Olvasójegy, hogy vissza tudd
tenni oda, ahonnét kivetted.
Indulsz, hogy találj valamit végre:
de vers legyen feltétlenül.
És rálelsz Robert Lowellre,
talán jó lesz: Közel az óceán.
A Történelmen már túl vagy...
nem mondhatni, hogy felejthetetlen
emlék, de adjunk a költőnek új esélyt.

Belelapozván valami furcsát
éreznek kezeid, s kérdések tolulnak
torkodig: miért felvágatlanok
fenn a lapjai? Miért csinálták ezt
ilyenre ezerkilencszázhetvenkettőben?
Csak nem te leszel első olvasója most?
Huszonhárom éves a könyv, és még
senki se fúrta lapjai közé
sóvár tekintetét?

Most már nem szabad visszatenni,
innentől szakrális a dolog.
Érintetlensége szégyenétől
meg kell váltani őt! Még aznap
meztelen kést emelsz szegényre,
és már a felvágás során kóstolgatod
a szavait. Szereted, nem szereted,
most már mindegy, végig-úszod
a vers-távot, és nem leszel vizes.