1902. május 10-én születtem Vingán, Temes megyében. Mint nevem is mutatja, bolgár származású vagyok. Nagyapám kántor- tanító, édesapám vármegyei árvaszéki ülnök volt. Középiskolái- mat Temesvárott a piaristák gimnáziumában végeztem. Ott tettem érettségi vizsgálatot is. 1921-ben repatriáltattam magam, hogy tanulmányaimat Budapesten folytathassam. A Képzőművé- szeti Főiskolán rajztanári oklevelet szereztem.
     1926-tól Tatabányán működtem mint rajztanár. Tanítvá- nyaim főképpen bányászgyermekek voltak. Szerettek és szeret- nek ma is. Én is szeretem őket. Pl. Szentirmai János a pedagóg- usok szakszervezetének titkára cserkészem, tanítványom volt. Ő tud igazolni engem, hogy mennyire demokratikusan vettek körül akkor a bányász-cserkészek, sokszor alig fértek a szobámba.
     Tatabányán nősültem meg. Feleségem bányász-családból származik. 4 gyermekem van. 2 gimnáziumban, 2 általános iskolában tanul, (hála Istennek) mind a négyen kitűnő ered- ménnyel. Négy gyermekes családom ellátása sokszor jelent nagy nehézségeket és erőfeszítést számomra.
     1942-től Tatán működöm. 1948-ig a piaristák gimnáziumában tanítottam. 1948 ősze óta középiskolai képesítéssel az áll. általá- nos iskolai tanári státusban vagyok. A 11. fiz. fokozatnak megfe- lelő illetményt kapom. (Havi 588 Ft. fizetés, 114 Ft. családi pót- lék, 90 Ft. lakbér.)
     Mint festőművész tanár, 1940 óta kiállító művész voltam a Műcsarnokban. Tatabányán 3-szor rendeztem gyűjteményes kiállítást. 1947-ben Budapesten rendezett kollektív kiállításomat a rádió is méltatta. A napilapok közül 18-nak a bírálatát őrzöm. Bányász képeimről írják: "Bányamunkásait szívesen vallhatjuk a magunkénak..." Az "Igaz Szó" a magyar bányamunkások festőjeként emleget. "Olyan festőt ismerünk meg, akitől sokat vár a demokrácia művészete..." A kiállítás anyagából a Szépmű- vészeti Múzeum 2, a Fővárosi Képtár 1, a Kultuszminisztérium 2 drb alkotást vásárolt gyűjteményük számára.
     Kihangsúlyozom, hogy a bányász-képekkel a Műcsarnokban már 1942-ben szerepeltem! "Bányászbaleset" című képemet a "Népszava" 1942. december 6-iki száma külön kiemelte!
     Művészi munkásságomat a Kultuszminisztérium méltányolta. A Művészeti Tanács és a Képzőművészeti Főiskola tanáraiból alakult bizottság javaslatára a heti 12 órás kedvezményt megadta.
A napokban látogatta meg iskolánkat Komjáti Gyula rajzszak- felügyelő úr. Az ő jegyzőkönyvi bírálata is még jobban kiegészíti majd működésemről alkotható véleményt.
     Megemlíthetem még, hogy az elmúlt nyáron a Balaton mellett 4 hét alatt több mint 80 festményben örökítette meg a "Magyar tenger" szépségeit.
     Iskolánkban a szükséges feliratokat, propagandalapokat, természetrajzi szemléltető képeket egész íves nagyságban, továbbá a díszítéseket én készítem.
     Legközelebbi, valószínűleg a folyó évben rendezendő kiállításomon a munkás témájú képekkel kívánok szerepelni, mert ez a motívum mint a multban, úgy most is nagyon érdekel.

Tata, 1949. április hó 13-án.                       Dobroszláv Lajos