A Corvinák. A török birodalom uralkodójának nagylelkű ajándéka, mely Hunyady Mátyás világhírű könyvtárának jelentékeny maradványait hazánknak visszaadta, könyvtáraink és könyvészetünk történetének egyik legörvendetesebb eseménye. A „Szemle” közelebbi füzete a 35 codexnek részletes ismertetését fogja hozni.

A kövecsesi Dancs-család levéltára. A Nemzeti Múzeum könyvtára újabban a gömörmegyei kövecsesi Dancs-család levéltárával szaporodott, melyet Dancs László kövecsesi földbirtokos úr, oly föltétel alatt bocsátott a Nemzeti Múzeum rendelkezésére, hogy itt a család tulajdonjogának föntartása mellett, örök letéteményképen elkülönítve őriztessék. Ez már a negyedik levéltár, melyet a Nemzeti Múzeum alig egy év alatt őrizete alá fogadott, hogy itt valamennyit közkincsévé tegye a hazai történetbuvároknak. A levéltár a Hanvay-levéltár szomszédságában van felállítva s az Árpád-házi királyok idejéből 6, a vegyes házi korszakból a mohácsi vészig 82, azontúl a legújabb korig 36, összesen 124 oklevelet, 206 levelet, 142 másolatot, 77 kötelezvényt, nyugtát és elenchust, mindössze 549 darabot tartalmaz. Legrégibb oklevele 1269-ből való, melyben az esztergomi káptalan bizonyítja: hogy Máté Mátyás fia Zabrag comes unokaöcscse, Sándort, Poruos fiát, a köztük fenforgott vitás ügyben, a káptalan szine előtt kielégítette. Érdekes továbbá [142a két lovaspecsétes oklevél, az egyik Fülöp nádor 1325-ik, a másik László, opuliai herczeg és nádor 1368. évi kiadványa; mindkettő meglehetősen conserválva. A magyar levelek közt legrégibb: Derencsény Ambrus záloglevele 1546-ból. – Mindezek a hazai történet, jogtörténet és közmivelődés-történethez, de különösen Gömörmegye monographiájához érdekes adalékokat fognak szolgáltatni.

Gróf Berényi Ferencz, mint családjának utolsó férfisarja, dús levéltárát a M. N. Múzeumnak ajánlotta fel. Ez az ötödik családi levéltár, mely egy év leforgása alatt, az országos könyvtárba jut.

Erdélyi szombatosok. A szombatosok felekezete Erdélyben Rákóczy György alatt kezdett terjedni, de 1638-ban a deési országgyűlésen elnyomatott. Ennek daczára azonban, az erdélyi részekben utódjaik mai napig léteznek s a Múzeum könyvtára a mult hónapban vásárolt 3 XVIII–XIX. századi magyar kéziratot, melyekben nevezett felekezetnek szertartásai egész terjedelmökben vannak foglalva. Érdekesek e kéziratok azért, mert magyar nyelven írvák, mely nyelv egyúttal a különben zsidó felekezetnek szertartási nyelve volt. Ajánljuk azok figyelmébe, kik a szombatosok történetével foglalkoznak.

Mustaffa budai pasa levelei. A múzeumi könyvtár újabban Mustaffa pasa eredeti levelezéseinek egy részét szerezte meg, melyeket a nevezett pasa 1572–1578 közötti időszakban Rudolf és Miksa császárokkal, Ernő főherczeggel, Trautson Jánossal és más magyarországi pasákkal folytatott. A pasák levelezései törökűl, a többiek magyarúl vannak írva és pedig szép tömör magyarsággal. Az érdekes levelek száma 48-ra megy.

A Rumy-család levéltára. Hasonlóképen vásárlás útján kerűlt legközelebb a könyvtár tulajdonába a Rumy-család egyik ágának levéltára, mely Vas, Somogy, Sopron, Zala, Nyitra és győrmegyei okmányokban gazdag. A levéltár 16 Árpád-kori, 109 Anjou-kori, 56 Zsigmond, Hunyady és Jagelló-kori oklevelet tartalmaz s a többi a mohácsi vészen túl terjedő XVI, XVII. és XVIII. századi oklevelekkel és levelekkel együtt összesen 301 darabot tesz ki.

A keszthelyi könyvtár. A „Könyv-Szemle” I. füzetében Szilágyi Sándor a bécsi Theresianum könyvtárának XVI. századbeli unicumjait ismerteti. Józsa László úrnak a keszthelyi gróf Festetich-féle könyvtár őrének szíves közléséből örömmel értesülünk, hogy a 4-ik szám alatt ismertetett munka (Igen szép historia Sigmond csaszarnak idejeben lött dolog … sine anno) ama könyvtárban [143is megvan; hogy továbbá a 11. szám alatt ismertetett munkának (Az … Troia … varosanac … veszedelmerol … Kolozsvar. 1586.) régibb, 1582. évi debreczeni kiadásából teljes példányt bír. Reméljük, hogy közelebb az említett könyvtárnok úrtól a keszthelyi könyvtár részletes ismertetését közölhetjük.

