Lejárt pénzérmék
 

Hajnali egykor leteszem
magam mellé a könyvet
és azonnal elalszom. Hatkor
csörgőre ébredek,
végigmegyek a lakáson.
1/2 7-kor a fiam ágyához érek.

+

1/4 7-kor megfürdök,
a forró vízben ülve
régi autónkra gondolok,
mely csak egyszer nem
indult el, mikor a vevők
jöttek érte.
Lassan be kell fizetnünk rá
az idei adót.

+

A hó leesett, de egy hét
múlva el is olvadt.
A tél egy hétig tart manapság.
A mesében, amit olvasunk,
három nap egy esztendő.
Egy évtized tíz óra.
Az élet kicsöngetésig tart.

+

Vendégségre készülve
fél órán át tormát reszeltem.
Közel volt a túlvilág.
A gyökér, amíg mostam,
ugyanolyannak tűnt,
mint egy fehérrépa.
Mindennap kéne a sírásra
valami ürügy.

+

A fehérrépa és a torma
nem ránézésre különböznek.
Reszelés közben lecsukom
a szemem. És negyed óra
elteltével meglátom
a torma igazi alakját.

+

A rút arcú bölcs,
az érzelmes varjú,
a vízkedvelő szurok
a város fel nem ismert
remetéi.

+

A langyos és esős januárban
a pénzfelvevő géphez érek.
A pénz két össze nem mérhető
dolog összeméréséből származik.
A járdán széttaposott kutyapiszok.
A piros lámpa egy pillanatra
elnémítja az autókat,
a beálló csendben meghallom
egy rigó meglepett kiáltását.

+

Bármit teszek, a gondolataim
túlbillennek rajtam.
Vonaton ülve az Ulyssest
olvasom. Pillantásom
kitéved a Duna fölé.

+

Veszélyes a dolgok igazi
alakját keresni, mert
megharagítod a téged
mindenütt körülvevő
műanyagot.
Pedig választanod kell,
két úrral nem vitázhatsz
egyszerre eredményesen.

+

A vadonba tartok reggel,
mikor fiam az iskolába
kisérem. A házakba
dinoszauruszok lelke
költözött. Hol volt még
az ő idejükben a jó és a rossz?

+

Szeretném megtisztítani
a gondolatokat a gondolatoktól.
Az ablak alatt autók
vonulásának kitaposott útja.
A cseréppel fedett hegyek
szirtfokán mindig ül galamb.

+

Nem elmondani, amit
elmondani akarok.
Nem is akarni,
amit nem mondok.
Nem azért nem mondani,
mert nem lehet.
És közben egyáltalán
nem hallgatni.

+

Kipakolni 12 tojást
a hűtőszekrénybe.
Poharas mustárt tenni
a polcra. Előkészíteni
a reggelihez a tejet,
a vacsorához a sört.

+

Egyedüllétet csinálni
fejhallgatóval,
zajfüggönnyel,
számítógépablakkal.
Kinyitom a szemem,
becsukok egy fájlt.

+

Meditálni annyi,
mint befelé figyelni.
De mi történik, ha be van
falazva az ablak,
fel van vakolva a fal,
a vakolat diszperzittel
kifestve, és a festékre valaki
olvashatatlan betűket sprézett?

+

A cellám határa a könyvespolc,
egy tikfa virágállvány.
Az asztalom szélére állított könyvtorony.
Az öreg szőnyeg még elvisz
a komód sarkáig.
A számítógép képernyőjében
néha tükröződni látom magam.

+

Reggeli rosszullét után
fölkel a feleségem.
Lányunkat öltözteti.
Beszélni tanuló kisfiukról
csevegnek.

+

Este a feleségem hústűvel egymáshoz
rögzített két jókora pulykafertályt.
Középre szalonnacsíkokat,
fokhagymát rejtett.
Hol élhetett a disznó,
hol a, talán két, pulyka?
A fokhagyma merre csírázott?
Haragszanak-e most
egymásra? A harag rossz
tanácsadó, a félelem jó
ételízesítő.

+

Hárman vagyunk itthon,
feleségem ír, én a napot
lopom, és már sikerült is
a zsebéből idecsenni
valamit a papírra.
Lányom mesét hallgat
magnóról. Fiam ötszáz
méterre innen iskolában ül.

+

Tanulni nem az iskolában
kell. Élni nem az életben.
Meghalni nem a temetőben.
Nézni sem szemmel.
De akkor hol, mikor,
miért?

+

Saláta, krumpli, füstölt
sonka. A koldusnak
tegnap száz forintot
adtunk. Ő legalább
nem csapott be. Azt
adta a pénzünkért,
amit ígért.

+

Lejárt pénzérméket
hordok a pénztárcámban.
Két, már nem létező dolgot
hasonlítok össze velük.

+

Mennyibe kerülne, ha ki
kéne fizetnünk
egy folyó megteremtését,
egy hegy megépítését,
a hibátlan fogsort,
a tökéletesen látó szemlencsét?
A bérleti díj is elég sok.