A káprázó Ráhel
 

Mozdulatot hagyva hátra
torlódik hullám hullámra
át meg át a szövedék
megáradott szövetén

vibrál képen át, üt kép.
Sodródott szobrok egymáson
sodruk szobrot szobron átmos
                                                  kisimít
képpé, színén siklik kép.

Tarka ingén e kavalkád
közepette Ráhel csak áll.
Belső fény ragyogja át.
Mintha látta volna már.

Kőfaragó rögzítette
                                   valaha,
mozdulatot szoborba el-
                                        falazva.
Fátyolruhán redők csüngők
                                              szalagok,
hosszúpillantású szem el-
                                         fátylazott.

Káprázatát hagyva hátra
hullámára, hullám ráfagy.