A képed
 

Mivel a legszebb vagy,
nem lehet ábrázolni.
Nem is szabadna talán.
Hogy láthassalak, elvetem
sorra a képeidet.
Az lát téged, aki
lehúnyja szemét.
Egyedül te vagy a "ki",
meg a "hol". A helyéről
mindent kiszorítasz, hogy
végre megtalálja magát.
Lebegni a "között"-ben,
ez a biztonság. Csak az
alázat nem veszti fejét.
A többi sietve s önként
lecsavarja, s adja bagóért.
Te fiú lehettél, mert
kezdettől atya voltál.
Nevedre ma is a világ
kínosan feszengeni kezd.
Igazad halványsárga,
mint a kenyér. Ízekre
bomlik hatalmad a szájban.