irók vagy hazánkra [408vonatkozva külföldiek irtak; 4678 iró (4007 hazai, 680 külföldi) által 7068 önálló munka van képviselve és 2198 külföldi folyóiratokban megjelent czikk van fölsorolva. A fennebbi 7068 munkához még 1676 névtelenűl megjelent munka járult. Tehát összesen 8744 önálló munka a hazai természettudományi és mathematikai irodalom termelése; ezek közt 3957 magyar nyelven, 4787 idegen nyelveken jelent meg. Nemzeti irodalmunkra nézve ezen kedvezőtlen arány onnan származik, mert még a mult század végeig a tudományos művek nálunk csaknem kizárólag latin vagy német nyelven irattak, sőt az orvostudori értekezések és iskolai könyvek még a jelen század első három tizedében is latin nyelven adattak ki. A könyvészet az irók rövid életrajzi adatait is hozza és életrajzi repertóriumot közöl; legtöbb könyvnél utalás van a fővárosi könyvtárakra, melyekben feltalálhatók. A Természettudományi Társulat e nagy szorgalommal összeállított munkát közelebb bocsátja sajtó alá. Abban nem csak becses segédmunkát fog nyújtani a természettudományi irodalom művelőinek, hanem abban szellemi életünk történetének tiszteletre méltó emléket állított.

A m. tud. Akadémia keresi megvétel végett:

1. A Ludovica Akadémia közlönyének I. évfolyam február és augustusi füzeteit.

2. Orthmayr-Szentkláray. Történelmi adattár Csanád-egyházmegye hajdana s jelenéhez. I. évf. jul.–decz. füzeteket.


[1] Junius 17–aug. 31-ig a könyvtár olvasó-terme zárva volt.