Ha létezik iskolaként behatárolható közép-európai költészet (s e sorok írójának meggyőződése, hogy létezik), akkor a lengyel Zbigniew Herbert ennek az iskolának mindenképpen az egyik rektora volt.* De ki tud Közép-Európa költői iskolájáról, s ki tud - Herbert költészetéhez méltó súlyú tudással - a Rektorról magáról?
     Zbigniew Herbert 1998. július 28-án, 73 éves korában meghalt - a magyar irodalmi közvélemény nemigen regisztrálta a szomorú eseményt, mint ahogy tulajdonképpen a költő élete és grandiózus lírája is hidegen hagyta. Húsz évvel ezelőtt megjelent ugyan e lírából egy karcsú magyar válogatás (Az angyal kihallgatása, Európa, 1979), de a lengyelül nem értő magyar olvasó ma akár azt is hiheti, hogy Herbert azután már semmit sem vagy csak nagyon keveset írt.
     Rejtély, hogy miért nagyobb az ismertsége, a népszerűsége a harmincas évek Gombrowiczának, Witkiewiczének, Schulzának, mint a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek Herbertjének, Szymborskájának, Rózewiczének. Holott ez utóbbiak jelentőségét nyugodt lelkiismerettel hasonlíthatjuk az előbbiekéhez: ők is átírták a lengyel irodalmat. Sőt Zbigniew Herbert szándéka talán egyenesen az egész európai költészet és kultúra "dekonstrukciója" volt, annak a Szókratésznek a szellemében, aki azt hirdette, hogy a testi szükségleteket maximálisan korlátozni kell a "tiszta gondolat" érdekében (Herbert egyik korai drámájának, a Filozófusok barlangjának a főhőse nem véletlenül Szókratész), s annak a descartes-i eszmének a jegyében, amely szerint a szubsztancia lényege maga a gondolkodás. Cogito úr (a Herbert-líra hőse vagy inkább antihőse) egzisztenciájának a tartalma mindig az, amit gondol, a Herbert-vers az éppen elgondolt gondolattal egyenlő. S ez a gondolat ugyan mindig nyugat-európai műveltségi és közép-európai történelmi anyagban gondolódik el s mutatkozik meg, de közben a súly arra a "közép-európaira" esik, amely viszont valamiképpen maga is csak visszfénye az európainak, s így minden Herbert-vers egy bonyolult tükörrendszer. S ennek a tükörrendszernek a tengelye minden bizonnyal a szókratészi lét nélküli tudat abszurduma, s nemcsak úgy, hogy itt a "közép-európai" mindig valami megfoghatatlannak a tudata (azt hiszem, tulajdonképpen az "európai" ellenanyaga, tükörírása, sokszor egyenesen paródiája), hanem úgyis, hogy valami csoda folytán a Herbert-vers végén a gondolatnak általában sikerül elszakadnia az anyagától, az elgondolójától, s az olvasó végül is csak a tárgytalan luciditást érzi, amely bőséges teret enged a sajátos értelmezésnek, sőt egyenesen megköveteli azt.
     Az elhunyt költőt a varsói Powazki temetőben helyezték örök nyugalomra, sírjánál ott állt a két élő lengyel Nobel-díjas is: Czesław Miłosz és Wisława Szymborska, s így azért közvetve a Királyi Svéd Tudományos Akadémia, illetve a nagyvilág is tisztelgett az elhunyt költő emléke előtt. Az alábbi verse az utolsó előtti kötetéből, a Pan Cogitóból (WrocŁaw, 1993) való. Lefordításával, közlésével, elolvasásával - jócskán megkésve - álljunk be mi is a tisztelgők közé.
 

Pozsony, 1999. február 20.
 
 
 

ZBIGNIEW HERBERT

Cogito úr tanács után kutat

Mennyi könyv szótár
mennyi elhízott enciklopédia
s még sincs aki tanácsot adna

Átvizsgálták a napot
a holdat a csillagokat
engem meg elvesztettek

a lelkem
ellenáll a
megismerés örömének

     vándorol hát éjszakánként
     apáink útján

     s íme
     fekete napraforgók közül
     előtűnik egy városka Bracłav

     ez az a hely amit elhagytunk
     ez az a hely amely utánunk kiált
     sábesz van
     s mint ilyenkor mindig
     Új Mennybolt hajlik fölénk

     - téged kereslek rabbi -

     - nincs itt -
     mondják a chaszidok-
     a seolnak mondott világban keresd
     gyönyörűséges halála volt -
     mondják a chaszidok
     - valóban szép volt
     mintha az egyik sarokból
     átült volna a másik sarokba
     feketében volt tetőtől talpig
     kezében égő Tóra
     - téged kereslek rabbi
     bölcs füled melyik égben
     rejtetted el

     fáj a szívem rabbi
     gondok gyötörnek -

Nachmann a rabbi
tán tudna tanácsot adni
de hát e töméntelen hamuban
hogyan leljem meg

                                                Tőzsér Árpád fordítása
 
 

* S így van ez, paradox módon, még akkor is, ha a "Közép-Európa" kifejezést ő maga le sem írja, illetve éppen egy olyan versében írja le, amely a "Közép-Európa" fogalom ironikus elutasítása.