|
TÓTH
IMRE
A lélek nulla foka
Ma Poncius Pilatussal reggeliztem.
Azt mondta, van egy
karok nélküli szobor az antimon-parton.
Aki minden nap arra jár, láthatja,
ez még nem a halál.
Csak az látható, ami ég. A lélek nulla fokán, a gyulladásponton
túl. Építs új testet magadnak.
Mert eljön a fekete tanítvány, aki az idők rendjében érlelődött újra.
Arca mint a hó, szíve mint a holló.
Az istenkirályok városa előtt,
levetkőzöm a személyes ént,
kiiratkozom az élők sorából,
vesszőfutásom véget ér.
A halálod napján születtem,
én vagyok az utolsó ember,
az utolsó, aki még érti szavad. |
|