|
Tasi József
Váci Mihály ötvenhatos
naplójáról
A Petőfi Irodalmi Múzeumban Váci Mihály
kéziratainak rendezése során kezembe került egy nagyméretű, vonalas spirálfüzet.
Fedőlapjára írva: VÁCI BÉNA ÖKÖL. 1956. szept. 30. A szeptemberi dátum
áthúzva és melléírva: okt. 15. A füzet első lapján mottó:
"Emberré nőttél és én félve, rettegve nézlek:
- boldogság lett ez nálad vagy végzet!?"
A lap közepén:
Béna ököl 1956. okt. 10.
A versesfüzet Váci Mihály 1956 őszén
írt versei első fogalmazványát tartalmazza. Valamennyi bejegyzés tintával
készült. Váci Mihálynak szokása volt, hogy a kéziratait tartalmazó füzetekbe
csak a lapok egyik oldalára írt. Nem volt azonban következetes; olykor
a füzetet megfordítva hátulról újrakezdte, így ha kinyitjuk, mindkét oldalon
találhatunk - egymással ellentétes pozícióban álló - szöveget.
Ez a füzet
is ilyen. Hátsó borítója hiányzik, viszont ha megfordítjuk és "fejreállítjuk",
az így előállt első oldalon a "Nem lesz előttem semmi szent... kezdetű vers
olvasható a következő dátumsorozattal: 1956. okt. 23-24, 25-26-27. A lap
másik oldalán, ha innen lapozunk, fejreállva találjuk a Béna ököl
versciklus utolsó darabját. A második lapon (3. oldal) ismét egy álló versfogalmazványt
találunk s a következő három oldalon ez a sorrend megismétlődik. A negyedik
lapon (7. oldal) kezdődik Váci Mihály ötvenhatos naplója, amely összesen
16 lap jobboldalát foglalja el. Baloldalon az említett versciklus részletei
olvashatók - a már említett módon.
A napló első
mondatából kiderül, hogy Váci Mihály 1956. október 27-én írta. A dátum
hiányos: L1956. okt. 2 szombat este 3/4 hatkor... A kettes szám
után nincs pont; a költő bizonytalan lehetett a dátumban, de a napot tudta.
Mivel a forradalom 1956. október 23-án, kedden kezdődött, a szombati nap
október 27-re esett. Az említett ötsoros vers, amely mintegy mottója Váci
naplójának, 1956. október 23-27-ére van keltezve.
Maradjunk
még ennél a versnél. A nagyedik és ötödik sor között egy áthúzott, de jól
olvasható verssort találunk: "felállt, elesett, felkelt és újra ment".
A naplóban
prózai és verses részek váltják egymást. A szöveg az első, összegező ötsorost
is beszámítva öt verses és öt prózai rész egymásutánja. A prózai részekben
kevés, a versekben több kihúzott, javított vagy újraírt sort találunk.
Ezek bemutatása egy kritikai kiadásban megkerülhetetlen; magam a költő
által kialakított végleges szöveget közlöm, az eredeti helyesírással. Egy
helyen teszek kivételt: Bajcsy-Zsilinszky Endre összetett nevének első
tagját a költő pontos "i"-vel írta. Kijavítottam.
A versforma
leggyakrabban rímtelen ötödfeles jambus, de rímes részeket is találunk,
helyenként remek alliterációsorozatokkal élénkítve. Az "Ó, szent imádság!
Százéves fohászunk kezdetű (harmadik) vers a költő magyarságtudatának szép
dokumentuma, óda a Himnuszhoz.
A forradalom
első napjainak eseményeire ugyan több utalás is történik, a napló valójában
az első nap, október 23-a története, ahogy a tüntetésekben résztvevő Váci
Mihály látta. A beszámoló pontos és hiteles.
