Csak a minap került kezembe a BUKSZ 1996. őszi száma, benne a Te recenziód: Három évszázad Budapest történetéből. Ebben kilencsornyi megjegyzést szánsz az én szerény előszavamnak is. Már azt is megtisztelő elismerésnek fogom fel, hogy az egésszel kapcsolatban csupán egyetlen megjegyzést teszel. Még nagyobb örömmel tölt el, és külön köszönetre késztet éles szemű és elméjű észrevételed. Te vagy ugyanis az egyetlen, aki észrevette újítási kísérletemet, hogy tudniillik a nyájasít szót ly-nal írtam. Ellentétben a felületes közolvasóval, aki ebben esetleg pusztán sajtóhibát vélne felfedezni, Te felismerted, hogy itt nyelvújítási kísérletről, egyféle szójátékról van szó. A megoldást jó helyen kutatod: valóban két szót akartam összevonni: az "elnyálasít" és az "elnyájasít" igéket. Hiszen igaz az, hogy a biedermeier sok szempontból elnyálasította a barokk fenséges fantáziáját és az empire elegáns egyszerűségét. Tehát a biedermeier bútorstílus esetében megállja a helyét az "elnyálasít" szó. Ámde az sem tagadható, ebben a stílusban volt valami kellemetes "nyájasság" is, tehát a nyájasított jelző is megállja a helyét. Nos én ezt a problémát úgy gondoltam megoldhatni, hogy összevontam a két szót a nyelvtanilag nem kifogásolható ly-ban. Hadd ismételjem meg köszönetemet, hogy nem dőltél be primitívebb magyarázatoknak (sajtóhiba, elnézés), hanem felismerted a dolog velejét. Összegyűjtött recenzióid szerkesztésekor talán ezt a szempontot is megemlíthetnéd.
Köszönettel vettem február 2-án kelt baráti leveledet. Válaszul mindenekelőtt el kell ismernem, hogy a várostörténeti kiállítás katalógusában megjelent előszavadról valóban írhattam volna többet is. Ha ezt mégsem tettem, ennek egyedüli magyarázata, hogy az előszót nem sorolom legjobb írásaid közé. El kell viszont hárítanom azt a dicséretet, amellyel éles szememet és elmémet illeted. Én ugyanis a "nyályasított" szóba - mitagadás - nem éreztem bele a "nyálas" szótőt, az ly-os írásmódot tehát amolyan "felületes közolvasó" módjára bizony pongyolaságnak vélelmeztem. S alighanem hallgatással mentem volna el mellette, ha nem fedezek fel már korábban egy még nagyobb pongyolaságot Ragaszkodás az utópiához című kötetedben, ahol is a 89. lapon a TDDSz nevét "Tudományos Dolgozók Szakszervezete" alakban írtad. Mert ez - nem tagadhatom - mellbe vágott.
Észrevételeit, megjegyzéseit kérjük küldje el a következő címre: buksz@c3.hu