TÁBOR ÁDÁM

Egy univerzális mester

  A 80 éves Vöröss László köszöntése

Miskini szelídség és transzparencia – a társadalom és a természet iránti száz irányú goethei kutatószenvedéllyel párosulva. Gyermeki csodálkozó képesség – kivételes életbölcsességgel és empátiával beoltva. Jórészt lappangó, alig ismert hat évtizedes írói életmű – szakmai körökben elismert társadalomorvostani, szociálpszichológiai, felsőoktatáskutatási könyvek, tanulmányok. Egy műhelyébe húzódó alkotó, aki eközben a 20. század jónéhány mesterének személyes tanítványa és több írói-kutatói baráti kör aktív tagja volt. Minden ízében szociális lény – de, mint az első Lélegzet-antológiában közölt versének Szókratésze, „nem ment el a népgyűlésbe”. Ilyen alkati és sors-ellentétek szinte predesztinálták a drámaírásra Vöröss Lászlót. Darabjaiban – a ’68 ihlette Sit in! és a libanoni polgárháborúban játszódó tragigroteszkje, az Alrfbatadsza kivételével – ókori, shakespeare-i vagy madáchi témákat-mintákat ütköztet a mai korproblémákkal, -stílussal és dramaturgiával. A Koraidő hőse például egy Pál nevű zseniális kettős-ügynökkel történt konfrontálódása után jut el Jehosua – Jézus – megértéséig. A tucatnyi darabból kettő jelent meg az író 1993-as kötetében, amelyet a kritika jól fogadott, de egy drámája sem került még színpadra.
      Vöröss László szociális érzékenységét gyerekként-ifjúként a diósgyőr-vasgyári munkáskolóniától, a szellemi-művészit a sorstól kapta. Kortárs barátjához, a testvér-szellem Vekerdi Lászlóhoz hasonlóan orvosként végez, de sohase praktizál. A Népszava közli első verseit; a pesti szociáldemokrata népi kollégiumban lakik, míg a kommunista diákok ostrommmal el nem foglalják az épületet. 1948-tól belső fél-emigrációban éli az életét. A SOTE Egészségügyi Szervezési Intézetének adjunktusa, majd oktatáskutató; tudományos társaságoknak, a Természet Világa és más folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja. És közben a publikálás minden esélye nélkül ír.
      A népgyűlésre nem ment el – de Németh Lászlóhoz és Fülep Lajoshoz igen; a cionista ellenállás egyik volt vezetőjének, a Buberrel levelező filozófus Szilágyi Ernőnek is hű tanítványa lett. Fülephez őt is Fodor András viszi el, 1964-ben, hogy azután vele, Csanak Dórával, Vekerdivel, Beney Zsuzsáékkal, feleségével – máig társával – Judittal és még néhányukkal Fülep legbenső körének tagja legyen. Mint remek esszéjében írja később, „Fülep árnyéka védi” ma is. Vöröss gazdag, de világos gondolatfűzésű és érzékletes nyelvű esszéista; folyóiratokban közölt írásai mestereiről, író-, művész és tudósbarátairól  remekbe szabott szellemi portrék. Ifjúkori legjobb barátjáról, a rokon társadalmi gyökerű és szellemiségű Kondor Béláról nemrég fejezett be egy kismonográfia értékű tanulmányt.
      Nyitottsága és nyíltsága, radarszerű érzékenysége, hihetetlenül gyors reakció- és asszociációs készsége, levegős aurája, tapintata és szolidaritása, holisztikus alapú, roppant széles tudományos, filozófiai, irodalmi, művészeti ismeretköre ideálisan produktív beszélgetőtárssá teszi. Ezért kedvelték mesterei az április 15-én 80 esztendős Vöröss Lászlót, aki máig tanítványuknak vallja magát – ám igazi ismerői számára már ő is régen mester. Adjon neki még sok kutató-alkotó időt az Időtlen!