|
Kerék Imre
Bánfalva
a börzsönyös hátú hegyoldalak
fel-felparázslanak a koraőszi
fényverésben mély völgy teknője őrzi
a kis falut honnan csak a harang-
szó lassú szívverését hallani
amint a szél idáig hozza lentről
vérszín tetők közül árpádkori
templomocska tömzsi tornya mered föl
tompán derengő ékszerként amit
tűnt évszázadok felejtettek itt
a tömör falakból valami régvolt
dallam szivárog míg a szürkület
elönti a völgyet s a táj felett
vertarany sarló fölragyog a félhold
|
|