|
CSOKITS
JÁNOS
Adalék egy tokaji adomához
A tokaji borok múltjából ránkmaradt
anekdoták közül az egyik legkedvesebb epizód színhelye a tridenti zsinat.
IV. Pius pápa 1562. január 18-ára hívta össze a többször megszakított tárgyalások
és viták záróülésszakát. Az egyik magyar résztvevő, Draskovich György pécsi
püspök, később kalocsai érsek és bíboros, több átalag tállyai bort vitt
ajándékba Pius pápának.
A Szentatya
az ülések között rendezett egyik ebéden sorban megkóstolta a legjobb campaniai
borokat, köztük a Lacrima Christit. Végül Draskovich püspök megkínálta
egy bilikom tállyaival. A pápa elragadtatásában a következő szójátékot
rögtönözte pentameterben: Summum pontificem talia vina decent! (A
legfőbb paphoz ilyen borok illenek!) A szójátékban a latin "talia" kettős
jelentésű: ilyen és tállyai.
Először egy
borászati könyvben találkoztam a történettel (Katona József és Dömötör
József: Magyar borok és magyar borvidékek, 1963). A borászok helyesen
IV. Pius pápát írnak, de Draskovichot zágrábi püspöknek titulálják, holott
ahhoz a méltósághoz csak 1563-ban jutott hozzá.
Néhány évvel
később olvastam Móra Ferenc Elkallódott riportok című gyűjteményében
a Talia vina esetét. Móra III. Gyula pápával kóstoltatja meg a tállyait,
aki akkor már nem élt: 1555-ben hunyt el. Meglepő részlet: Móra szerint
a pápa "játékos elméjű udvari papjai ezzel a pentameterrel ünnepelték meg
a tokai aszút", vagyis szerinte a pentameter nem a Szentatya ötlete volt.
Harmadszor
Tóth Béla Magyar anekdotakincs című gyűjteményében fedeztem fel
a pápa és a tállyai aszú találkozását. Ő is III. Gyulával kóstoltatja meg
a nemes italt, de legalább megadja a történet forrását: Bocatius Jánost.
A Magyar Életrajzi Lexikonból tudtam meg, hogy Bocatius (1549-1621)
humanista költő és író volt. Valószínűleg mind a három változatnak ő a
forrása, bár az nem derül ki a lexikonból, hogy melyik művét használták
a tokaji borok tisztelői.
A pápai pentameter
olvasásakor eszembe jutott, hogy ezt a sorfajtát a klasszikusok csak a
hexameter után, a disztichon második soraként használták. De hát, mondtam
magamnak, ez a pápa jogásznak, nem költőnek készült és idézett szójátékát
nem versnek szánta. Ezzel napirendre tértem a "Medighino"-nak becézett,
szellemes Medici pápa pentameteréről szóló adomák variánsai fölött.
Nemrégiben
Martialis (Kr. u. 40-104) verseit lapozgatva az alábbi pentameterre bukkantam:
Limina nec vatem talia damna decent.* (Ilyen időveszteség nem illik
a költőhöz.) A pentameter, a mondat szórendje, különösen a talia damna
decent, nyomban elárulja az ötlet forrását. Akárki eszelte ki a tokajit
méltató verssort, a fentiek alapján biztosra vehetjük, hogy Martialis olvasója
volt. Teljesítménye emlékezetes, Tokaj anekdotakincse pedig egy újabb filológiai
adattal gyarapszik.
* A sor helye Martialis
művében: X.58.12. - A verset Julius Sextus Frontinusnak írta, aki a Kr.
u. I. század második felében megbecsült hadvezér, mérnök és közéleti
személyiség volt. |
|