*
Alkalmam volt Váciné Juhász Máriával,
a költő özvegyével beszélgetni ötvenhat októberéről. Fiatal házasok voltak,
1953-ban ismerkedtek meg és a következő évben kötötték össze életüket.
Váci Mihály 1956-ban az Oktatásügyi Minisztériumhoz tartozó Tankönyvkiadóban
dolgozott, felesége pedig egyetemi aspiránsként a kandidátusi vizsgára
készült. Váci akkoriban kezdett ismert költővé válni; első kötete, az 1955-ös
kiadású Ereszalja a következő évben meghozta számára a József Attila
díjat. Az Írószövetségnek még nem volt a tagja, így már fórumokon figyelték
a forradalom kitörését megelőző eseményeket. Kuczka Péter Nyírségi naplója
Váciék számára is irodalmi esemény volt; eljártak a Petőfi Körbe, együtt
hallgatták Lukács Györgyöt, majd Déry Tibor beszédét a sajtóról, résztvettek
Rajk László temetésén - a forradalom kitörése nem érte őket váratlanul.
Illetve..., Váci Mihályné október 23-án is a Széchényi Könyvtárban dolgozott
disszertációján, amikor déltájban érte jött a férje: - Te itt ülsz és olvasol,
künn a városban pedig tüntetnek!
Átmentek az
Eötvös Lóránd Tudományegyetemre, onnan pedig a Petőfi szoborhoz. A nap
többi eseményét pontosan rögzíti a költő naplója. Az egyetem tanári karából
név szerint is említett Waldapfel tanár Váciné szerint Trencsényi-Waldapfel
Imre volt.
A napló, melynek
címét a szövegből emeltem ki, a Tanács (ma: Károly) körút és Rákóczi út
sarkán lévő Kicsi eszpresszóig követi az első napon megtett útjukat.
Váciné szerint még sokáig bolyongtak a városban és csak másnap reggel öt
óra felé mentek haza a költő fivére, András Bartók Béla úti, a Feneketlen
tóra néző műterem-lakásába; ő ugyanis épp a szüleinél tartózkodott Nyíregyházán,
ezért hagyhatták el Váciék Szabadság hegyi albérletüket. Itt vészelték
át a forradalom napjait, enni-valójuk alig volt, nagy örömet okozott amikor
egy üzletben néhány pacalpörkölt konzervet vásároltak. A szomszéd műterem
(ma is) Molnár József festőművészé; szerény készletüket megosztották egymással.
Váci Mihályt
beválasztották a Tankönyvkiadó Forradalmi Bizottságába, ezért október 25-én
bementek a minisztériumba. Innen a Parlamenthez mentek, kevéssel a hírhedt
sortűz után. A téren éppen összesöpörték a vértócsákat, a Rákóczi szobornál
pedig a hullákat rakták halomba... Később a háztömb, ahol akkor laktak belövést
kapott, a Gellérthegyről lőtték az oroszok a felkelőket. A november 4-i
Ngy Imre-szózatot mindketten sírva hallgatták.
*
Itt be is fejezhetném a napló kommentálását.
Annyit még, hogy Váci Mihályéknak volt egy 1956 decemberére szóló lakáskiutalásuk
a Fiastyúk utcai lakótelepre. A forradalom leverése után ide önkéntes lakásfoglalók
költöztek be, Váci Mihály hasonló módon jutott egy félkész lakáshoz a Villányi
út 28/C-ban. Itt éltek a költő haláláig, felesége azon is túl. A költő
további sorsa, élete, művei meglehetősen ismert, Váciné azonban fegyelmit
kapott ötvenhatért és disszertációját se fejezhette be.
Váci Mihály
hátrahagyott kézirataiból néhányat már közöltem az Új Forrásban.
ötvenhatos naplójának helyenként csiszolatlan, de őszinte, lávaként ömlő
(vers) sorai a költő eddig ismeretlen arcát mutatják fel. A napló egyben
a forradalom hiteles dokumentuma. |
|