„Egy régi magyar könyv” czím alatt a „Magyar Állam” apr. 21-iki számában Tóth Mike tanár úr a „Könyv-Szemle” I. füzetének egyik közleménye alkalmából ismerteti Pesthi Gábor Nomenclatur-ájának 1538-iki kiadását, melynek egyetlen ismert példányát a kalocsai főegyházi könyvtár bírja. A tanár úr becses czikkére azonban két észrevételt kell tennünk. Mi azt mondottuk, hogy a Nomenclatura 1568-iki kiadásából két példányt ismerünk: a múzeumit és a szatmárit; a tanár úr szerint a kalocsai a „harmadik” példány. A bibliographia minden kiadást külön munka gyanánt tekint. És így az első kiadásból fennmaradt egy példányt a későbbi kiadások példányaitól szorosan meg kell különböztetni. Továbbá a tanár ur Jankovics Miklósról szólván, megjegyzi „úgy tudom, Kalocsán könyvtárnok volt”. Jankovics Miklós előkelő földbirtokos és köztudomás szerint európai hírű régész és gyűjtő volt, kinek könyv-, kézirat-, régiség- és érem-gyűjteményét az 1836-iki országgyűlés 125,000 ezüst forinton vásárolta meg a Nemzeti Múzeum részére, és kitől számos becses régészeti, könyvészeti és történeti dolgozatot bocsátott közre.

Az amerikai Egyesűlt-Államok könyvtárai. Az Egyesűlt-Államok kormánya a philadelphiai nemzetközi kiállítás alkalmából közrebocsátotta a terűletén fennálló nyilvános könyvtárak ismertetését. A munka czíme: „Public Libraries in the united states of America, their history, condition and management. Washington. 1876.” 1189 lapra terjedő kötet 3647 könyvtárt sorol fel és ismertet. E roppant szám akként magyarázható meg, hogy a lajstromba az összes tanintézetek könyvtárai fel vannak véve, olyanok is, melyeknek könyvkészlete 200–300 kötetből áll. Az Egyesűlt-Államok kormánya ezen munkát, mely a birodalom cultúrai állapotainak fényes emléke, a világ összes nagyobb könyvtárainak ajándékúl küldötte.

A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára többes példányai jegyzékének második füzete minap jelent meg és tartalmazza 1) a régi magyar irodalomhoz tartozó munkákat; 2) Magyarország történetére vonatkozó kisebb nyomtatványokat a XVI-ik és XVII-ik századból; [1443) az úgynevezett hungaricáknak egy részét és 4) az általános történelmet.

A „Magyar Könyvészet 1876-ban” czímű könyvészeti művet Makáry Gerő szerkesztése alatt kiadta a „budapesti könyvkereskedő-segédek egylete”; az előszóban kifejezvén, miszerint az egylet szándéka ezentúl minden évben ily kimutatást a lefolyt évben megjelent könyvekről kiadni, úgymint külföldön egyes kiadók már igen régen tesznek, például Hinrichs Lipcsében. Kívánatos volna, ha a derék egylet ebbeli szándéka csakugyan valósulna. Az előttünk fekvő és 1876-ról szóló kimutatás az egyes könyvek czímeit először szakok szerint röviden és azután betűrendben terjedelmesen közli. A czímek és a szakmutató összeállításánál a szerkesztő a Hinrichs-féle jegyzék rendszerét követte viszonyainkhoz alkalmazva, minthogy ezt Németországban is a könyvkereskedők jegyzékeik összeállításánál nagyrészben elfogadták. Ha az egylet jövőben nemcsak a magyar nyelven megjelent könyveket, hanem a többi Magyarországban élő nemzetiségek irodalmi termékeit is minél részletesebben közölné, úgy hogy ily módon Magyarország egy évi összes irodalmi működésével megismerkedhetnénk, ez által az említett egylet könyvészetünknek igen nagy szolgálatot tenne.

A kir. magyar természettudományi társulat könyvtárnoka, Heller Ágost, kiadta a társulat könyvtárának czímjegyzékét egy gondosan összeállított kötetben. Az egyes könyvek czímeit először szoros betűrendben terjedelmesen, és másodszor szakok szerint röviden közli. A szakok száma 17. A könyvtár állapota jelenleg 4528 mű 8314 darabban, ezek közt van 781 magyar.